Megugróban a kórházban és lélegeztetőgépen lévők száma, a háttérben már készítik a tartalékokat

• Most több mint kétszer annyi ember van a koronavírus miatt lélegeztetőgépen, mint tavasszal.
• Október eleje óta több mint háromszorosára nőtt a koronavírus miatt lélegeztetőgépen lévők száma.
• Októberben többször előfordult, hogy egyik napról a másikra 26-28 embert kellett lélegeztetőgépre kötni.
• 182-en szorulnak gépi lélegeztetésre. 630 intenzív ágy még elvileg szabadon áll covidos betegek fogadására.

A koronavírus-járvány legnagyobb problémája soha nem az volt, hogy egy mindenkire veszélyes, halálos kór szabadult rá a világra. A legnagyobb kihívást ma is az jelenti, hogy a gyorsan terjedő és kiszámíthatatlan tüneteket okozó vírus ne betegítsen meg egy időben túl sok embert, mert ebben az esetben a kórházi kezelésre szorulók száma is nagyon megemelkedik. Ez egy idő után vészesen túlterheli az egészségügy kapacitásait, és félő, hogy nem jut mindenki betegágyhoz, orvoshoz, nem lesz elég nővér, aki gondozza a betegeket, és elég gép, ami segítse a légzésüket. Senki nem akar olyan csúnya jeleneteket látni, mint az első hullám idején Olaszországban a kórházak folyosóin fekvő betegekkel.

Az első hullám sokszoros túlbiztosítását tavasszal szerencsére messze alulmúlta a végül kórházi kezelésre és lélegeztetőgépre szorulók száma. Akkor 19 165 ágyat szabadítottak fel, és áprilisra összesen 39 500 ágy állt üresen, miközben a csúcson végül „csak” 1027 ember volt kórházban Covid-19 miatt. Akkor átlagosan 50-60 ember szorult lélegeztetőgépre. Egyetlen kiugró adat volt: május 21-én 82 beteg volt intenzív osztályon.

A mostani számokból is jól látható, hogy a második hullám sokkal nagyobb kihívás elé állítja a kórházakat.

Most 1896-an vannak kórházban, és 188 ember szorul gépi lélegeztetésre, ami több mint duplája a tavaszi csúcs legmagasabb adatának.

Szakemberek is aggódva figyelik az amúgy kézenfekvő az összefüggést: több fertőzött, több kórházban ápolt, több gépi lélegeztetett és sajnos több haláleset.

Nem tudni a fertőzöttek valós számát

Közelítsünk erre a kérdésre kicsit távolabbról. Mivel a nagy nagyságrendi különbségek miatt nem lehet mindent egy grafikonon ábrázolni, haladjunk sorban. Ezen a grafikonon egyértelműen látszik, hogy a járvány felfutóban van: jóval több az aktív eset, mint a gyógyult. Akkor leszünk túl a nehezén, ha ez a trend megfordul. Egyelőre nem tudjuk, mikor érjük el a csúcsot. A grafikonon a halottak száma is látható. Az első ezer halott adatait ebben a cikkben dolgoztuk fel.

További információkat tartalmazó grafikonjainkat ide kattintva nézheti meg.

Az arányok azonban a valóságban nem egészen így néznek ki. Ezen a grafikonon és a hivatalos kormányzati statisztikákban is csak az igazolt fertőzöttek szerepelnek. A tényleges fertőzöttek száma jóval több lehet ennél. Ebben a cikkben foglalkoztunk azzal, hogy Magyarország már nem tudja növeli a tesztelési kapacitásokat, így emiatt sem emelkedik jelentősen az újonnan igazolt fertőzöttek száma. Sokan vannak, akik tünetmentesen esnek át a betegségen, másoknál csak enyhe tünetek jelentkeznek. Őket általában nem tesztelik, nem kerülnek be a statisztikába, de a valóságban sajnos nagyon is fertőzhetnek. A tesztelések hiánya azt is jelenti, hogy nincs valós képünk a járványról, amit így nehezebb is kézben tartani.

A következő grafikonra nézve talán egy kicsit megnyugodhat mindenki. Koronavírus-fertőzés esetén elég alacsony a kórházba kerülés esélye, de az idős emberek és/vagy a súlyos és többszörös krónikus betegek körében kifejezetten magas.

További információkat tartalmazó grafikonjainkat ide kattintva nézheti meg.

Az első hullám tapasztalati alapján a következőkkel lehet számolni:

• A fertőzöttek 80 százaléka vagy észre sem veszi a tüneteket, vagy otthon kiheveri a betegséget.
• Kb. 20 százalék szorul valamilyen kórházi kezelésre, ami nem jelenti azt, hogy be kell feküdnie egy kórházba.
• A fertőzöttek kb. 5 százalékánál jelentkezhetnek súlyos tünetek. Ezeknek az embereknek a 90 százaléka szorul végül gépi lélegeztetésre. A gépi lélegeztetés alatt nem egy maszkot értünk, ami oxigént adagol a páciensnek, hanem respirátorra, amely a légcsőbe vezetett tubuson keresztül lélegezteti a beteget.

Telnek meg az első körös Covid-kórházak, de ágy van elég

Jelenleg tehát 1896 koronavírusos beteget ápolnak kórházban. Nézzük, mennyi hely van a fogadásukra. Magyarországon összesen 66 900 kórházi ágy van, az Emmi szeptember közepén azt közölte: a covidos betegek ellátására a teljes tartalék most 9487 kórházi ágy.

A kormányzati stratégia tavaszhoz képest változott. Akkor fűnyíróelvszerűen ürítettek ki kórházakat, hogy mindenhol legyen hely a covidosoknak (külön elemzést érdemelne, hogy emiatt hány beteg maradt ellátatlanul, hánynak romlott az állapota, akár végzetesen is). Most a covidos betegek ellátását 8 kijelölt centrumokba koncentrálják, és inkább oda telepítik a hozzáértő orvosokat és nővéreket.

A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja.

A cél, hogy ne kelljen leállítani az egész országban minden kórházat úgy, mint tavasszal: a covidos betegek kerüljenek a kijelölt intézményekbe, a kórházak nagy részétől pedig tartsák távol a vírust, hogy ott folyhasson a többi ellátás. Ez komoly átszervezéseket, szakembercseréket és feladatátszabást igényel. Az Országos Onkológiai Intézet például átvette a Korányi Kórháztól a mellkassebészeti ellátásokat, és intenzíves szakembereket adott a súlyos koronavírusos betegek gyógyítására. Budapesten a Dél-pesti Centrumkórház, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet és a Szent János Kórház számít első lépcsős kiemelt intézménynek a koronavírusos betegek fogadására. Egy minisztériumi ajánlás külön felsorolja, hogy hova nem kerülhet semmiképpen covidos beteg: a listán az országos kardiológiai, a klinikai idegtudományi és az onkológiai intézet mellett a többi kórház gyermekeket ellátó, daganatos betegeket kezelő részlegei mellett a szülészetek, valamint a cukorbetegeket, szívbetegeket, pszichiátriai betegeket ellátó osztályok szerepelnek.

A Dunántúl déli részén Szekszárdon jelölték ki a Covid-központot, ide szállítják a betegeket Somogy, Baranya és Fejér megyéből is. Budapest közelében a balassagyarmati kórház a kijelölt Covid-központ. Mint kiderült, itt lassan betelnek az ágyak, pedig nemrég a gyermekosztályt is át kellett telepíteni, és meg kellett nyitni a covidos betegek előtt. Balassagyarmatra már nővéreket is átvezényeltek Eger és Heves megye más kórházaiból.

Az elv az, hogy ha ezek az első lépcső kiemelt kórházak megtelnek, belépnek az addig a magukat a feladatra felkészítő második körös Covid-ellátó helyek. Erre hamarosan szükség lehet. Müller Cecília országos tiszti főorvos nemrég azt mondta: a covidos kórházak 50-70 százalékos töltöttségen vannak. Ezzel függhet össze, hogy az emberi erőforrások minisztere október 12-én megjelent egyedi utasítása a kórházaknak azt tűzi ki feladatul, hogy az eddigi 10 százalékos Covid-ágytartalékot növeljék 20 százalékra, hogy ezeket az ágyakat szükség esetén bevonhassák a fertőzött betegek ellátásába.

Mi a helyzet a lélegeztetőgépekkel?

Elsőre aggasztó, hogy tavaszhoz képest bőven kétszer annyi beteg szorul gépi lélegeztetésre. Ha rövidebb távon nézzük, akkor október elejéhez képest (52 lélegeztetett) mostanra több mint megháromszorozódott, 188-ra emelkedett az intenzív osztályon kezelt covidosok száma. Október eleje óta a növekedés mértékét is érdemes megnézni: voltak napok, amikor csökkent az intenzíven kezeltek száma, de nagy ugrások is tapasztalhatók voltak: október 9. és 11. között például három olyan nap is volt, amikor egyik napról a másikra 26-28-cal emelkedett a lélegeztetőgépen lévők száma.

További információkat tartalmazó grafikonjainkat ide kattintva nézheti meg.

Szeptember közepén az Emmi közlése szerint Magyarországon összesen 1839 lélegeztetésre alkalmas ágy volt Magyarországon. Ezeken kell életben tartani az országban most minden súlyos baleseti sérültet, szív- és tüdőbeteget, műtét után lévő pácienst. Az összes lélegeztetésre alkalmas ágy közül ugyancsak az Emmi szeptember közepén kiadott tájékoztatója szerint 812-t készítettek fel koronavírusos betegek kezelésére. Ezek közül jelenleg 182 foglalt, tehát itt még van egy 630-as tartalék.

Laikusként hajlamos azt gondolni az ember, hogy aki lélegeztetőgépre kerül, az már egyenlő a halálos ítélettel. Természetesen erről szó sincs, a légzést támogató eszközöknek nagyon sok ember köszönheti az életét. Természetesen egészen mások a túlélési esélyek egy fiatal asztmás páciensnél, mint egy idős, egyszerre több krónikus betegséggel küzdő embernél. Müller Cecília, az operatív törzs hétfői tájékoztatóján azt mondta: a Szent László Kórházban lélegeztetőgépre kerülőknél nagyjából 50 százalékos a felgyógyulási arány.

A tavasszal végrehajtott beszerzések eredményeképpen Magyarország szabályos lélegeztetőgép-nagyhatalommá vált. Annyira feltöltöttük a készleteket, hogy jelenleg több mint 16 ezer lélegeztetőgép van raktáron. A 444.hu részletes cikkben tárta fel, hogy a külföldről, nagyrészt Távol-Keletről beszerzett eszközökhöz gyakran a világpiaci árnál jóval drágábban jutott hozzá Magyarország.

Hiába van azonban ilyen sok gép és szabad ágy, a lélegeztetőgép önmagában semmit nem ér. Ezekhez 24 órában intenzív terápiában képzett szakszemélyzet, tehát aneszteziológus, intenzív terápiás orvos, valamint intenzív terápiás szakápoló kell. Úgy érdemes számolni, hogy egy orvos mellé egy vagy kettő képzett nővér és egy segédápoló szükséges.

A mostani kapacitások még elegendőek, de a háttérben megindult a tartalék mozgósítása. A Magyar Orvosi Kamara nyilvántartása szerint 2022 aktív kamarai tagjuknak van aneszteziológia és intenzív terápiás szakképzettsége. Ez nem azt jelenti, hogy most mindenki ezzel foglalkozik, de a járványhelyzetben az ismeretek felfrissíthetők. A lélegeztetőgépek működési elve nem változott az elmúlt években, kezelésük tanfolyamokon megtanítható. Zajlik az ápolók és asszisztensek átképzése is. Az idős covidos betegek teljes elkülönítését szolgálná az az intézkedés is, amely a 200-nál több idős embert ápoló szociális otthonokban helyben tenné lehetővé a koronavírusos betegek gépi lélegeztetését, elsősorban a speciális szaktudást nem igénylő, maszkos (nem invazív) lélegeztetőgépekkel.

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvos vizsgál egy lélegeztetőgépre kötött beteget a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban 2020. április 22-én)