Nem tudjuk, pontosan meddig tart az immunitás a koronavírus-vakcinák után, de nem érdemes félni

2021. április 22. – 15:01

Nem tudjuk, pontosan meddig tart az immunitás a koronavírus-vakcinák után, de nem érdemes félni
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Most, amikor az egyre jobban felpörgő oltási programok, és a közelgő jó idő miatt megint kicsit optimistábban áll hozzá mindenki a koronavírus-helyzethez, valószínűleg nem azt szeretnék hallani, hogy több adagra, és évenkénti emlékeztető oltásra lehet szükség. Ám nemrég a Pfizer vezérigazgatója is arról beszélt, hogy nem lehet kizárni ennek lehetőségét. Az, hogy meddig védenek a vakcinák, elég fontos kérdés, ám

ahogy a koronavírussal kapcsolatban sok másra, úgy jelen állás szerint erre sem tudunk még kielégítő választ adni.

Bár a koronavírus már több mint egy éve a mindennapjaink része, a vakcinák egyszerűen nem léteznek elég ideje ahhoz, hogy a hosszú távú hatásosságukat be lehessen lőni. A témában ugyanakkor gőzerővel zajlanak a kutatások, és bár biztosat ezek alapján nem lehet mondani, néhány megnyugtató becslést már most is lehet tenni.

Mennyi ideig tartanak általában a vakcinák hatásai?

Mielőtt rátérnénk a koronavírus elleni vakcinákra, érdemes kicsit általánosságban is foglalkozni az oltásokkal, ebből ugyanis fontos következtetéseket lehet levonni. A köztudatban élő kép alapján élesen el lehet különíteni az olyan oltásokat, amiket egyszer, jellemzően gyerekkorunkban kapunk meg, és akár életünk végéig is védelmet nyújtanak, illetve az olyanokat, amiket időnként, akár évente meg kell ismételni. Azt, hogy pontosan min múlik, hogy egy védőoltás élethosszig tartó védelmet biztosít, vagy egy év után már elillan a védettség, még a téma szakértői sem tudják megmondani, de néhány fogódzó azért van a kérdésben.

Az influenza elleni védőoltásról például mindenki tudja, hogy a hosszú távú védettséget nyújtó, Magyarországon kötelező MMR oltással, vagy a HPV elleni oltással ellentétben évente be kell adni, ha védettséget akarunk szerezni az éppen aktuális influenzaszezonban. Ennek oka, hogy az influenzát okozó vírusok olyan tempóban mutálódnak a gazdatestben, hogy simán előfordulhat, hogy a déli féltekén dúló járvány alapján tett ajánlásokkal kifejlesztett vakcina az északi féltekén nem nyújt megfelelő védettséget. Immunológus szakértők szerint az is fontos tényező, hogy míg egyes betegségek esetében a vakcinák következtében termelődő antitestek elegendőnek bizonyulnak, más esetekben hangsúlyosabb a fertőzött sejteket elpusztító T-sejtek, illetve az antitesteket termelő B-sejtek szerepe.

Ezek a megfertőződést nem tudják megakadályozni, abban viszont kulcsfontosságúak, hogy mennyire lesz súlyos lefolyású egy betegség, és abban is előnyt élveznek, hogy hosszabb távon is képesek védelmet nyújtani.

Az új típusú koronavírushoz hasonlító SARS esetében egy 2020-as kutatás szerint például még 17 évvel később is fennállt a T-sejtes immunitás, egy másik, egyelőre még nem lektorált kutatás alapján pedig a Pfizer vakcinájának beadása után hét hónappal is termelődnek még B-sejtek a szervezetben. Egy korábbi kutatásból az is kiderült, hogy az 1918-as influenzajárvány túlélőinek szervezete még évtizedekkel később is képes volt antitesteket előállítani a B-sejtek segítségével, amikor ugyanannak a vírustörzsnek volt kitéve.

Koronavírus elleni oltást kap egy jelentkező egy békéscsabai oltóponton 2021. április 21-én – Fotó: Rosta Tibor / MTI

Ezen felül pedig fontos megemlíteni azt is, hogy a vakcinák akkor is lehetnek előnyösek, ha szigorúan véve már elvesztették a hatásukat – a himlő elleni vakcinák például csak néhány évtizedig akadályozzák meg a megfertőződést, de a komoly megbetegedés és a fertőzés miatt bekövetkező halál ellen élethosszig erős védelmet nyújtanak.

Mi a helyzet a COVID-19 elleni vakcinákkal?

Az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is azt írják a saját okosítójukban, hogy jelenleg nem lehet megmondani, hogy meddig tart az immunitás. Ezen túl a vakcinák klinikai vizsgálatainak jelenleg is futó, harmadik szakaszának eredményeire lehet támaszkodni, melyek alapján azért jónak tűnnek a kilátásaink. A Pfizer-BioNTech április elsején közölt eredményei szerint hat hónappal a vakcina beadása után alig csökkent az antitestek száma a beoltottaknál, és egy nemrég publikált tanulmány alapján a Modernával oltottaknál is magas az antitestszám több mint fél év eltelte után is.

Ez alapján kijelenthető, hogy legalább fél évig kitart az immunitás, de talán ennél is fontosabb, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján semmi nem utal arra, hogy ezt követően elkezdene csökkenni a védelem mértéke. Korábbi becslések alapján arra lehetett számítani, hogy nyolc hónapig tarthat az immunitás, most viszont annak ellenére, hogy csak hathónapnyi adat áll rendelkezésre, Scott Hensley, a University of Pennsylvania mikrobiológusa szerint több mint valószínű, hogy újabb hat hónap múlva már arról számolhatnak be a gyártók, hogy egyéves védettséggel lehet számolni.

Hensley véleményét más szakértők is osztják, az ugyanis szerintük sem valószínű, hogy a konzisztensen magas antitestszám pár nap leforgása alatt a felére, vagy a harmadára essen vissza.

Mint azt a Telexnek név nélkül nyilatkozó magyar immunológus szakértő is kiemelte, az, hogy továbbra is rendkívül magas az antitestszint, mindenképpen jó, a védettség legerősebb indikációja ugyanis az, hogy ez meddig marad stabilan magas. Arra viszont ő is rámutatott, hogy az immunitásnak egyéb aspektusai is vannak, beleértve ebbe a sejtes immunitást, de a vírus viselkedését is. Mint mondta, a vírus is terjed, mutálódik és az expozíciója is változik, ez pedig ugyancsak nagy szerepet játszik abban, hogy mikor kell majd újra oltatni – ha kell egyáltalán.

Azt egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy a koronavírus elleni vakcina a hosszú ideig tartó védettséget biztosító, vagy az évente ismétlődő oltások közé tartozik majd. Dr. Susan Bailey immunológus szakértő azt emelte ki, hogy ha hosszú távú védelmet is nyújtanak majd, szükség lehet emlékeztető oltásokra, ha felüti a fejét egy, az oltásra rezisztensebb variáns.

Tényleg, mi van a variánsokkal?

A vírusnak már most is számos mutációja van, és érkeztek is már olyan hírek, melyek szerint az oltások kevésbé lehetnek hatásosak ezek ellen – a dél-afrikai variáns például februárban okozott nagyobb ijedelmet. A rendelkezésre álló adatok alapján ebben van is igazság, ám ahogy azt pár napja a BBC is összefoglalta, dacára annak, hogy a variánsok ellen csökkenhet a hatásosság, a súlyos betegségtől minden mutáns esetében megvédhetnek a jelenlegi oltások. Ráadásul, ahogy arról korábban mi is részletesen írtunk,

a vakcinák ráncfelvarrása már sokkal gyorsabb folyamat, mint az új oltóanyagok fejlesztése, az általunk megkérdezett szakértő szerint pedig a tudományos közeg megfelelően követi a helyzetet, így nincs mitől félni ezzel kapcsolatban.

A jövőre nézve persze nem igazán lehet jóslatokba bocsátkozni, mert nem lehet megmondani, hogy felüti-e a fejét egy, a mostaniaknál rezisztensebb variáns. Egyes szakértők szerint lehet, hogy ezek már meg is jelentek, csak még nem sikerült felfedezni és szekvenálni őket, de a jó hír, hogy ha léteznek is ezek, a nyájimmunitáshoz való közeledéssel előbb-utóbb biztosan ki fognak majd tűnni. A Telexnek nyilatkozó immunológus szerint attól ugyanakkor nem kell tartani, hogy olyan variáns jelenik meg, ami teljesen megkerüli a vakcinák által kiépített védvonalakat, erre jelenleg egyáltalán nem számítanak a kutatók.

Jelen állás szerint még a sokat mutálódott variánsok is csak az antitesteket tudják részben megkerülni, a sejtes immunitást nem, és semmi nem utal arra, hogy a jövőben ez megváltozna.

Itt érdemes megemlíteni azt is, hogy az utóbbi napokban több, egyelőre nem lektorált kutatás – az egyik itt, a másik itt érhető el – is arra jutott, hogy a súlyos betegségen átesetteknél és a beoltottaknál eltérő az antitestek száma és az immunválasz mértéke is szűkebb spektrumon mozog. Ez pedig azt is jelentheti, hogy a Covidot súlyos tünetekkel átvészelők védettebbek lehetnek az újabb variánsokkal szemben. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a vakcinák hatását jellemzően a súlyosabb lefolyású betegségre adott immunválasszal azonosítják a szakértők, és az is egyértelmű, hogy a vakcináció minden szempontból előnyösebb, mint súlyos tünetekkel átesni a Covidon. Emellett azt is ki kell emelni, hogy ha van is ilyen különbség, az jelen pillanatban nem igazán releváns.

Tüdő röntgenre készítenek elő egy koronavírusos beteget egy berlini kórház intenzív osztályán 2021. április 21-én – Fotó: Kay Nietfeld / dpa / AFP

Persze ha van is ilyen különbség, az nem azt jelenti, hogy a betegségen átesetteknek nincs értelme kérniük a vakcinát: a Lancet Microbe szaklapban megjelent tanulmány szerint a természetes védettség ugyan lehet nagyon erős, de igazából embertől függ, hogy mennyi ideig tart ki. Volt, akinél három hónap után lecsökkent az antitestek száma, másnál pedig még nyolc hónap után is ugyanolyan magasan maradt. Az viszont valószínűnek tűnik, hogy a betegségen átesetteknek vannak előnyeik azokkal szemben, akik nem voltak betegek, egy friss kutatás szerint ugyanis náluk egy dózis is elég lehet az mRNS alapú vakcinákból a maximális védettség kialakításához.

Akkor most mi lesz?

Ezt egyelőre nem igazán lehet megmondani, de jelen állás szerint úgy tűnik, hogy az immunitás időtartamának meghatározásáig lehet, hogy elővigyázatosságból kelleni fognak majd emlékeztető oltások. David Topham, a University of Rochester Medical Center mikrobiológus-immunológusa szerint annak tudtában, hogy a védettség eltűnésének gyorsasága emberfüggő, pár évig biztos kell majd újabb dózisokat beadni. Más szakértők szerint pedig még ennél is tovább szükség lehet az újabb oltásokra, főleg akkor, ha a vírus sokat mutálódik.

Az új típusú koronavírus, illetve a megfázást idéző koronavírusok közötti egyik nagy különbséget is érdemes figyelembe venni, mert míg utóbbiak általában csak a légutakban szaporodnak, előbbi az egész testben bárhol képes erre. A jelenlegi tudományos konszenzus szerint ennek ellenére valószínű, hogy idővel ez a vírus is inkább a szezonális koronavírusokhoz fog majd hasonlítani, és legfeljebb egy erősebb megfázáshoz vezet majd. Mint azt a Telexnek nyilatkozó szakértő is megerősítette,

a mostani járvány azért is lehet ilyen intenzív, mert mindenki most találkozik először a vírussal, és nincsen semmilyen immunitásunk vele szemben, de elég valószínű, hogy az új típusú koronavírus megszelídül majd.

A szakértő persze kiemelte, hogy ehhez elsősorban arra van szükség, hogy minél többen beoltassák magukat az első adandó alkalommal, hogy valamilyen szintű immunitást szerezzenek a vírus ellen. Minél prevalensebb a vírus, és minél tovább tart beoltani az embereket ellene, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan mutációk fejlődnek ki, amelyek ellen kevésbé lesznek majd hatásosak a vakcinák. Vagyis a legjobb dolog, amit most tehetünk, továbbra is az, hogy minél gyorsabban beoltjuk a lehető legtöbb embert.

Felhasznált források