Lefejezett francia tanár: hogy fajultak idáig a dolgok?

A francia tanár, Samuel Paty pénteki meggyilkolása – közel hat évvel a Charlie Hebdo-merénylet után, miközben éppen zajlik Párizsban a terrortámadás háttérembereit elszámoltató per – újra gyomorba vágó példát szolgáltatott arra, hogy aki ma Franciaországban a szólásszabadságot a vallási érzékenység tiszteletben tartása elé helyezi, annak az élete veszélybe kerülhet.

Samuel Patyt lefejezte egy csecsen származású iszlamista az iskolája közelében Párizs egyik elővárosában, Conflans-Sainte-Honorine-ban. A tanárból azért lett célpont, mert a szólásszabadságról szóló óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákjainak. A merénylőt a rendőrök lelőtték. Az ügyben hét ember ellen vádat emeltek szerdán, bűnrészességgel vádolják őket a terrorcselekménynek minősített gyilkosságban.

>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<

Ellene fordult, amivel jót akart

A 47 éves középiskolai tanár tragédiájának része, hogy az utolsó napjaiban világosan körvonalazódott egy folyamat, de bárhogy is, bármilyen irányból is próbálták megállítani, visszafordítani a helyzet fokozatos elfajulását, nem sikerült. A Le Figaro részletes kronológiát állított fel a történtekről attól az október 5-i naptól kezdve a 11 nappal későbbi lefejezésig, hogy a 47 éves, történelem–földrajz szakos tanár a szólásszabadságról tartott órát negyedikes (ez a korosztály körülbelül a magyar nyolcadikosoknak felel meg) diákjainak.

Paty ezen az órán két karikatúrát mutatott, mindkettő a Charlie Hebdo szatirikus lapban jelent meg egykor. Az egyik a 2015. január 7-i, 12 halálos áldozatot követelő merénylet utáni, híres címlap volt, a másik Mohamed prófétát meztelenül, térdelve, hátulról ábrázolta, rajta egy kitakaró csillaggal és azzal a felirattal: „csillag született”. A tanár a képek bemutatása előtt figyelmeztette a diákokat: aki úgy érzi, sértené a látvány, takarja el inkább a szemét, vagy menjen ki a teremből.

Ez a gesztus aztán kiforgatva, eltorzítva köszönt vissza a Paty elleni panaszokban: mintha a tanár diszkriminálta volna a muszlim tanulókat, először arra kérve őket, hogy valljanak színt kézfelemeléssel a vallási hovatartozásukról, majd kiküldve őket az órájáról. Ennek a hamis interpretációnak a forrása egy diáklány volt, akiről később kiderült, hogy ő maga ott sem volt ezen a bizonyos tanórán. Először, október 6-án a lány anyja ment be az iskolába panaszt tenni az igazgatónál.

Másnap, október 7-én jelent meg először a közösségi médiában is a történet, a lány apjának a közvetítésével: a Brahim Chnina nevű férfi iszlamofób klímát panaszolva a tanár elbocsátását követelte, és arra biztatott másokat is, hogy írjanak az ügyben egy, az iszlamofóbia ellen jogi eszközökkel harcoló franciaországi szervezetnek. Az apa nem ismert radikális, bár a családjában van iszlamistákhoz vezető szál: a férfi féltestvére még 2014-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz Szíriában, és elfogatóparancs van érvényben ellene. Az iskola igazgatója fenyegető hívásokat kezdett kapni, mire segítséget kért a régiós oktatási háttérintézménytől.

Érkezett is egy csapat az iskolába, találkoztak Patyval meg a tanári testülettel, és – egyebek mellett – azt a tanácsot adták, hogy Paty térjen vissza a témára a diákjaival, beszéljék át, így majd elcsitulnak az indulatok. Ez meg is történt, de javulást nem hozott. Az apa közben még ezen a napon panaszt tett a lányával „pornográf” kép terjesztése miatt: pornográfia alatt a prófétát meztelenül ábrázoló rajzot érthette. A Le Figaro szerint a lány a meghallgatásán azt is állította, hogy nemcsak kiküldték az óráról, hanem két napra ki is zárták az intézményből. Utólag tisztázódott, hogy valóban kizárták, de ez a viselkedési problémáival és késésekkel függött össze, nem Patyval.

Rendőri védelem alá kellett volna helyezni?

Október 8-án az apa újra bement az iskolába, és ezúttal csatlakozott hozzá egy Abdelhakim Sefriou nevű férfi is, aki régóta benne volt a terrorellenes szolgálatok látókörében, radikalizálódott figuraként tartották számon. Az igazgató hiába próbálta őket megnyugtatni, Patyval pedig találkozni sem voltak hajlandóak. A kirúgását követelték. Este Brahim Chnina már olyan videót tett közzé a neten, amelyben megnevezte a tanárt, és arról beszélt, hogy megálljt kell parancsolni neki. Ekkor már helyi szülői szervezetek is próbáltak beavatkozni. Az egyiknek a vezetője megkísérelte elérni, hogy a közösségi médiában tiltsák le a videót, és jelzett az igazgatónak is, egy másik szülő a polgármesterrel vette fel a kapcsolatot.

Október 12-én kijött egy második videó is a Youtube-on azzal a címmel, hogy az iszlámot és Mohamed prófétát inzultálták egy középiskolában. Megjelent benne Abdelhakim Sefriou is, ismét a tanár kirúgását követelték. Paty pedig, aki folyamatosan kapta a fenyegetéseket, aznap bent járt a rendőrségen, rágalmazásról tett bejelentést az igazgatójával együtt. Utólag sokan felvetik, hogy legkésőbb ezen a ponton rendőri védelem alá kellett volna helyezni, de ez – ami amúgy egy rendkívül erőforrás-igényes intézkedés – nem történt meg.

Október 16-án, amikor Patyt meggyilkolták, a rendőrök hamar megtalálták az elkövetőt, mert épp a közelben voltak, de akkor sem a tanár ügye miatt, csak gyanítható droghasználat miatt cirkáltak a környéken. Azután lőtték le, hogy a férfi agresszíven viselkedett, és nem volt hajlandó letenni a nála lévő kést.

Júdáspénzt fizetett két diáknak

A kezdettől egyértelmű volt, hogy a merénylő, a 18 éves Abdoullakh Anzorov miért gyilkolta meg a tanárt. Több szemtanú is hallotta, hogy Allahot éltette, amikor rátámadt a tanárra, utólag pedig, amikor közzétett egy borzalmas fotót áldozata levágott fejéről a Twitteren, azt írta: üzeni a „hitetlenek vezetőjének”, Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy végzett egy „pokolfajzattal, aki becsmérelte Mohamed prófétát”. Azóta már arra is találtak bizonyítékot, hogy

közvetlen kapcsolatba került az egész lavinát beindító apával: telefonáltak és üzeneteket váltottak egymással a WhatsAppon.

Anzorov moszkvai születésű csecsen volt. Nagyon régóta Franciaországban élt, és év elején, miután nagykorú lett, újabb tíz évre szóló tartózkodási engedélyt kapott. A titkosszolgálatok előtt nem volt ismert, nem tudták róla, hogy radikalizálódott. Korábban, fiatalkorúként kisebb vétségek, köztulajdon rongálása és garázdaság miatt került összetűzésbe a törvénnyel. A Párizstól északnyugatra lévő Évreux városában élt, ami nagyjából száz kilométerre van a gyilkosság helyszínétől.

A tanárt nem ismerte: a támadást úgy tudta végrehajtani, hogy az iskolánál ólálkodva diákoktól kért segítséget – a gyanú szerint jutalom ellenében – célpontja beazonosításához. Így került a bűnrészesként vád alá helyezett hét ember közé két diák, egy 14 és egy 15 éves fiú.

A francia terrorelhárítási ügyészség szerdai sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint Anzorov 300-350 euró körüli összeget (kb. 110-127 ezer forint) ajánlott az első fiúnak, és ebből valamennyit rögtön oda is adott neki, a második fiút pedig az első vonta be segítségnek, a pénz egy részéért. (Többeknél is próbálkozott, de mások nem akartak ebben részt venni.) A diákok a merénylővel maradtak, amíg Paty ki nem jött az iskolából, 5 óra körül. Ekkor megmutatták Anzorovnak, aki odaadta az ígért pénz maradékát. A fiúk azt állítják, hogy gyilkosságról nem volt szó, ők úgy tudták Anzorovtól, hogy bocsánatkérésre kényszeríteni, megverni és megalázni akarta a tanárt. A két diák szabadlábon védekezhet, szerda este kiengedték őket.

Nem világos, hogy radikalizálódott a gyilkos

A Le Parisien cikke szerint Anzorov 2018–2019-ben egy toulouse-i birkózóklub tagja volt, amit viszont figyelt az állam, mert gyanús volt, hogy iszlamista mozgalomhoz vezethetnek innen szálak. A klubbeli élet része volt az imádság, a halal étkezés, a koedukált oktatás elutasítása. De bizonyíték egyelőre nincs arra, hogy Anzorov itt radikalizálódott volna. Évreux-ben a sajtó által megkérdezett szomszédoknak nem tűnt fel semmi gyanús vele kapcsolatban. Egy nagybácsi azt mondta: szerinte az interneten hálózhatták be.

Azt nem titkolta Anzorov a rokonai előtt, hogy látta a közösségi médiában a tanár esetét, és hogy dühítette, felháborította, amit tett. A gyilkos szűkebb családjából és tágabb környezetéből sokakat őrizetbe vettek a rendőrök: a szüleit, a nagyapját, az öccsét is. A családtagokat végül kedd este elengedték Abdelhakim Sefriou először szintén őrizetbe vett feleségével együtt.

Vád alá helyezték ugyanakkor a merénylő három barátját, akik pénteken önként jelentkeztek Évreux-ben a rendőrségen. Egyiküket azért, mert ő vitte autóval Anzorovot Conflans-ba, egy másik pedig a vád szerint vele volt, amikor megvette a gyilkos fegyvert. Ők mindketten tagadják, hogy tudtak volna Anzorov gyilkos tervéről. A harmadik barát, Youssouf C. az ügyészség szerint nagyon közel állt a gyilkoshoz, és ugyanazt a radikális ideológiát vallotta, amit ő. A három barát elmondása szerint Anzorov radikalizálódása sok hónappal ezelőtt kezdődött. Magának való lett, sűrűn kezdett mecsetbe járni, megváltoztatta az öltözködését, és az Iszlám Államról is rokonszenvezve beszélt.

A Le Monde egyébként úgy értesült, hogy Anzorov Twitter-fiókjából az derült ki, hogy a férfi már azelőtt merényletet tervezett, hogy valaha hallott volna Patyról.

A lap szerint ez a terv egészen szeptember 25-ig nyúlt vissza, többször utalt arra, hogy valakit le akar fejezni.

Az utolsó két vádlott a videókat készítő Brahim Chnina és Abdelhakim Sefriou. Az apa egyébként azt mondta, hogy sok támogató üzenet futott be hozzá, és Anzorovra külön nem is emlékezik.

A diákok egy része a tanárt is hibáztatja

Az iskola és a Párizstól nem messzi előváros, Conflans-Sainte-Honorine, ahol mindez megtörtént, a lakosság szempontjából vegyes, de rendezett, nyugalmas környék családi házakkal, sok zölddel. Laurent Brosse polgármester szerint tipikus, átlagos francia városról van szó, egymás mellett élnek itt Párizsban dolgozó cégvezetők és munkásosztálybeli családok. Szerinte radikalizálódásnak eddig nem volt jele az itteni muszlimok körében, és bűnözés sem igen van, legfeljebb kisebb közlekedési kihágások vagy fiatalok kerülnek bajba, amiért túl hangosan hallgatnak zenét. A Le Figaro ugyanakkor beszélt olyan helyiekkel, akik más képet festettek, többek szerint gond van a muszlimok és nem muszlimok együttélésével. Egy általános iskolai tanár szerint például igaz, hogy a város alapvetően nyugalmas, de van vagy egy tucat család, akik nagyon erőltetik másokra is a saját vallásuk törvényeit.

A klíma lassú változását mutatja, hogy Paty, aki történelemtanárként az erkölcstan és az állampolgársági ismeretek oktatásáért is felelős volt, nem most először vitte be órára a karikatúrákat. Évek óta, minden évben így tanította a témakört.

Amikor Paty meggyilkolásáról kérdezték őket a Le Figarótól, az iskola diákjai egyhangúlag elítélték, ami történt, de sokan voltak vele úgy, hogy a tanár is hibázott. Tartotta magát az a hamis szóbeszéd, hogy kirúgás várt rá, és többek a tragikus következmények ellenére azt mondták, hogy az apa által kitett videó rendben volt, mert nem lehet a prófétát így ábrázolni. Az oktatási miniszter szombaton nyilatkozatban kényszerült egyértelművé tenni mindenki számára: a tanárnak jogában állt bemutatni azokat a karikatúrákat. A francia törvények nem is ismerik az istenkáromlás fogalmát. Megoszlottak a vélemények arról, mi fér bele és mi nem egy szólásszabadságról szóló órán.

Visszaköszön ebben egy nemrég publikált közvélemény-kutatási eredmény. A Charlie Hebdo elleni terrortámadás 14 vádlottas büntetőperének szeptember eleji kezdetéhez időzítve készíttette a lap ezt a közvélemény-kutatást az IFOP nevű céggel. A felmérés azt hozta ki, hogy a francia lakosság túlnyomó többsége, 88 százaléka elítéli a támadást, de csak 59 százalék helyesli a magazin döntését a karikatúrák közléséről. Nem túl meglepő módon különbség volt a muszlimok és nem muszlimok közt a vélemények arányaiban. A muszlim válaszadóknak 72 százaléka ítélte el a támadást, és 69 százalékuk szerint értelmetlen provokáció volt a rajzok közlése. De találtak a kutatók még egy törésvonalat: a fiatal, 15–24 év közti válaszadók és az idősebbek között.

A fiataloknak csak 35 százaléka értett egyet a karikatúrák közlésével, és 47 százalékuk azt mondta: megérti a felháborodást, amit a karikatúrák kiváltottak.

A tanár meggyilkolása után a Le Figaro interjút készített Dominique Schnapper szociológussal, aki a francia alkotmánytanács tiszteletbeli tagja volt. Arról kérdezték, mit mond el a francia társadalomról és iskolákról, ami történt. A szociológus szerint régre kell visszanyúlni: 15 éve nem voltak hajlandók szembenézni az egymást váltó oktatási miniszterek a szekularizmust érő támadásokkal és az iskolákra nehezedő, erősödő iszlamista nyomással. Már 2006-ban készült egy jelentés, ami ezzel foglalkozott, de fiókba került, nem kezdtek vele semmit.

Szerinte nagyon korán kezdődik a közoktatásban a köztársaság szekuláris modelljének a megkérdőjelezése, már ott, amikor az óvodában kisfiúk nem akarnak kislányok mellé ülni. Ez a szülők egy kicsi, de nagyon aktív kisebbségének a műve.

Bár ilyen brutális támadás, mint ami Samuel Patyt érte, korábban nem történt, aggasztó események voltak. Ilyen volt, idézte fel Schnapper, év elején a Mila nevű diáklány esete. A 16 éves kamaszt ki kellett venni az iskolájából és védelem alá helyezni, miután kritizálta az iszlámot a közösségi médiában, és halálos fenyegetések zúdultak rá.

Tíz perce volt mindenét hátrahagyni

A szólásszabadság helyzete sokkal rosszabb most, mint öt évvel ezelőtt volt, fogalmazta meg még augusztusban a Charlie Hebdo ügyvédje, Richard Malka, amit sokan gondolnak. Ennek ellenére a lap a tárgyalássorozat indulása előtti napon újrapublikálta azt a 12 dán rajzot, amelyek célponttá tetté őket 2015-ben. A kísérő szerkesztőségi cikkben arról írtak, hogy 2015 óta sokszor kérték őket, hogy adják közre újra a karikatúrákat, de nem tették. Nem azért, mert tilos lenne, hanem mert úgy gondolták, hogy jó ok kell hozzá. Most a per elindulását annak találták.

Azok a merénylők, akik kivégezték a 12 embert a szerkesztőségben, illetve a kapcsolódó, pár nappal későbbi másik, újabb 5 áldozatot követelő támadás elkövetői voltak, már nem élnek, lelőtték őket a rendőrök. A büntetőperben 14 olyan embert számoltatnak el, akik a háttérből segítették a merénylőket: logisztikával, fegyverekkel. 11-en vannak jelen a tárgyalóteremben, hármukat a távollétükben fogják elítélni, mert felszívódtak. Szíriába, Irakba menekülhettek, nemzetközi elfogatóparancs van ellenük, de vannak jelentések, amelyek szerint legalább ketten közülük már halottak. A pert 49 naposra tervezték. A bíróságon túlélők és áldozatok hozzátartozói is követik az eseményeket.

Éppen a bíróságról ment volna haza szeptember 14-én Marika Bret is, a Charlie Hebdo hr-ese, amikor a mellé kirendelt testőrök egyszer csak közölték vele: csomagoljon, tíz perce van rá, hogy elhagyja az otthonát. A nőt 2015 óta védték már, és nem volt újdonság, hogy életveszélyes fenyegetéseket kap, de az al-Kaida a rajzok újrapublikálása óta kiadta, hogy be kell fejezni, amit elkezdtek, és a fenyegetések ezúttal olyan részletekig kidolgozottak voltak, hogy csak az azonnali elmenekítéssel látták garantálhatónak a biztonságát. Hogy jutottunk idáig, mi történik a társadalmunkban? – tette fel a kérdést Bret egy szeptemberi interjúban. Az asszony a szekuláris értékek és a szólásszabadság aktivistájának tekinti magát, és azt mondta: manapság már nem lehet nyugodtan beszélni Franciaországban a szekularizmusról, nehéz dolga van annak, aki a védelmébe akarja venni.

Szeptember 23-án azért mindenesetre több mint száz francia médium csatlakozott a Charlie Hebdo kezdeményezésére a szólásszabadság mellett kiálló nyílt levélhez, amelyben kinyilvánították: amikor az istenkáromlás szabadságát védik, ezzel nem az istenkáromlást, hanem a szólásszabadságot védik.

Szeptember végén aztán nem sok hiányzott hozzá, hogy újabb áldozatokat szedjen a karikatúrákra gyilkossággal válaszoló iszlamista terror: egy pakisztáni származású férfi hentesbárddal ment ahhoz a párizsi irodaépülethez, ahol régen a Charlie Hebdo működött. A szerkesztőség már elköltözött új, titkos helyre, az épületben jelenleg egy televíziós produkciós cég működik, de ezt a támadó nem tudta. A bárdjával rátámadt a tévés vállalat két dolgozójára, amikor azok odakint cigarettáztak. A sérülések nem bizonyultak életveszélyesnek, a támadót a helyszíntől nem messze elfogták.

Több szervezetet is feloszlattak

Ebbe az őszbe érkezett aztán október 2-án Macron politikailag jelentős beszéde az iszlám szeparatizmusról, amely ellen az elnök harcot hirdetett. Ekkor Macron nagy körvonalakban bejelentett egy akciótervet, ami számos elemből áll a gyerekek iskoláztatásának szigorúbb ellenőrzésétől kezdve a mecsetek külföldről érkező anyagi támogatásának a kontrolljáig. A részletek is elkezdtek azóta érkezni, az egyik tervről, a szüzességtesztelés kriminalizálásáról mi is hosszan írtunk. A csomag év végén kerül várhatóan a parlament elé.

Samuel Paty meggyilkolása ezekhez a tervekhez képest is újabb kormányzati intézkedéseket hozott maga után. Feloszlattak máris több szervezetet, köztük a palesztinbarát Cheikh Yassine közösséget, amelynek a vád alá helyezett Sefriou a vezetője volt, valamint a CCIF-et (Collectif contre l'islamophobie en France – Francia iszlamofóbia elleni közösség), amelyet az apa az első videójában bevont a tanár elleni hadjáratba. A kormány által múlt pénteken meghirdetett akcióterv részeként 51 muszlim szervezetet világítanak át a napokban, és feloszlatás várhat mindazokra, amikről úgy találják, hogy gyűlöletet szítanak. Tervben van a Btk. megújítása is: Jean Castex miniszterelnök azt javasolta, hogy vezessenek be egy új bűncselekményfajtát: „a személyes adatok internetes közzététele általi veszélyeztetést”.

A hétvégén Franciaország-szerte tízezrek emlékeztek a meggyilkolt tanárra, akinek a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrendet adományozza a francia állam. Szerda este a párizsi Sorbonne egyetemen tartottak állami megemlékezést.