Macron a szüzességtesztelésnél is frontot nyit az iszlám radikálisok ellen

Külföld
Fotó: Ludovic Marin / Pool via REUTERS

Egy év börtön és pénzbírság fenyegetné a jövőben Franciaországban azokat az orvosokat, akik hajlandóak elvégezni úgynevezett szüzességi tesztet. A vizsgálat, amelynek során a szűzhártyát és a hüvely falát ellenőrzik, valójában nem alkalmas annak eldöntésére, hogy valaki szűz-e vagy sem, viszont sérti a nők alapvető jogait és számos veszély forrása. A világszerte, legalább húsz országban létező gyakorlat visszaszorítására tett kísérlet Franciaországban az iszlám radikalizmus elleni, nemrég bejelentett akcióterv része.

“Azt mondtam: “Nézze, doki: ő nem lovagol, nem biciklizik, nem sportol. Csak ellenőrizze a szűzhártyáját, kérem, és adja ide nekem fürgén az eredményt” - ez volt az a néhány, vidáman kiejtett szó egy interjúban 2019 végén, ami egy időre ráirányította a világ figyelmét a szüzességtesztelés gyakorlatára.

Amikor a T. I. nevű amerikai rapper eldicsekedett a lánya szűzhártyájával, illetve azzal, hogy évente a szüzességét ellenőrző vizsgálatra kíséri a gyerekét: sokan ekkor csodálkoztak rá arra, hogy ilyesmi manapság, nyugaton is létezik. És az is meglepetésként ért jópár embert, hogy - bár az ENSZ és számos emberi jogi civil szervezet kikelt már a gyakorlat ellen - az Egyesült Államokban sehol nem volt olyan jogszabály, amely tiltotta volna a szüzességtesztelést. A T. I.-féle botrány után szórványosan indultak próbálkozások, hogy változás legyen ezen a téren. Előbb New Yorkban, aztán Kaliforniában készült törvényjavaslat, de a 2020-as év aztán nem úgy alakult Amerikában, hogy ezeket végig is vigyék.

Most úgy néz ki, Franciaország lesz az a nyugati ország, amely rövidesen büntetőjogi eszközöket vet be a szüzességtesztelés visszaszorítására.

A lépés az iszlám radikalizmus elleni, október elején kihirdetett akcióterv része. Ezt először csak nagy vonalakban jelentette be Emmanuel Macron államfő, a részletek az ősszel folyamatosan érkeznek, míg az év végén a parlament elé kerül majd a csomag. 

Macron az október 2-án, Párizs mellett elmondott, politikai szempontból jelentős beszédében harcot hirdetett az ellen, amit “iszlám szeparatizmusnak” nevezett. Arról beszélt, hogy a Franciaországban élő 6 millió muszlim ember közt van egy kisebbség, amely azon van, hogy “ellentársadalmat” építsen a köztársaságon belül, a saját törvényeiket az ország törvényei fölé helyezik, és ez veszélyt jelent Franciaországra. Az államfő által bejelentett ellenintézkedések között van a gyerekek iskoláztatásának a szigorúbb megkövetelése és ellenőrzése, a mecsetek külföldről érkező anyagi támogatásának a kontrollja, a sport- és kulturális egyesületek körmére nézés, nehogy azok látszattevékenységek álcája mögött valójában szélsőséges iszlamista ideológiát közvetítsenek. 

A beszédben, amelyet több hónapnyi, vallási vezetőkkel és értelmiségiekkel folytatott beszélgetéssorozat előzött meg, Macron a szigorítások mellett bejelentett olyan terveket is, amelyek a másik oldalról közelítenek a radikalizmus visszaszorításához. Az elnök azt mondta: többet kell tenni a bevándorlók gazdasági és társadalmi mobilitásának elősegítéséért, különben az űrt a radikálisok fogják kitölteni. Plusz pénzt fordítanak az oktatásra, különösen az iszlám kultúra oktatására, és igyekeznek kezdeni valamit a franciaországi muszlimok szociális problémáival, a lakhatási kérdésekkel, a szegénységgel, ígérte meg.

Macron egyensúlyozni próbált: beszélt az országot 2012 óta sújtó iszlamista terrorról és arról is, hogy Franciaország gyarmatosító múltjának mekkora szerepe volt a kialakult problémákban. De, ahogy a BBC franciaországi tudósítója írta, a beszédben így is sokan már annak a jelét látják, hogy Macron a 2022-es választásra készülve igyekszik megszólítani a szélsőjobbot.

A törvénycsomag egyik első kihirdetett eleme, a szüzességtesztelés elleni fellépés mindenesetre olyan téma, amelynek emberi jogi szempontból elég egyértelmű a megítélése. A WHO az ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatalával és nőjogi szervezetével együtt majdnem pont két éve, 2018. október 17-én fogalmazott meg közös kiállást a szüzességtesztelés ellen.

Ide kattintva olvashatók a Telex legfrissebb hírei.

 

De mi ez pontosan?

A WHO definíciója szerint egy nőgyógyászati vizsgálat, amit arra a hiedelemre építve végeznek el, hogy megállapítható a segítségével, a vizsgált lány vagy nő részese volt-e vaginális közösülésnek. Vagy a szűzhártyát vizsgálgatják: van-e szakadás, mekkora a nyílás rajta, ránézésre vagy az úgynevezett “kétujjas” teszttel a hüvelybe nyúlva, a szerv belső falának rugalmasságából is próbálva következtetéseket levonni. A WHO nem véletlenül hangsúlyozza már a definícióban is, hogy hiedelemre épül az egész: ezek a módszerek egészen egyszerűen alkalmatlanok arra, hogy kiderüljön, történt-e korábban vaginális közösülés.

A WHO szüzességtesztelés elleni kampányának plakátjai
Forrás: WHO

Mind a szűzhártyára, mind a hüvely belső falára igaz az, hogy óriásiak az egyéni eltérések, az ösztrogénszint, az életkor és még számtalan egyéni változó befolyásolja, hogy milyenek, nincs egyenes összefüggés a szexuális előélettel. Van, hogy valakit, aki közösült már, a szűzhártyája állapota alapján érintetlennek minősítenek, mert az akár nagyon gyors regenerálódásra is képes. És persze könnyen megtörténhet az ellenkezője is. A szüzesség nem orvosi, tudományos fogalom. Nem létezik olyan vizsgálat, ami megbízhatóan igazolni vagy cáfolni tudná vaginális közösülés megtörténtét, szögezte le az Egészségügyi Világszervezet. 

A tesztnek tehát értelme nincsen, viszont gyakran fájdalmas, megalázó, traumatikus, durván sérti azoknak a lányoknak és nőknek a jogait, akiket alávetnek egy ilyen vizsgálatnak.

Sérül például a testi integritáshoz való jog, és egy sor káros következménnyel kell számolni. Előfordulhat a vizsgálat következtében vérzés, fertőzés, főleg akkor, ha egymás után több nőt vizsgálnak, és nem figyelnek eléggé oda a higiéniára, mondjuk ugyanazt a gumikesztyűt használják. Pszichés károkat is okozhat: PTSD-t, szorongást, depressziót. Megtörténik, hogy a vizsgálat kijátszásának a reményében veszélyes praktikákat vetnek be nők. A WHO-kiadvány megemlíti, hogy néha fogkrémet vagy húsdarabot helyeznek a hüvelybe, így próbálva szűzhártyaszerű utánzatot létrehozni, aminek súlyos egészségügyi következményei lehetnek.

 

Mítosz, hogy haszna volna

És a szervezet szerint még csak az sem igaz, hogy a szüzességtesztelés segít a nemi betegségek terjedését megakadályozni. Ezt arra a gondolatra szokták alapozni, hogy a lebukás veszélye visszatartja a házasság előtti szexuális élettől a lányokat, nőket. Valójában pont, hogy növelheti a kockázatot a szüzességtesztelés jelentette fenyegetés, mert sokan orális vagy anális szexet űznek inkább, amivel megfelelő védekezés nélkül (és ha a nem kívánt terhesség nincs a pakliban, az a védekezés ellen hat) ugyanúgy elkaphatók és továbbadhatók a betegségek. 

A tesztelés lényege - értelem híján - végső soron a hatalomgyakorlás és az ellenőrzés a lányok, nők teste felett.

A szüzességtesztelés a WHO szerint a világ legalább húsz országában élő gyakorlat, a legelterjedtebb Ázsia egyes országaiban, például Indiában és a Közel-Keleten. Nem kizárólag muszlimoknál van jelen, előfordul ortodox zsidó közösségekben és keresztény fundamentalistáknál is. Van, ahol szexuális erőszak áldozatain alkalmazzák annak ellenőrzésére, hogy az erőszak valóban megtörtént-e (ilyenkor tovább traumatizálva az áldozatot), de legjellemzőbben a nők társadalmi értékének meghatározására használják.

Előfordul, hogy munkavállalásnak vagy tanulási lehetőségnek szabják előfeltételéül. A Marie Claire magazin a női témákat támogató Fuller Project nevű újságírói nonprofittal együttműködve készített tavaly egy világszintű körképet a szüzességtesztelésről. Eszerint az utóbbira Dél-Afrikában volt példa, Indonéziában pedig - még ha a kormány tagadja is, hogy ez a gyakorlat - ha egy nő a rendőrségen vagy a hadseregnél akar szolgálni, akkor alá kell vetnie magát a tesztnek, hogy bizonyítsa az erkölcsösségét. 

A leggyakoribb azonban az, hogy szülők, leendő férjek és az ő családjaik követelik meg a menyasszony szüzességének a tesztelését házasság előtt. Aki elbukik a teszten, arra megbélyegzés vár, kiközösítés, súlyosabb esetekben megtorlás, verés, szexuális erőszak és - akár - meg is ölhetik.

Az ENSZ-szervezetek a 2018-as kiállásukkor több irányban is megfogalmaztak javaslatokat. Például azt várnák, hogy induljanak figyelemfelhívó kampányok, amelyek megkérdőjelezik a szüzességhez kapcsolódó mítoszokat, és azokat az ártalmas normákat, amelyek a nők teste és szexualitása feletti kontrollról szólnak. Az orvosokat, egészségügyi dolgozókat arra kérték, hogy - tudva az egészségügyi és emberi jogi következményekről, a nem ártás alapelvét szem előtt tartva - ne vegyenek részt ennek a gyakorlatnak a fennmaradásában, és próbálják a tudásukat tiszteletteljes elbeszélgetéssel továbbadni azoknak is, akik ilyen vizsgálatot kérnek tőlük. És persze felszólították a világ kormányait is a cselekvésre, a szüzességtesztelés betiltására.

Egy bagdadi egészségügyi intézmény dolgozói ellenőrzik a szüzességi vizsgálatokhoz szükséges eszközöket 2012. június 28-án
Fotó: Ali Al-Saadiali Al- Saadi / AFP

 

Miért csak az orvosokat büntetnék?

Már van néhány ország, ahol létezik tilalom. A Marie Claire-Fuller Project-féle körkép szerint Afganisztánban 2018 óta büntetőjogi tényállás rendeli büntetni a kierőszakolt tesztelést, de első körben a vizsgálat legális maradt, amennyiben a nő beleegyezését adta. 2019-ben aztán tovább szigorítottak a törvényen, és önmagában a beleegyezés nem elég kimentés már - a beleegyező aláírást is sokszor kierőszakolták ugyanis. Vagy csak egyszerűen odahamisították. 

A most készülő francia szabályozásról egyelőre annyit tudni, hogy 1 éves börtönnel és 15 ezer eurós bírsággal fenyegetnék azokat az egészségügyi szakembereket, akik hajlandók szüzességi bizonyítványt kiállítani. A France 3 tévé szerint a francia orvosok 30 százaléka mondja, hogy találkozott már ilyen kéréssel. Nyilatkozott a francia médiában egy Dr Ghada Hatem nevű nőgyógyász, aki szerint nincs arról szó, hogy ez a dolog nők ezreit érintené Franciaországban, őt évente maximum hárman próbálják megbízni, és ki is állított bizonyítványokat olyan nők számára, akik féltek. “Ha azt mondják: a bátyám összever, az apám megfojt, az apósomék tönkreteszik a családom hírnevét, nincs okom rá, hogy kételkedjem ebben” - idézte a nőgyógyász szavait a BBC is.

Marlène Schiappa, a francia állampolgársági minisztérium miniszteri küldöttje szerint a büntetőjogi fenyegetést ki kellene terjeszteni azokra is, akik efféle bizonyítványt követelnek: a szülőkre, a vőlegényekre.

A tiltással kapcsolatban azonban felmerülnek aggályok is. Elsősorban az a kérdés: 

mi van, ha a tiltás nem vet véget a szüzességtesztelésnek, csak eltünteti szem elől, ezzel rejtettebb és ezáltal veszélyesebb körülmények közé kényszerítve a nőket.

Már a WHO-kiadvány is kitért arra, amikor a kormányokat szólította meg, hogy legyenek körültekintőek, tegyenek meg mindent azért, nehogy ez történjen. Hogy hogyan lehet ezt kivédeni, arra nincs könnyű válasz, a probléma nem oldható meg egyetlen törvénymódosítással.

A szeparatizmus elleni törvénycsomagnak egyébként nem a szüzességtesztelés betiltása lehet az egyetlen olyan eleme, amely a nőket próbálná védeni. Schiappa szerint fel kellene lépni az olyan kamu orvosi igazolásokkal szemben is, mint például a klórallergia igazolása, ha annak az a célja, hogy a lányokat bizonyos sportoktól, úszómedencétől távol tartsák. Ezen kívül a mostaninál szigorúbb következményekkel, az országból való kiutasítással fenyegetnék a poligámiát, és megerősítenék a kényszerházassággal szembeni védelmet is, lehetővé téve, hogy harmadik fél beavatkozhasson, jelezhessen, ha ilyen gyanú merül fel.

(Borítókép: Emmanuel Macron francia államfő beszél 2020. október 2-án Párizsban az iszlám szeparatizmus elleni akciótervről)