Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfőn sürgősségi engedélyt adott ki az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által közösen fejlesztett koronavírus elleni vakcina két változatának használatára, ezzel lehetővé téve a terjesztésüket a világ szegényebb országaiban is, írja az AFP.
A WHO a közleménye azt írja, hogy zöld utat adtak az AstraZeneca-vakcina sürgősségi használatára, így a nemzetközi vakcinaelosztó kezdeményezésen, a COVAX-on keresztül is elkezdődhet a szer globális terjesztése. „Azok az országok, amelyeknek eddig nem volt hozzáférésük az oltásokhoz, végre megkezdhetik az egészségügyi dolgozóik és a veszélyeztetett lakosságuk beoltását” – mondta Dr. Mariangela Simão, a szervezet főigazgató-helyettese.
A WHO korábban négy héten át vizsgálta a vakcinát, ami során meggyőződtek a minőségéről, a biztonságosságáról és hatékonyságáról. Az AstraZeneca oltóanyaga egy vektorvakcina, ez ugyan nem a legújabb generációs vakcinatechnológia, mint a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcináinak alapját jelentő mRNS, de szintén modern eljárásnak számít. A vakcinákat Dél-Koreában és Indiában is gyártják.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) január végén adott zöld utat az AstraZeneca vakcinájának, így a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinája után ezzel is megkezdődhetett az oltás az Európai Unióban.
Az EMA szerint az AstraZeneca-vakcina hatásossága 60 százalék.
Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) az orosz Szputnyik V vakcinával egyszerre adott neki magyar engedélyt, méghozzá úgy, hogy egyáltalán nem is vizsgálták ezt a vakcinát, hanem azon az alapon hagyták jóvá, hogy a brit hatóság rendben találta. Magyarország eddig 9,87 millió főnek elegendő vakcinát kötött le az uniós keretből, ennek harmadát, 3,27 millió főre valót (azaz 6,54 millió adagot) az AstraZeneca vakcinája teszi ki. Az első AstraZeneca-szállítmány február 6-án érkezett meg Magyarországra, ami 20 400 ember beoltására elegendő.
A vakcinák beszerzéséről, az oltási program állásáról és a vakcinakérdést övező politikai csatározásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
