Kell-e pánikolni és pánikoltatni a koronavírus magyar adatait nézve?

„Nem értem, miért nem látják fent, mi folyik. Miért nem írja meg a sajtó, hogy milyen körülmények között dolgozunk. A kormánynak fogalma sincs arról, milyen a helyzet nálunk” – mondta a hét közepén egy megyei kórház orvosa a Telexnek. Az orvos arról számolt be, hogy a betegek száma megduplázódott, majd megtriplázódott a covidos osztályon, közben az orvosok és az ápolók száma megfeleződött, mert minden óvintézkedés ellenére sorban kapták el a fertőzést. Az orvos kétségbeesetten kérdezte: miért nem állítják le a tömegrendezvényeket, miért nem zárják be az iskolákat egy időre, miért nem állítják le végre a kórházakban a halasztható műtéteket, hogy az egészségügy pár hétre lélegzethez jusson, és a fertőzött orvosok, ápolók visszatérhessenek a szolgálatba.

Az iskolák, a stadionok és a kocsmák nyitva maradnak

Szerdán a kormány bejelentett néhány intézkedést, de végül nem zárják be az iskolákat, a stadionokat, a színházakat és a kocsmákat, csak próbálják valahogy ritkítani az emberi érintkezések számát. Orbán Viktor az iskolák nyitva tartását azzal indokolta, hogy jobb ha a középiskolások kontroll alatt vannak, mert ha nem mennének iskolába, ez a korosztály akkor is tömörülne, keveredne egymással. Kétségtelen, hogy több szigorú intézkedést hozó európai ország is egyelőre nyitva hagyta az iskolákat, és a WHO is ezt ajánlja. Más kérdés, hogy ugyenezen az elven vajon a kocsmák és stadionok nyitva tartása mennyiben csökkenti az ismeretlen emberek érintkezésének kockázatát.

Annak, hogy a szerdán megismert intézkedéseknek lesz-e bármilyen hatása a vírus terjedésére, csak december elejére-közepére derül ki. Igazán karakteres változás ezektől az intézkedésektől aligha várható. Pedig ha valahol érdemes lenne keményen beavatkozni, ha több életet akarunk megmenteni, akkor a vírusnak a járvány felívelő szakaszában kellene gátat szabni, ott, ahol éppen most tartunk (azt sem érdemes elfelejteni, hogy a járvány lecsengő szakaszában is kb. annyi ember fog meghalni, mint a felívelő fázisban).

Arra, hogy nem lesz teljes zárás, számítani lehetett. A kormány az 1,6 millió ember által kitöltött nemzeti konzultáció eredményeire mutogatva elkötelezte magát amellett, hogy a második hullámban nem állítja le teljesen a gazdaságot, és nem akar magas munkanélküliségi számokat.

Pénteken Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány a Magyar Orvosi Kamara által szeptember vége óta sürgetett lépést is megteszi végre: elhalasztják a nem sürgős és nem életfontosságú műtéteket. Az erről szóló rendelkezés szombaton meg is jelent. Ezeket a beavatkozásokat később is elvégezhetik, a beteg állapota ettől nem lesz rosszabb, de jobb se, így sokan nem lesznek boldogok ettől a lépéstől. Felszabadul viszont a műtő, az intenzív osztály és az ott dolgozó személyzet egy része, akik így szintén covidos betegek ápolására állhatnak át.

A cikk elején idézett orvos azt is kérdezte, miért nem keltünk pánikot, hogy a kormány végre lépjen. Jó kérdés. Mi itt a Telexnél nem hiszünk a pánikkeltésben, főleg nem így akarunk magunknak kattintásokat vadászni. Nehéz meghatározni, hol van a mostani helyzetben a határ az aggasztó tények, és a pánikkeltésre alkalmas megnyilvánulások között. Ezen Orbán Viktor is filozofált péntek reggeli rádióinterjújában. Mint modta, vannak, akik szerint nem árt ráijeszteni az emberekre, hogy végre komolyan vegyék a védekezést. Orbán azonban állítása szerint nem az ijesztgetés híve. Az ő meggyőződése, hogy „a magyarokkal őszintén és komolyan kell beszélni”. Tovább idézzük a miniszterelnököt:

a helyzet nehéz, egyes helyeken súlyos, ugyanakkor az esélyeink jók, képesek vagyunk arra, hogy kezeljük a helyzetet.

Több mint száz halott egy nap alatt

Arról, hogy mennyire nehéz vagy súlyos a helyzet, elég megnézni a pénteki híreket. A magyar orvosi kamara titkára sok kétségbeesett orvos elvárásának megfelelve kellően erős, szinte már pánikszerű jelzést igyekezett adni a kormánynak: ha nem történik semmi, néhány héten belül az olaszországihoz hasonló viszonyok uralkodnak a magyar kórházakban. Hasonlóan nem túl biztató az sem, hogy a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) az etikai irányelvek átdolgozásáról tárgyalt: ha több lesz a súlyos állapotú beteg, mint a rendelkezésre álló kapacitás, akkor kinek az életét mentsék meg és ehhez milyen objektív szakmai elveket vegyenek figyelembe.

Szikár és szomorú tény az is, hogy száz fölé emelkedett az egy nap alatt elhunytak száma. A tavaszi hullámban közel másfél hónap telt el, amíg április 13-ra összesen meghaladta a 100-at a halottak száma. Most ott tartunk, hogy egy nap alatt van ennyi. Nézzük meg a pénteken jelentett 103 elhunyt néhány adatát:

• a legidősebb 99 éves, a legfiatalabb 43 éves, utóbbi beteg a hivatalos közlés szerint magas vérnyomásban, trombózisban, csontvelőelégtelenségben szenvedett
• az elhunytak átlagéletkora 75 év
• egy 65 éves elhunytnak nem volt alapbetegsége, egyiknél azt írták, hogy „nem ismert” alapbetegsége volt, 9 embernél pedig még nem tudni, milyen egyéb betegségük volt (adat feltöltés alatt)
• a 103 elhunyt közül 18-an voltak 65 év alatt, és 4-en 50 év alatt

A járvány nem mindig a matematika szabályai szerint terjed

Pánikot tud kelteni az is, amikor a lélegeztetőgépre szoruló betegek vagy a halottak számát mutató exponenciális görbéket meghosszabbítják, és esetenként szimpla matematikai módszerekkel mutatják ki, hogy decemberre hányan fognak meghalni, hány embernek kellene, illetve hány embernek nem jut majd kórházi ágy, orvos és ápoló. Azt azért nem árt tudni, hogy egy járvány a valóságban sohasem tiszta matematika modellek szerint terjed. Ezer dolog módosíthatja a számokat és a trendeket, köztük a korlátozó intézkedések, a társadalmi találkozások száma, a fertőzött korcsoportok aránya és így tovább.

A Telex friss híreit itt találja >>>

A drámai napi hírek között közben mindig elsikkad, hogy az ismert fertőzöttek 80 százaléka tünetek nélkül, vagy fejfájással, köhögéssel, lázzal, ízületi fájdalmakkal kifekszi otthon a Covid-19-et. Tudjuk persze azt is, hogy a vírus igencsak kiszámíthatatlan. A megbetegedett fertőzöttek 20 százaléka szorul valamilyen orvosi ellátásra: ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy tartós kórházi kezelést igényel. A leesett véroxigén-szint miatt szorulhat átmenetileg maszkos oxigénpótlásra, vagy az elharapódzó gyulladásos folyamatok megfékezésére komolyabb gyógyszerre és orvosi megfigyelésre. A súlyos betegek 3-5 százaléka kerül lélegeztetőgépre, és közülük végül 50-60 százalék hal meg – ez is nagyban függ az alapbetegségektől, az életkortól vagy éppen az elhízástól.

Semmiképpen nem szabad azért elbagatellizálni az egészet, hiszen a halálozási arány a SARS-CoV-2 vírusnál több mint tízszerese az influenzának – Európában 1,5-3 százalék körül van.

Ha a járványnak bármilyen matematikai törvényszerűsége van, akkor egyvalami biztosra vehető: minél többen fertőződnek meg egyszerre, annál több embert kell egyszerre kórházban is kezelni, és annál több ember fog egyszerre meghalni.

Magyarországon ma azt tudjuk, hogy 11-12 naponként duplázódik meg az új fertőzöttek száma, és mivel egyre emelkedik a fertőzöttek életkora, így törvényszerűen a halálozás is növekszik.

Hány fertőzött van egyáltalán?

Közben viszont azt sem tudjuk pontosan, hány fertőzött is van, az adatok erről csak tájékoztató jellegűek. Pénteken hivatalosan 74 162 aktív fertőzöttet tartottak számon, csakhogy ahhoz már rég nem tesztelünk eleget, hogy minden fertőzöttet kiszűrjünk. Hiába vetették be az orvostanhallgatókat is a tesztelésre, a tesztpozotivitási rátánk, azaz a tesztelés elégségességét jelző mutatónk nagyon rossz. Régen nem látjuk a valós képet a fertőzöttek számáról.

Magyarországon most nem készült nagymintás tesztelés, hogy egy közvélemény-kutatás statisztikai módszereivel becsüljük meg a fertőzöttek tényleges számát, mint tavasszal. Érdemes viszont megnézni a szomszédos Szlovákiát, ahol kb. fele annyian élnek, mint nálunk, és ennek megfelelően a fertőzöttségi számok is nagyrészt ennek megfelelőek. Igaz, több mutatóban Szlovákia arányosan rosszabbul áll, kivéve a halálesetek számát. Ez viszont más statisztikai módszertanból adódhat, mert Szlovákiában nem minden elhunytat tekintenek a Covid áldozatának, aki a halálakor covidos is volt.

Szlovákiában mostanra letesztelték a lakosság kétharmadát, azaz 3,63 millió embert, és öszesen 38 359 embernél mutatták ki a fertőzést. Ez a teszteltek mindösszesen 1,06 százaléka. Emellett van az országban 27 ezer már ismert, aktív fertőzött, akiknek nem is szabadott részt venniük a tesztelésen (a fertőzöttség így összesen kb. 1,8 százalékos). Ha ezt nagymintás felmérésnek vesszük, és az adatokat Magyarországra alkalmazzuk, akkor a hivatalosan közölt 74 ezer helyett mi is számolhatunk kb. 175 ezer aktív fertőzöttel.

Van-e okunk pánikra, amikor közel 10 millió emberből „csak” ennyi fertőzött van? Vessük össze a számokat:

• Most 367-en vannak lélegeztetőgépen. Egy szeptemberi Emmi-közlésből annyit tudunk, hogy első lépésben legalább 812 intenzív terápiás ágyat különítettek el csak a covidos betegeknek (ezen kívül még 1027 nem covidos súlyos betegnek, műtét után lábadozónak, baleseti sérültnek elegendő intenzív terápiás ágy van).
• Most 5489-en vannak kórházban. Magyarországon összesen 66 ezer kórházi ágy van, amelyek közül 40 ezer van aktív ellására, azaz nem krónikus, hosszan ágyban fekvő betegek ápolására. Szeptemberben még úgy volt, hogy első lépésben 9487 ágyat szánnak csak covidosoknak, de ahogy duplázódnak a számok, újabb kiürítések várhatók. Orbán most már 30-32 ezer covidos ágyról beszél decemberre.

Most indul pontosan

Sokkal fontosabb a mi szempontunkból, hogy milyen sebességgel emelkedik a betegek és a kórházra szorulók száma. Maga Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter mondta azt, hogy a kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépen lévők száma jelenleg 11-12 naponta duplázódik meg. Csináljunk egy hevenyészett számolást, ami semmi egyéb szempontot nem vesz figyelembe, csak a szimpla duplázódást. Ha november 6-án 5498-an voltak kórházban, akkor november 17-én 10 996-an lesznek. Aztán ugorjunk két hetet, és azt látjuk, hogy ha ez a trend folytatódik, akkor december 8-án már 43 984 betegnél járnánk, és 3128 ember szorulna gépi lélegeztetésre.

Bízzunk benne, hogy a kormánynak ennél jóval cizelláltabb számításai vannak. Feltehetően ezekből idézett péntek reggel Orbán Viktor, amikor nagyon is konkrét számokat kezdett el sorolni: november 21-én 2240 lélegeztetőgépes intenzív ágyra lesz szükség, december 10-re pedig 4480-ra, és 30-32 ezer covidos kórházi ágyra. Orbán szerint ez a magyar egészségügy kapacitásának felső határa. Ha a járvány ezen is túlmegy, akkor fel vannak készülve arra is, hogy kórházon kívül kapjon orvosi ellátást a beteg, magyarra lefordítva sportcsarnokban, Hungexpo-csarnokban, fűtött konténerkórházban.

Jól látszik, hogy ezek a modellek is folyamatosan alakulnak. Orbán Viktor szeptemberben még azt mondta a parlamentben, hogy 200 ezer fertőzöttel, 16 ezer kórházi ápolttal és 800 lélegeztetőgépre szoruló beteggel számolnak. A kormányfő a biztonság kedvéért mindezt megszorozta kettővel, így 400 ezer fertőzöttre 32 ezer kórházi ápolt és 1600 lélegeztetőgépre szoruló jutna.

Csak remélni merjük, hogy ez a legrosszabb szcenárió. Mert ha így lenne, akkor az azt jelentené, hogy decemberben a magyarországi aktív ellátás 80-90 százaléka csak koronás betegek kezelésére rendezkedik be. Ekkor azoknak kellene elkezdenie aggódni, akik nem koronások, de valamilyen súlyos betegséggel, sérüléssel kerülnek kórházba, mert akkor az a kérdés merül fel, vajon nekik jut-e megfelelő szakorvos, szakápoló és lélegeztetőgép.

A fenti számok alapján azt is csak becsülni lehet, hogy a halálozás mennyire fog megemelkedni. Itt sem érdemes egyszerű szorzásokat végezni, mert ezt is számos tényező módosíthatja, így csak torz eredményt kaphatunk. Érdemesebb lesz majd az előző évek hasonló időszakának számaival összevetni a mostani halálozást. A 2015-ös év eleji influenzajárvány idején például 5690-nel nőtt a halálozás az előző év első három hónapjához képest, de tudjuk, hogy az influenza százezreket, sőt milliókat képes megfertőzni az országban.

Lélegeztetőgép-gyorstalpaló

A nagy kérdés persze az, hogy ha lesz is ágy, honnan lesz elég hozzáértő orvos és szakápoló a koronavírusos betegek ápolásához. Az Emmi szeptemberi közlése szerint Magyarországon összesen 1839 lélegeztetésre alkalmas ágy van. Ezeken kell életben tartani a több mint 300 covidos beteget, illetve a súlyos baleseti sérülteket, szív- és tüdőbetegeket, műtét után lévő pácienseket.

Jelenleg Magyarországon ehhez a közel 2000 intenzív terápiás ágyhoz van megfelelő személyzet. Vajon megoldás lehet-e minderre az, hogy gyorstalpalón próbálnak majd felkészíteni orvosokat a lélegeztetőgépek kezelésére? Ez a terület különösen sok munkaerőt igényel. Itt tényleg számít, hogy elég ember van-e arra, hogy nyomon kövesse a betegek állapotát, és ha szükséges, szólni tudjon szakembernek vagy maga be tudjon avatkozni. Azt szokták mondani: a határ itt az, ha egy ápolóra maximum két beteg jut. Itt nincs olyan, hogy egy éjszakás nővér 30-40 betegre felügyel. (A cikk korábbi verziójában az szerepelt, hogy a gépi lélegeztetést minden orvos tanulta az egyetemen, de többen jelezték, hogy ez tévedés. A hibáért elnézést kérek.)

Most az egyre fogyatkozó kapacitásokkal úgy próbálnak meg sakkozni, hogy intenzív terápiában, pulmonológiában, belgyógyászatban jártas szakemberek vezetésével hoznak létre teameket adott esetben fogorvosok, fül-orr-gégészek vagy éppen pszichiáterek közreműködésével. Főleg a közösségi médiában kezdtek el terjedni olyan szokás szerint féligazságokon alapuló demagóg megnyilvánulások, hogy a helyzet már annyira súlyos, hogy pszichiátereken fog múlni az emberek élete, nekik kell kezelniük a lélegeztetőgépeket.

A félreértések miatt a Semmelweis Egyetem külön is közölni kényszerült, hogy a Covid-ellátóhellyé alakított pszichiátriai és neurológiai klinikán a pszichiátereknek nem kell kezelniük lélegeztetőgépeket. Ide eleve csak olyan betegek kerülnek, akiknek az állapota stabil, nem szorulnak gépi lélegeztetésre, életmentő beavatkozásra, csak kórházi felügyeletre. Úgy tudjuk, a betegek olyan helyen vannak, ahonnan szükség esetén 5 percen belül elérhető amúgy a gépi lélegeztetésre alkalmas részleg.

Ez a helyzet a pszichiáterek körében is vitákat okozott. A pszichiáterek egy része érthető módon elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyen feltételek mellett felelősséget tudjon vállalni a betegek állapotáért. A másik csoport ugyanakkor azt mondja: ők is orvosok, és ebben a kritikus helyzetben vállalniuk kell ezt a kihívást.

A koronavírus magyarországi terjedéséről ide kattintva találja további részletes grafikonjainkat >>>