Oroszország lengyel, német és svéd diplomatákat utasított ki Navalnij miatt

Oroszország lengyel, német és svéd diplomatákat utasít ki az országból, akik az orosz külügyminisztérium közleménye szerint részt vettek a börtönbüntetésre ítélt ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij melletti tüntetésen, írja a BBC.

A nemkívánatosnak nyilvánított három diplomata nevét nem közölték, azt írták, remélik, hogy Lengyelország, Németország és Svédország tiszteletben fogja tartani a nemzetközi jogot Oroszország területén. A svéd külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy bármely diplomatájuk is részt vett volna a tüntetéseken. A német külügyminisztérium indokoltalannak tartja a kiutasítást, és azt közölték, következményekkel fog járni, ha Oroszország nem vizsgálja felül a kiutasítást.

Pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Josep Borrell-lel, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyalt Moszkvában, a megbeszélések egyik fontos kérdése Navalnij elítélése és a tüntetőkkel szembeni hatósági fellépés volt, írja az MTI.

A hatóságok nem engedélyezték a demonstrációk szervezését, ennek ellenére több városban, tízezernél is többen vettek részt ezeken az eseményeken. Január 23-án Vlagyimir Putyin elnöksége legnagyobb tüntetéshullámával nézett szembe. A rendőrség legalább 1408 személyt vett őrizetbe, az intézkedések során erőszakot is alkalmaztak.

Németország kész válaszlépéseket tenni

Minden jogi alapot nélkülöző lépés volt kiutasítani európai diplomatákat Oroszországból, és a döntés ismét megmutatta, hogy „nagyon távol áll a jogállamiságtól” mindaz, ami Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyében zajlik Oroszországban – mondta Angela Merkel német kancellár a német-francia védelmi és biztonsági tanács berlini ülése után tartott tájékoztatón, írja az MTI.

A német kancellár azt mondta, Németország fenntartja a válaszlépések jogát, készen állnak megtorló intézkedéseket tenni orosz személyek ellen. Ugyanakkor diplomáciai kötelességének tekinti az Oroszországgal folytatott párbeszéd lehetőségének megőrzését, mert Moszkva együttműködése nélkül nem lehet megoldani a nemzetközi közösség egy sor súlyos gondját – véli Merkel, aki szerint „egyelőre” nem kell összekapcsolni a Navalnij-ügyet az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat vezetékhálózat bővítésével, a befejezés előtt álló Északi Áramlat-2 vezetéképítési beruházással.

Emmanuel Macron francia elnök szintén elítélte az orosz vezetés lépését, és azt mondta, Franciaország szolidaritást vállal a Moszkva döntésével sújtott országokkal, ugyanakkor szerinte is fenn kell tartani az EU és a Kreml párbeszédét. Macron szerint az Északi Áramlat-2 ügyében csak szoros francia-német együttműködéssel szabad lépéseket tenni, legfőbb célként pedig az EU energetikai szuverenitásának biztosítását kell megjelölni.

Navalnij újra bíróságon volt

Pénteken Navalnijnak ismét meg kellett jelennie a bíróságon, ezúttal egy rágalmazási per miatt. Az ügy alapja, hogy Navalnij még tavaly augusztusban posztolta a Russia Today bejátszását, amelyen a 95 éves világháborús veterán, Ignat Artyemenko is szerepelt, támogatva a Vlagyimir Putyin által kezdeményezett és népszavazáson elfogadtatott alkotmánymódosítást, amely többek között arról is rendelkezett, hogy Putyin 2024-ben és 2030-ban is indulhat még két elnöki ciklusért a választásokon.

Navalnij szerint az anyagban szereplők „megvásárolható lakájok” csupán. A veterán mellett megjelent benne egy korábbi kulturális miniszter, valamint Artyemij Lebegyev belsőépítész és Ivan Ohlobisztyin színész is. Navalnij szerint beszédes, hogy csak a háborús veterán, vagy inkább annak rokonai jelentették őt fel. „Miért nem látom itt Lebegyevet és Ohlobisztyint? Talán kényelmetlen lenne róluk azt mondani, hogy rágalmazom őket? Lebegyevnek zöld a haja, Ohlobisztyinnél meg valószínűleg akadna egy kis kokain. Viszont Artyemenkónak kitüntetései vannak… Jegyezze fel tisztelt bíró: ön felhasználja a törvényt, most pedig felhasználja Artyemenkót, hogy az ő kitüntetéseivel védelmezze a tolvaj Putyint és az ő tolvaj barátait” – mondta Navalnij.

A Navalnij-ügyről itt olvashat részletesebben.