Miért beszél már megint mindenki arról, hogy laborból szökött-e a koronavírus?

Az elmúlt napokban ön is könnyen érezhette úgy magát, mintha visszarepítették volna a koronavírus-járvány kezdeti időszakába: két-három éve tudományos és kocsmai körökben is heves viták zajlottak arról, hogy honnan is jött, hogyan szabadult rá a világra a Covid–19 nevű betegséget és azzal globális járványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus. 2021 nyarán mi is részletes cikkben mutattuk be az érveket és ellenérveket, amelyek néhány fejleménnyel, de azóta is érvényesek. Azóta ez a vita, bár soha nem zárult le, jóval alacsonyabb intenzitással folyt – egészen mostanáig, amikor néhány nap alatt két amerikai állami szerv is arról beszélt, hogy szerintük valószínűbb a laboreredet elmélete, mint hogy a vírus természetes úton ugrott át állatról emberre.

Február utolsó napjaiban előbb az energiaügyi minisztériumról derült ki, hogy a laborszivárgás elmélete felé tolódott el az álláspontjuk, majd az FBI igazgatója, Christopher Wray beszélt arról, hogy az FBI is hasonló álláspontot képvisel. A járvány kiindulópontja, Kína persze mindkét esetben tiltakozott a feltételezés ellen, mint ahogy már annyiszor az elmúlt években. Mindjárt átszaladunk azon, mit lehet tudni erről a két fejleményről, illetve hogy áll a laborszökevény-vita, de azt már most érdemes leszögezni, hogy

a nagy médiavisszhang ellenére új információ valójában nem derült ki a laborszivárgás témájában, és jó eséllyel nem is nagyon fog.

Érdemes még elöljáróban tisztázni azt is, hogy tulajdonképpen mire is gondolunk, amikor laborszivárgásról beszélünk. A legtöbb tudós szerint ez a vírus természetes mutálódással vált képessé arra, hogy embereket is megfertőzzön, és magától ugrott át állatról emberre – ezt a jelenséget hívják zoonózisnak. Egyes vélemények szerint azonban elképzelhető, hogy a vírus valójában a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult el.

Már eleve az is nehezen követhetővé teszi a vitát, hogy többféle forgatókönyv keveredik benne. Valójában pontosabb lenne nem is természetes vagy laboreredetről beszélni, hanem arról, hogy

1. a természetes úton létrejött vírus magától jutott-e el az emberekig;
2. a természetes úton létrejött vírus a laborból kiszabadulva jutott-e el az emberekig;
3. a vírust mesterségesen hozták-e létre, vagy legalábbis módosították-e, mielőtt a laborból véletlenül kiszabadulva eljutott az emberekig; illetve
4. a vírust mesterségesen hozták-e létre, vagy legalábbis módosították-e, mielőtt a laborból szándékosan kieresztve eljutott az emberekig.

A 4. lehetőség mára komolytalannak tekinthető, a 3.-at is erős bizonyítékok cáfolják. Amikor „természetes eredetről” beszélünk, akkor valójában az 1. lehetőségre utalunk, azaz hogy a természetben létrejött vírus az emberekre is önerőből került át; a „laborból szökött vírus” alatt pedig a 2. lehetőséget szokás emlegetni, azaz hogy maga a vírus természetes, csak az elterjedése és így a járvány kitörése nem történt volna meg (véletlen) emberi közreműködés nélkül. Az alábbiakban is így használjuk ezeket az elnevezéseket, azaz az 1. és a 2. lehetőségről lesz csak szó. De a korábbi cikkünkben a másik kettőről is részletesen írtunk.

Na de mit is állít az energiaügyi minisztérium és az FBI? Ugyanazt, de valójában mégis mást.

Energiaügyi minisztérium: Új infóink vannak

Az energiaügyi minisztériumról – amelynek a véleménye azért releváns, mert ez a szerv felügyeli az Egyesült Államok nemzeti laboratóriumainak hálózatát – az derült ki, hogy a korábbi álláspontját átértékelve arra jutott, hogy a járvány legvalószínűbb forrása egy laborszivárgás.

Fontos adalék, hogy erre a megállapításra sajtóinformációk szerint alacsony bizonyossággal jutottak. A hírszerzési információkat rendszerint értékelik a megbízhatóságuk szerint, lehetnek alacsony, mérsékelt vagy magas bizonyosságúak. Maga a különféle amerikai hírszerzési ügynökségeket tömörítő Hírszerző Közösség az alacsony bizonyosságot így definiálja: „Az alacsony megbízhatósági szint általában azt jelzi, hogy az elemzésben használt információ kevés, megkérdőjelezhető, töredékes, vagy hogy az információból nem lehet megbízható elemzési következtetéseket levonni, vagy hogy a Hírszerző Közösségnek jelentős aggályai vagy problémái vannak az információforrásokkal kapcsolatban” – magyarul az ilyen állításokat hiba volna készpénznek venni.

A Hírszerző Közösség 2021 októberében tette közzé a mai napig érvényes értékelését a koronavírus eredetéről. Új információ ebben a nyilvános változatban magáról a víruseredetről nem volt – bár több népszerű laborszökéspárti érvet maga a jelentés is cáfolt –, de az kiderült belőle, hogy a hírszerző ügynökségek megosztottak voltak a kérdésben: négy ügynökség és a Nemzeti Hírszerzési Tanács alacsony bizonyossággal arra jutott, hogy a vírus természetes módon ugorhatott állatról emberre, míg egy ügynökség mérsékelt bizonyossággal úgy vélte, hogy a járvány laborszivárgás útján tört ki, három ügynökség pedig kellő mennyiségű és minőségű információ hiányában egyik elmélet mellett sem tette le a voksát.

Elsőre talán nem magától értetődő, úgyhogy érdemes tisztázni, hogy az energiaügyi minisztérium, pontosabban annak Hírszerzési és Kémelhárítási Irodája is tagja a Hírszerző Közösségnek, amely a 2021-es jelentést elkészítette, azaz a minisztérium is ugyanazokat a bizonyítékokat ismeri, mint a többi ügynökség. A minisztériumi álláspont megváltoztatásának alapjául szolgáló információkat a többi ügynökség is áttekintette, de egyikük sem változtatott a korábbi álláspontján.

Azt nem tudni, hogy mik lehettek ezek az új információk. A CNN forrásai szerint a minisztérium álláspontjának változása részben a Kínai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ vuhani laborjában (WCDC) végzett kutatásokról szóló információn alapul. Ez nem ugyanaz a labor, mint a szivárgással általában meggyanúsított Vuhani Virológiai Intézet. A WCDC nevének felmerülése nem újdonság, és bár a minisztérium által látott bizonyítékok nem kerültek nyilvánosságra, az ismert adatok alapján igen valószínűtlen, hogy a WCDC-nek bármi köze lehetett volna a járvány kitöréséhez.

FBI: Eddig is ezt gondoltuk

Bár a 2021-es jelentésben nem nevesítették az egyes ügynökségek álláspontját, a CNN két forrására hivatkozva már akkor megírta, hogy az FBI volt az, amely mérsékelt bizonyossággal a laborszivárgás mellett foglalt állást. Christopher Wray igazgató nyilatkozata tehát nem új eredményről tanúskodik, hanem az első nyilvános megerősítése az FBI kétéves álláspontjának. A külföldi hírszerzésért elsősorban felelős ügynökség, a CIA egyébként a CNN értesülései szerint abban a háromban volt, amelyek semlegesek maradtak.

Bár a hírek alapján úgy tűnhetett, hogy itt újdonságról van szó, valójában maga Wray sem ezt mondta a Fox Newsnak adott interjúban Bret Baier riporternek (a videóban 12:26-tól): „Mint tudja, Bret, az FBI már jó ideje úgy értékeli, hogy a világjárvány eredete valószínűleg egy lehetséges laboratóriumi incidens Vuhanban.” Ezután megismételte, hogy lehetséges szivárgásról van szó, és hogy a munka továbbra is folyik ezen a téren, de a részletekről nem beszélhet. Azt viszont megjegyezte, hogy a kínai kormány ködösítéssel nehezíti ezt a munkát.

Ez utóbbi amúgy biztosan így van: ahogy arról korábban is írtunk, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sok kritikát kapott helyszíni vizsgálatát is hátráltatták azzal, hogy nem engedtek közvetlen hozzáférést a szükséges információkhoz. Nem segít a bizalmi szakadékon az sem, hogy már korábban bebizonyosodott, hogy visszatartottak bizonyos információkat a járvány kezdeti szakaszával kapcsolatban. (Bár ez utóbbi inkább arra utalhat, hogy az alulfinanszírozott és munkaerőhiánytól szenvedő kínai egészségügyi és járványügyi rendszert is váratlanul érte a járvány kitörése.)

Mindenesetre ahogy láthattuk, a frissen átállt energiaügyi minisztériumon és a változatlan álláspontot képviselő FBI-on kívül a többi hírszerző ügynökség továbbra is a természetes eredetet tartja valószínűbbnek, vagy nem foglal állást.

Jake Sullivan, Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is azt hangsúlyozta, hogy az ügynökségek megosztottak a kérdésben, továbbra sincs határozott válasz.

A tudomány álláspontja azonban – noha jellegéből adódóan nem zár ki semmilyen eshetőséget – ennél határozottabban a természetes eredet felé mutat.

Van egy sokkal kézenfekvőbb magyarázat

A tudósok jellemzően úgy fogalmaznak – már ha van még kedvük megszólalni egy ilyen elmérgesedett vitában –, hogy a természetes eredet az erősebb hipotézis, a laborszökés a gyengébb. Ez a megfogalmazás erősítheti a laikus gyanakvást, pedig csak arról van szó, hogy a tudomány semmit nem zár ki, amíg nincs kellően erős bizonyíték a kizárására. Márpedig nincs olyan bizonyíték, amely alapján azt lehetne mondani, hogy a laborszökés kizárható – csakhogy ettől még olyan sincs, amely igazolná. A tudósok azt tudják mondani, hogy megvizsgálják, melyik mellett mi szól, és ez alapján melyik a valószínűbb. Abban pedig semmilyen változás nem történt a politikai friss fejlemények után sem, hogy a természetes eredetre van sokkal több erős tudományos érv.

A fejleményekre érkező kutatói reakciók is nagyrészt arról szólnak, hogy mivel semmilyen új információ nem került napvilágra, a tudományos álláspont sem változott. „Nagyon meglepő lenne, ha ezen a ponton bármi olyan új információ érkezne, amely meggyőző bizonyítékot szolgáltatna a SARS-CoV-2 nem természetes eredetének alátámasztására.

Általánosságban elmondható, hogy egyesek összehangolt erőfeszítéseket tettek a laboratóriumi szivárgás elméletének erőltetésére, mintha a bizonyítékok között valamiféle egyenértékűség lenne, ami nem így van.

Valójában olyan bizonyítékok halmozódtak fel (hogy mit tudunk a vírus biológiájáról, a denevérekben keringő közeli változatokról és az első emberi megbetegedések helyszíneiről), amelyek határozottan a természetes eredetre utalnak, amelynek a középpontjában Vuhan város Huanan piaca áll [...]. Az, hogy ezek az erős bizonyítékok folyamatosan elvesznek, amikor a SARS-CoV-2 eredetéről beszélnek, egy hamis narratívát támogat a tudomány kétségbe vonásáról, miközben valójában sokat tudunk arról, hogy mi történt, vitathatatlanul többet, mint más járványkitörések esetében” – írta például David Robertson, a Glasgow-i Egyetem vírusgenomikai és bioinformatikai tanszékének vezetője.

De mégis mi az a sok minden, amit tudunk?

Mivel a nagy részét már a 2021-es cikkünkben is összeszedtük, ezeket nem ismételjük el újra, de azóta is érkeztek fontos eredmények a témában. Elsősorban két összefüggő tanulmány a Science folyóiratban tavaly júliusban, amelyek az eddigi legerősebb bizonyítékokat sorakoztatták fel arra, hogy a járvány a vuhani piacról indult el, ahol a vírus állatokról ugorhatott át emberekre. A konkrét megfertőzött állatokat persze már nem találták meg – Kína a járvány kitörése után kis túlzással beszántotta és sóval hintette be az élő vadállatokat árusító piac helyét –, de a kirakós több fontos darabját is a helyére rakták, többek között ilyesmit:

• Fotókat szereztek 2019 végéről, amelyeken a vuhani piacon árult, ketrecekben tartott vadállatok láthatók, például nyestkutyák és vörös rókák, amelyekről tudjuk, hogy fogékonyak a koronavírus-fertőzésre és a vírus továbbadására is. (A fotókat egy, a piacon tapasztalt higiéniai kockázatok miatt aggódó állampolgár töltötte fel a helyi közösségi médiába, ahonnan villámgyorsan törölték is a képeket.)
• Ezeket az állatokat épp annál a standnál vagy a körül árulták, ahol a járvány kitörése után a kutatók számos felületen azonosították a koronavírust, például ketreceken, kocsikon és a lemészárolt állatok feldolgozására használt gépeken.
• A kutatóknak fotók és genetikai adatok alapján sikerült nagyon részletesen feltérképezniük a járvány első napjainak a lefolyását, egészen a konkrét standig, ahol a vírus átugorhatott állatról emberre. A genetikai elemzés során azt a kéthetes intervallumot is meg tudták becsülni, amikor ez az ugrás két egymástól független alkalommal is megtörténhetett – ugyanis a vírusnak kezdetben két külön változata is terjedni kezdett, amelyek valószínűleg még állatokon belüli mutációk során alakultak ki, mert a mai napig nem találtak olyan variánst, amely a kettőt genetikailag összekötné. Az egyik ugrás november végén, a másik december elején történhetett.
• Az egyik tanulmány bemutatja, hogy épp azokban a hetekben történt a piacon a járvány első nagy dokumentált kitörése, amely aztán a szélesebb közösségbe is kijutott.

Mindkét júliusban publikált kutatásban kulcsszerepet játszott Michael Worobey, az Arizonai Egyetem evolúciós biológusa. Ez azért érdekes adalék, mert 2021 májusában 17 társával együtt ő is aláírt egy nyílt levelet, amely szintén a Science-ben jelent meg, és amelyben neves kutatók álltak ki amellett, hogy a laboreredet hipotézisét is komolyan kell venni, és a természetes eredet lehetősége mellett ezt is alapos vizsgálatnak kell alávetni – azaz nem nevezhető elfogultnak a kérdésben.

Ami nagyon hiányzik még a természetes eredet utáni nyomozásból, az a vírus őseinek az azonosítása, hogy a genetikai családfán a helyére kerülhessen a SARS-CoV-2. A vírus evolúciójának a visszafejtése azonban továbbra is nagyon időigényes munka. Jó példa erre a 2002-es SARS-járványt okozó SARS–CoV esete, amelynek az eredetét 15 évbe telt teljesen felderíteni.

Összességében a tudomány jelenlegi állása szerint a természetes eredet továbbra is a sokkal egyszerűbb, sokkal kézenfekvőbb magyarázat. Ahhoz, hogy a laboreredet működjön, önmagában is valószínűtlen események egész láncolatának kellett volna együttesen fennállnia, és (kínai) kutatók egész sorának kellett volna végighazudnia az elmúlt három évet, de igazából már a járványt megelőző éveket is. Eközben olyan technikai képességek birtokában kellett volna lenniük, amelyekre a számos, általuk közzétett tanulmány nem utal.

A természetes eredethez ezzel szemben van egy jól bejáratott, a történelem során számos alkalommal kipróbált recept, amelyhez ebben az esetben is minden hozzávaló adott. Az más kérdés, hogy ezek közül sokat még nem sikerült megtalálni, miközben a laboreredet megnyugtató kizárására sem volt még mód – a veszélyes kórokozókkal dolgozó biolaborok biztonsági hiányosságai például valóban vetnek fel kérdéseket –, így mindkét ajtót nyitva kell még tartani.

Előre menni, nem hátra

Mint általában, a koronavírus eredetével is az a helyzet, hogy az átpolitizáltsága nehezíti meg leginkább a kutatását – abban az értelemben is, hogy az amerikai–kínai érdekellentétek hozzájárulnak a kínai zárkózottsághoz és a politikai reakciók sarkosságához; de abban az értelemben is, hogy a népszerű laborszökevény-vonatra felülni nem akaró tudósok kezdetben az indokoltnál elutasítóbbak voltak ennek az elméletnek a szakszerű vizsgálatával szemben. Nem azért, mert el akartak hallgatni valamit, hanem mert ki akarták zárni a politikát a tudományból. Azóta többen belátták, hogy ez az élből elutasítás hiba volt, de a járvány elején tapasztalt elzárkózás az elmúlt egy-két évben már nem is jellemző, és a tudósok túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy minden lehetőséget vizsgálni kell, ezek a vizsgálatok pedig zajlanak is.

A természetes eredet egyik legerősebb bizonyítékának tekinthető tanulmány egyik szerzője is jelezte, hogy nyitott arra, hogy megfelelő bizonyíték esetén megváltoztassa az álláspontját, de ilyen eddig fel sem merült, és az energiaügyi minisztérium friss állásfoglalásával kapcsolatban sem arra utalnak a jelek, hogy ilyen bizonyíték állna a háttérben (de ebben okosabbak leszünk, ha egyszer a hírszerzési jelentés titkosított részei is nyilvánosságra kerülnek).

Azt, hogy a kérdés továbbra is erősen átpolitizált, jól illusztrálja, hogy a Fox News az energiaügyi minisztériumos hír után előszedett egy kínai tudóst, aki azt állítja, hogy a minisztérium csak abban téved, hogy a szivárgás véletlen lett volna, mert azt valójában a kínai kormány hajtotta végre, és aztán azt is direkt engedték, hogy a fertőzöttek körbeutazzák a világot, hogy több millió ember haljon meg.

Tanulságok azonban akkor is vannak, ha arról szó sincs, hogy bebizonyosodott volna a laborszivárgásra vonatkozó elmélet.

A fő tanulság – amely igazából már másfél-két éve is a fő tanulság volt –, hogy valószínűleg sosem lesz vége ennek a vitának, legalábbis soha nem fog eljutni egy olyan nyugvópontra, ahol mindkét tábor el tudja engedni a kérdést. Egyszerűen azért nem, mert jó eséllyel soha nem fog előkerülni döntő bizonyíték a laborszivárgás igazolására – még akkor sem, ha történetesen így is történt volna.

A szűkebb értelemben vett természetes eredet – azaz hogy nem mesterségesen előállított vagy módosított vírusról van szó – elsősorban tudományos kérdés, és a tudomány nagy magabiztossággal zárja ki, hogy a vírus mesterséges eredetű lenne. A véletlen laborszivárgás lehetősége azonban a tudomány hatáskörén túlmutató kérdés, ezért definitív válasz is csak más forrásból érkezhetne rá, erre azonban az idő múlásával egyre kisebb az esély.

A másik tanulság a vita végkimenetelétől független. Természetesen fontos a vírus eredetét minél jobban megismerni, elsősorban azért, hogy jobban megértsük a kockázatokat. Összességében azonban produktívabb lenne arra összpontosítani, hogy a következő lehetséges világjárványt megelőzzük, induljon az akár állati forrásból, akár egy óvatlan laborból – mert a lehetőség mindkettőre bőven megvan.

Laborszivárgások valóban történtek már az elmúlt évtizedekben (több például az Egyesült Államokban is), ilyen szempontból pedig mindegy, hogy ezúttal ez történt-e, a lényeg, hogy a laborok biztonságának az erősítése mindenkinek érdekében áll. De ugyanez igaz az állati eredetre is, amely becslések szerint az új emberi vírusok 75 százalékáért felelős, többek között a két korábbi nevezetes koronavírus-járvány a SARS és a MERS okozóira is.

„Igazából csak idő kérdése volt, hogy a vadállatokról mikor ugrik át egy olyan vírus, amely már hatékonyan tud emberről emberre terjedni. A természet sokszor figyelmeztetett bennünket, és ezt a kutatók már leírták. Ám a politikusok nem akarták megérteni, hogy már úton van egy nagyon veszélyes vírus, amellyel számolni kellene. Remélem, hogy a jövőben másképpen fognak gondolkodni erről” – mondta Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem kutatója a Vírusvadászat című könyvben.

„Küzdelmes évek elé nézünk, és a túlélés kulcsát a tudomány jelenti. Azok a kutatók, akik ilyen laborokban dolgoznak, ismerik a felbukkanó fertőző betegségek tudományos hátterét, és nagyon jól tudják, hogy lesz utánpótlás. Kutatóként magam is tisztában vagyok vele, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek már jegyet váltottak egy-egy kisebb-nagyobb járványra. Úgyhogy van feladat a jövőben”

– tette hozzá.