Horvátországot és Szlovéniát már elérte, és minket sem kerül el a negyedik hullám

A számokkal önmagukban sokszor nehéz mit kezdeni. Tudni kell, mennyire súlyos 1560 új fertőzött a 44 millió lakosú Ukrajnában összehasonlítva mondjuk 381 új esettel a 2 millió lakosú Szlovéniában. Eláruljuk a megfejtést: lakosságarányosan nézve Szlovéniában jóval rosszabb a helyzet jelenleg, mint Ukrajnában.

A grafikont nézve jól látható, hogy Szerbiában, Ausztriában, Horvátországban, és Szlovéniában ismét trendszerűen emelkedésnek indultak a fertőzöttszámok.

Napi új esetszám egymillió lakosra számítva 2021. június 1-től

Nem akarunk megtéveszteni senkit a nagyságrendekkel, hiszen ez a grafikon csak idén júniustól mutatja az adatokat, amikorra a harmadik hullám mindenhol véget ért. A mostani számok szerencsére még nem közelítik meg a vészes második és harmadik hullámot egyik országban sem, de sok szakértő arra számít, hogy később akár felül is múlhatják azokat. Nézzük tavaly június 1-től ugyanezt a grafikont.

Napi új esetszám egymillió lakosra számítva 2020. június 1-től

Emlékszünk: tavaly nyáron is visszahúzódott a vírus, és nagyrészt mindenki háborítatlanul tudott nyaralni itthon és külföldön. Az most igencsak elgondolkodtató, és a delta variáns valóban gyors terjedését mutatja, hogy a fertőzöttszámok Szerbiában, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában már most magasabbak, mint tavaly ilyenkor.

• Ausztriában most ötszöröse az új esetszám az egy évvel korábbinak.
• Horvátországban kétszerese.
• Szlovéniában másfélszerese.

A 8,8 millió lakosú Ausztriában nemrég váltott át a százas nagyságrendről az ezresre az új esetek száma: augusztus 20-án 1258 új fertőzöttet regisztráltak. Nemcsak mi szoktunk el az utóbbi hónapokban az ilyen magas esetszámoktól, hanem az osztrákok is. Ott utoljára május elején volt 1000 fölött ez az adat a harmadik hullám lecsengő szakaszában. A koronavírussal összefüggésben elhunytak száma nem változott, továbbra is napi 1-3 ilyen esetről számolnak be.

A grafikon szerint lakosságarányosan nézve Szerbiában van a legtöbb új fertőzött. Szerbia nagyon korán kezdte meg az oltási kampányt az orosz Szputnyik V vakcinával, de mostanáig csak a lakosság 41 százalékát sikerült mindkét dózissal beoltani. Szerbiában a fertőzöttek 90 százalék a delta variánssal fertőződött meg. A delta variáns terjedését az oltás nem állítja meg, csak a súlyos szövődmények előfordulását csökkenti. A halálozási számok egyelőre itt sem emelkedtek, maradtak a napi 4-6-os szinten, de a kórházban ápoltak száma megduplázódott, a betegek többsége nincs beoltva.

A lakosság átoltottsága az egyes országokban kettő-, illetve egy dózissal (világoszöld)

A legújabb hírek szerint Horvátországban és Szlovéniában május óta nem látott csúcson van a fertőzöttek száma. Mindkét ország az elkerülhetetlen negyedik hullámra készül. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) csütörtökön azt közülte, hogy a horvát tengermellék a jövő héttől várhatóan Zágrábbal együtt átkerül a piros jelzésű, azaz a súlyosan fertőzött régiók listájára. Szlovéniában pedig szombaton bejelentették, hogy a kórházban kezelt betegek növekvő száma miatt újranyitnak a Covid-osztályok az országban. Janez Poklukar szlovén egészségügyi miniszter szerint a negyedik hullám már kezdetét vette Szlovéniában, és ugyan olyan erős lesz, mint a korábbiak.

A hazai helyzettel jól össze tudjuk hasonlítani azt, milyen különbséget jelent, hogy a 4 millió lakosú Horvátországban már egy nap alatt 524 új esetet azonosítottak. Ugyan nőtt a kórházban kezelt betegek száma, de az elhunytaké szerencsére itt sem tekinthető vészesnek: a hatóságok továbbra is napi 2-3 covidos halálesetről számolnak be. Zoran Barušić, egy horvát klinika igazgatóhelyettese azt mondta:

a súlyos tünetekkel kezelt betegek többsége nincs beoltva, köztük sok harminc-, negyven- és ötvenéves van.

Kevesebben vannak a beoltottak, de ők idősebbek, és más krónikus betegségeik is vannak. Davor Vagić, egy másik zágrábi klinika igazgatója úgy nyilatkozott:

a 10, lélegeztetőgépen lévő betegből 9 nincs beoltva. Egy közülük magkapta mindkét oltást, de más súlyos társbetegségekkel is küzd.

Ebben a cikkünkben azt elemeztük, mi olvasható ki Izrael, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok vagy Kína példájából, ahol már egyértelműen a negyedik járványhullámról lehet beszélni. A lényeg röviden: hiába magas a lakosság átoltottsága Izraelben vagy az Egyesült Királyságban, a beoltottak közül is sokan megfertőződnek, viszont jóval kevesebb embert kell ellátni a kórházakban az eddigi járványhullámokhoz képest, és kevesebben is halnak bele a szövődményekbe, mint a harmadik hullámban. Akit viszont nem oltottak be, az még nagyobb veszélynek van kitéve, mint az előző hullámok idején.

A koronavírus miatt kórházba kerültek száma 1 millió lakosra számítva

A fent felsorolt országokhoz képest Magyarország sokkal jobban áll, de szakértők egybehangzó véleménye alapján mi sem fogjuk elkerülni a negyedik hullámot. Ahogy tavaly, egyrészt idén is augusztus 20. után várható az esetszámok emelkedése, ahogy sokan hazatérnek egyebek mellett Horvátországból és Szlovéniából. Az új járványt emellett az iskolakezdés indíthatja el, mert nálunk is igaz lesz az a tétel, hogy

ez a vírus a fiatalok körében terjed, de az időseket és az oltatlanokat juttatja kórházba.

A bárányhimlőhöz hasonlóan rendkívül aktívan fertőző delta variáns miatt a negyedik hullámmal küzdő országokban is nagyon gyorsan és exponenciálisan kezdtek el emelkedni az esetszámok. A hazai napi adatokat nézve ezt egyelőre nem látjuk: néha egy nap 100 új fertőzöttről hallunk, máskor meg 40-ről.

Érdemes ezért megnézni az úgynevezett növekedési faktort, ami azt mutatja, hogy hét nap átlagát nézve mennyivel emelkednek az esetszámok az azt megelőző hét nap átlagához képest. Ha ez a mutató nullán van, akkor stagnál a fertőzések száma, ha nullánál kisebb, akkor csökken, ha magasabb, akkor egyre több új esettel lehet számolni. Ez a grafikon azt mutatja, hogy az utóbbi időben ismét emelkedésnek indultak nálunk a számok.

A megerősített esetek százalékos növekedési rátája Magyarországon

Nagy kérdés, hogy a diákok iskolakezdésre tervezett tömeges oltási programjának időzítése megfelelő-e. Van olyan szakértő, aki szerint ezt már a nyári táborokban meg kellett volna kezdeni, és az iskolában az órák közötti szünetekben ismét vissza kellene majd térni a maszkviseléshez.

Az újabb hullám következményeit időben elkezdett intézkedésekkel lehet/lehetne enyhíteni. Egyelőre csak a Magyar Orvosi Kamara kongatta meg a vészharangot, amely szerint a romló számok ellenére nyoma sincs a védekezésnek. A testület épp a szomszéd országokban újra fellángoló járvány miatt azt javasolja, hogy újra hordjunk maszkot a zárt terekben. A kamara a döntéshozóktól konkrét javaslatokat is vár a negyedik hullám elleni védekezéshez. A MOK szerint szükség volna mobil oltópontokra a rendezvényeken, közelebb kell vinni a hátrányosabb helyzetű településeken élőkhöz az oltást, a mobil oltópontokon lehetőség szerint egydózisú vakcinát kell alkalmazni, és adjanak jutalmat annak, aki immunizálja magát.

Az Afganisztánból hazahozott magyarok miatt meghirdetett szombati rendkívüli kormányinfón az is kiderült, hogy a kormány pénteki ülésén foglalkozott a járványhelyzettel. Gulyás Gergely azt mondta: ugyan a legkedvezőbb nálunk az EU-n belül a helyzet, de a negyedik hullám Magyarországra is meg fog érkezni. Ez azonban a kormány értékelés szerint el fog térni az eddigiektől. Gulyás szerint az oltás a legfontosabb, csupán 0,18 százalék a megbetegedés esélye az oltottaknál, nincs érdemi különbség az egyes oltások között. A kormány nem készül az ország lezárására, se munkahelyi, se iskolai, óvodai korlátozásokra nem kell készülni.