Kilencezer fölött a napi új fertőzöttek száma, 8718-an vannak kórházban

• Napi új fertőzöttek száma: 9011 (az előző napihoz képest +699)
• Napi új halálos áldozatok száma: 130 (az előző napihoz képest -42)
• Kórházi ellátást igénylők száma: 8718 (az előző napihoz képest +389)
• Lélegeztetőgépre szorulók száma: 949 (az előző napihoz képest +38)
• Első dózissal oltottak száma: 1 229 827 (az előző napihoz képest +80 270)
• Ebből második dózissal is beoltottak száma: 351 694 (az előző napihoz képest +24 266)

A koronavírusról tájékoztató kormányzati honlap szerint a gyógyultak száma 346 904-ra, az aktív fertőzöttek száma pedig 134 652-ra emelkedett az elmúlt 24 órában. A napi új fertőzöttek rekordja a tegnapi nap után ma ismét megdőlt. Az elmúlt nap 36 786 tesztet végeztek.

Az ismert eredmények szerint az esetek jelentős százalékáért a brit variáns tehető felelőssé, amelyről az egyik magyar laboratórium a PCR-tesztek alapján azt mutatta ki a náluk vizsgált pozitív mintákból, hogy jóval nagyobb, mintegy 15-20-szoros mennyiségben található vírus a mintákban, szemben az első két hullámban tapasztaltakkal.

Noha egyértelmű tudományos bizonyítékok még nincsenek arra vonatkozóan, hogy a brit variáns súlyosabb megbetegedést okoz, mint az eredeti vírus, több kutatás is felvette már ezt a lehetőséget, és gyakran beszél erről Müller Cecília országos tisztifőorvos is.

A laboratórium szerint a súlyosságot az magyarázhatja, hogy a betegekben lévő vírusmennyiség arányban állhat a betegség súlyosságával, így szerintük feltételezhető, hogy a harmadik hullámban azért kerül egyre több ember – köztük fiatalok is – kórházba, mert a nagyobb vírusszámmal szemben kevésbé vagyunk védettek.

A súlyos esetek fokozatos emelkedése miatt a kórházakon is egyre nagyobb a terhelés, több intézményben már új részlegeket kellett megnyitni, a hatvani kórház pedig megtelt. Emiatt juthatott odáig a Magyar Orvosi Kamara, hogy annak etikai kollégiumának vezetője, Hegedűs Zsolt azt mondja: eljött az idő, hogy a magyar kórházakban használják azt a 32 oldalas etikai ajánlást, amelyet a MOK még tavaly áprilisban, a koronavírus-járvány első hullámának idején dolgozott ki, és aminek a célja az volt, hogy váratlan helyzetekre is iránymutatást adjon az egészségügyi dolgozóknak.

Ilyen helyzet lehet az, amikor vészhelyzet esetén választani kell két beteg élete között. Hegedűs azt mondta, belső információik szerint már vannak olyan kórházak, ahol használják az irányelveiket.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erről a csütörtöki kormányinfón nem beszélt, helyette azt mondta, akár jóval 10 ezer fölé emelkedhet a kórházi ápoltak száma, de szerinte az egészségügy felkészült. A kormány mindenesetre továbbra sem kér a fővárosi oltópontokból. Tegnap a Pfizer–BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája után újabb oltóanyagot engedélyeztek az Európai Unióban, a Janssen Pharmaceutica koronavírus elleni vakcináját, az első adagok legkorábban április 1-jétől érkezhetnek meg a tagországokba. Magyarország ebből közel négy és fél millió adagot kötött le.

Emellett az EMA, az Európai Gyógyszerügynökség bejelentette: elkezdték vizsgálni az Eli Lilly amerikai gyógyszergyár két antitestalapú készítményének kombinált alkalmazását, mivel azokról biztató kutatási eredmények születtek, az egyik szerint a bamlanivimab és az etesevimab kombinációja 87 százalékkal mérsékli a kórházba kerülés és a halálozás kockázatát koronavírus-fertőzöttség esetén.

A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>