Hiába nőtt a tesztek száma, most sem mutatnak valós képet az eredmények

Hiába nőtt a tesztek száma, most sem mutatnak valós képet az eredmények
Koronavírus
Koronavírusteszthez vesz mintát a Debreceni Egyetem szakembere 2020. május 13-án - Fotó: Komka Péter / MTI

Az elmúlt egy héten napi 10 ezerről 13 ezerre emelkedett a koronavírus miatt elvégzett tesztek átlagos száma, de ez sem elég arra, hogy valós képünk legyen a magyarországi járvány kiterjedtségéről. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy nem végzünk elég tesztet, így pedig az új fertőzöttek valódi számát sem tudhatjuk. A tesztek nemcsak az epidemiológusoknak lennének fontosak: a maszkviselés, a korlátozó intézkedések vagy az ország lezárása mellett a kiterjedt teszteléssel is lassítani lehetne a fertőzést, és megszakítani a vírus terjedési láncolatait. A magyar kormány mintha egyik módszer mellett sem kötelezte volna el magát.

Bármilyen nagy kiterjedésű problémával állunk szemben, annak elhárításáról csak nagy számú és megbízható adat alapján lehet jól dönteni. Ha egy járványban minden nap csak 100 tesztet végzünk el, akkor az elején a tesztekből csak 1-2 mutat pozitív eredményt. Mi van, ha a fertőzöttek száma folyamatosan emelkedik, de mi továbbra is csak 100 tesztet végzünk el? Ilyenkor a tesztek közül már 8-10, aztán 12-13 jelez pozitív eredményt. Könnyű belátni, hogy ha ugyanúgy 100 tesztet végzünk, mint korábban, akkor a fertőzöttek egy része egy idő után kimarad a vizsgálatokból. A 100 teszt így már kevés a probléma teljességének jelzésére, a fertőzöttek valós számának kimutatására: nem látjuk az összképet, és így nehéz jó döntéseket hozni.

Ha nagyon megemelkedik a pozitív tesztek aránya, az egy idő után már nem azt mutatja, hogy egyre több a fertőzött, hanem azt, hogy vélhetően egyre nagyobb részét nem találjuk meg a fertőzötteknek. Járvány esetén ezért érdemes a fertőzöttek számával párhuzamosan emelni a tesztelések számát. A tesztpozitivitás fogalma nem a fertőzöttek arányát mutatja, hanem a tesztelés elégségességének mérésére való, írja honlapján Ferenci Tamás biostatisztikus.

Utolsó előttiek vagyunk az EU országai között

Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint egy országnak akkor lehet valós képe egy járványról, akkor tudja kézben tartani a folyamatokat, ha a pozitív teszteredmények aránya nem emelkedik 5 százalék fölé. Magyarországon már szeptember elejétől az 5 százalékos határ fölé emelkedtünk, október közepére pedig a tesztpozitivitás átlaga a WHO által megadott 12 százalékos tűréshatárt is túllépte. Október 28-án 14,7 százalékon állt.

Fotó: Telex

Az interaktív grafikont ezen a linken tudja megnyitni.

Mi a következménye ennek? Alapvetően az, hogy nem tudjuk az új fertőzöttek valódi számát. Az elmúlt két hétben általában naponta 2000 körüli új igazolt fertőzöttet jelentettek a hatóságok, miközben az elmúlt egy hétben az átlagos napi 10 ezerről kb. 13 ezerre emelkedett a tesztek száma. Ez azonban semmiképpen nem jelenti azt, hogy elértük volna a második hullám tetejét, ahol már stagnálnak a számok. Mindezek alapján csupán annyit mondhatunk, hogy a magyar tesztelési kapacitás jelenleg ennyi új fertőzött kimutatására képes. Jól jelezték előre ezt a helyzetet azok a hírek, amelyek arról szóltak, hogy nincs elég reagens, torlódnak a vizsgálatok, és az eredmények elkészítése egyre hosszabb időbe, akár 8-10 napba is beletelhet.

Nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól a tesztek arányát tekintve. A Worldometers összesítése szerint egymillió lakosra vetítve Magyarország a 88. világ országai között. Lakosságarányosan többet tesztel nálunk Horvátország, Szerbia, Lengyelország, Szlovákia és Csehország is. Ha csak az EU országait nézzük, akkor az utolsó előttiek vagyunk: csak Bulgáriában tesztelnek nálunk is kevesebbet.

Lehet próbálkozni más mutatókkal

A járványügyi döntéseknél Magyarországon akkor lehet újra megbízható módon a tesztelések által kimutatott napi új esetszámra hagyatkozni, ha a pozitivitási arány ismét 5 százalékra vagy az alá csökken. Ezt az 5 százalékos határt azonban többen vitatják. Müller Cecília országos tisztifőorvos például azt mondta: ezt a limitet még tavasszal határozta meg a WHO, azóta azonban a koronavírus-helyzet jelentősen megváltozott. Müller szerint számos egyéb tényezőn is múlik, milyen a járványhelyzet egy adott országban. Szerinte Magyarországon elegendő tesztet végeznek, és az egészségügyi ellátórendszer is értesül a fertőzöttekről.

Kattintson ide, ha a legfrissebb híreink közül válogatna!

Nem egészen így látta a helyzetet Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem epidemiológusa, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja, aki egy, a Portfólión megjelent interjúban vezette le, hogy Magyarország tesztelési kapacitása elérte a felső korlátot. Oroszi ugyanakkor azt mondta: a járványügyi hatóságok ilyenkor más mutatókra hagyatkozva próbálhatják meg követni a járvány alakulását. Figyelik például az aktív fertőzöttek növekedési faktorát, a súlyos lefolyású kórházi kezelést igénylő esetek gyakoriságának növekedését vagy a múltbeli adatokhoz viszonyított többlet-halandóságot.

A fent említett mutatók közül például az aktív fertőzöttek növekedési faktorát úgy kapjuk meg, hogy az elmúlt 7 nap átlagát elosztjuk az azt megelőző 7 nap átlagával. Ha a hányados 1 felett van, úgy még növekedés tapasztalható. Az Átlátszó Koronamonitorján látható grafikon azt mutatja, hogy a növekedési faktor augusztus eleje óta nem csökkent 1 alá. A szeptember eleji csúcs után valamelyest csökkent, de most ismét emelkedik.

A Telex grafikonja és a hozzá tartozó adatok alapján hasonló módszerrel az is kiszámítható, hogy a súlyos állapotú, a koronavírus miatt lélegeztetőgépre kerülők számának növekedési üteme is folyamatosan 1 fölött van. Az október 18-án végződő héten az előző hét átlagához képest 2,3-szer annyian voltak lélegeztetőgépen, az utána következő héten a növekedési faktor csökkent, 1,2 volt.

Az antigénteszt gyorsabb, olcsóbb, de kevésbé pontos

Vissza a tesztekhez! Korábban a vizsgálatok egyik gátját a PCR-tesztek magas ára jelentette. A magánlaborok 30 ezer forintos árért vállalták a vizsgálatot, és ez sok embert visszatartott a teszteléstől. A kormány szeptember 21-től 19 500 forintban maximálta a PCR-tesztek hatósági árát. Ez az intézkedés azonban kontraproduktívnak bizonyult: miután ez az összeg nem fedezi a magánszolgáltatók költségeit, azaz a teszteken még buknának is, a legtöbb magánlabor beszüntette a tesztelést.

Mostanra eléggé átpolitizálódott az a vita, hogy mi kell a sikeres járványkezeléshez. Vannak, akik azt állítják, nem a tesztek állítják meg a vírust, hanem a távoságtartás, a maszkhasználat, a kézfertőtlenítés és a korlátozó intézkedések. Ez persze erős túlzás. A tesztelés nemcsak az epidemiológusoknak fontos. Ez az egyik legjobb módja annak, hogy a fertőzési láncolatokat megszakítsák: így lehet legjobban kiszűrni a tünetmentes fertőzötteket, tisztázni, hogy a kontaktszemélyek közül ki az, aki valóban fertőzött.

Itt kulcsfontosságú a gyorsaság, hogy időben azonosítani lehessen a fertőzötteket. Ha a későn elkészülő tesztek miatt az emberek csak egy hét késéssel kerülnek karanténba, addigra a fertőzőképességük legintenzívebb időszakán már túl is vannak. A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus is azt ajánlotta az országoknak, hogy mindenkit, akinek kapcsolata volt fertőzöttekkel, legalább a tünetek megjelenését megelőző 48 órában tesztelni kell.

A kiszűrt fertőzöttek gyors elkülönítésével megszakad a fertőzési láncolat és lassul a vírus terjedése. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy ezt más eszközökkel, például a társadalmi érintkezések erős korlátozásával is el lehet érni. A magyar járványkezelés ebből a szempontból egyik irányból sem mutat markáns beavatkozási pontokat: nem tesztelünk eleget, és egyelőre nem is hoznak erős korlátozó intézkedéseket, mert a kormány a nemzeti konzultáció eredményeire hivatkozva az újabb súlyos gazdasági károk elkerülésére most nem akarja lezárni az országot.

Változást hozhat a tesztek számában, hogy a jóval olcsóbb antigéntesztek kezdenek elterjedni Magyarországon is. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) október 9-én jelentette be, hogy megkezdték az antigén alapú gyorstesztek klinikai vizsgálatát. Azt akarják kideríteni, hogy ezek közül melyik kellően érzékeny és melyik ad leginkább valid adatokat.

Ezek a tesztek az eddig megszokott PCR-tesztekkel ellentétben nem a vírus örökítőanyagát, hanem csak egy bizonyos fehérjéjét mutatják ki. Előnyük a PCR-rel szemben, hogy olcsóbbak és gyorsabbak, az eredmény már 15-30 percen belül elkészülhet. Nem annyira megbízhatóak viszont, mert jellemzően a fertőzés csúcsán működnek a legjobban, amikor a szervezet a legtöbb vírust üríti, de nem jelzik a fertőzés elejét vagy végét.