A V4-ek aktívabbak a magyar kormányváltás óta, ez befolyást tud nekik adni az EU energiaügyi biztosa szerint

Egészen világos, hogy a Visegrádi Négyek aktívabbak a magyar kormányváltás óta – válaszolta a Telex kérdésére egy pénteki körinterjún Dan Jørgensen. Az Európai Bizottság energiaügyért is felelős tagja Budapesten jó ötletnek tartotta, hogy a tagállami kormányok egyeztessenek egymás között és összehangolják az álláspontjaikat, egy erős hangon szólaljanak meg.

A V4-ek együttműködése még az 1990-es években kezdődött, de Orbán Viktor kormányzásának végére kiüresedett, miniszterelnöki szinten évekig nem is működött. A magyar kormányváltás után idén júniusban ültek össze, Jørgensen pedig hétfőn Pozsonyban találkozott a V4-ek energiaügyi minisztereivel, de alsóbb szinten korábban is voltak egyeztetések, így arra voltunk kíváncsiak, csak a látvány miatt tűnik erősebbnek az együttműködés, vagy ezt az Európai Bizottságban is érzékelik.

Jørgensen szerint a V4-ek jól működnek együtt, de hiba lenne azt hinni, hogy mindenben egyetértenek. Korábban, dán miniszterként ő is összehangolta az álláspontjaikat a skandináv kollégáival, ez befolyást tudott nekik adni, és ugyanez a helyzet a V4-ekkel.

A csoport a legutóbbi EU-csúcson az olaszokkal és a görögökkel együtt lépett fel, hogy késleltesse a szén-dioxid kibocsátását „forintosító” kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztését. Az ETS-ben a szennyező fizet elv alapján kell a kibocsátás után egységeket venni. Ezeket el lehet adni és meg lehet venni, az egységek árát pedig a kereslet és a kínálat határozza meg. Így megéri kevesebb szén-dioxidot kibocsátani és ilyen célra, energiahatékonyságra, szigetelésre pénzt befektetni, a tagállami kormányok pedig a rendszerből nyert bevételekkel emissziócsökkentő fejlesztésekbe foghatnak, Magyarország is évente százmilliárdokat forgathat így vissza a valódi rezsicsökkentésbe.

A reformról júniusban Magyar Péter első EU-csúcsán és a V4-ek budapesti-gödöllői csúcstalálkozóján is szó volt. Utóbbin az Orbán Viktorral egy pártcsaládhoz, a Patriótákhoz tartozó Andrej Babiš cseh miniszterelnök ostorozta a rendszert, akinek az EU-csúcsokon is rendszeres vesszőparipája az ETS. A rendszert 2028-tól kiterjesztenék a lakóépületekre és a járművekre is. A már tavaly elfogadott jogszabály módosításához nem elég a hat kezdeményező kormány, az általuk képviselt lakosságtól függően legalább 15 kellene, és az Európai Parlament (EP) beleegyezésére is szükség lenne.

Az ETS nagyon fontos a függetlenségünkért, az energia megfizethetőségéért és az éghajlatváltozás ellen is, hangsúlyozta Jørgensen a Telex kérdésére a felülvizsgálatról és arról, hogy abból lehet-e halasztás. Felül fogják vizsgálni a rendszer hatását, de „nagyon csodálkoznék, ha a hatásvizsgálat nem azt mutatná, hogy megfelelőek a rendelkezésünkre álló eszközök” a fokozatos átálláshoz a fosszilis energiahordozókról. Természetesen változhatnak a körülmények, például megjelenhet új technológia a piacon, de „szilárdan kiállok amellett, amit már eldöntöttünk”.

A Kossuth Rádió kérdésére elmondta, hogy az orosz olajfüggőség megszüntetéséről is tárgyaltak a V4-ekkel. Ezt úgy kell végrehajtaniuk, hogy ne kockáztassák az ellátásbiztonságot, a cégek és állampolgárok helyzetét.

Az uniós állam- és kormányfők, köztük Orbán Viktor 2022 márciusában egyhangúlag kimondták, hogy a lehető leggyorsabban megszüntetik az orosz gáz-, olaj- és szénfüggőséget, erre a magyar kormány külön pénzt is kért és kapott 2023-2024-ben. Az Európai Bizottság 2025-ben javasolta, hogy az orosz gázt és kőolajat fokozatosan vezessék ki. A tagállami kormányok csak előbbiben állapodtak meg az EP-vel, utóbbinál annyiban maradtak, hogy a kőolajat külön javaslatba szervezik ki. A javaslat terve év elején megjelent az Európai Bizottság rendszeresen kiadott menetrendjei egyikében április második felét előrejelző dátummal. A következő dokumentumból már eltűnt, miután Donald Trump háborút indított Irán ellen. Az Európai Bizottság azóta se hozott nyilvánosságra ilyen javaslatot, és a menetrendekben sem bukkant fel újra a terv.

Az orosz földgáz kivezetését viszont az EP és a tagállami kormányok testülete is elfogadta, erről uniós jogszabályt hoztak. Az ügyben szoros kapcsolatban vannak a kormánnyal, mondta Jørgensen. Az előző nem akart ezen együtt dolgozni az Európai Bizottsággal, de a testületnek így is figyelembe kellett vennie az állampolgárok érdekeit, ezért úgy kell bevezetni, hogy emiatt egyetlen tagállamban se maradjon senki fűtés nélkül. Most ez sokkal könnyebb, mert a jelenlegi kormány ugyan nem ért egyet mindenben az Európai Bizottsággal, de párbeszédet folytat arról, hogyan segíthet a testület.

Jørgensenhez tartozik a lakhatás is, amiről hangsúlyozta, hogy Magyarországon és az EU-ban máshol is lakhatási válság alakult ki. Csütörtökön Vitézy Dáviddal nézték meg a leendő Diákváros területét, amire az egyszeri uniós helyreállítási alap júniusi módosításával lesz az EU-tól pénz. A biztos remélte, hogy már néhány éven belül valóra válhat a projekt, amely diákok ezreinek adhat otthont.

Jørgensen elismerte, hogy a lakhatás terén többet kell tenniük. Ez főleg a tagállami döntésektől függ – utalt rá, hogy hiába ő az Európai Bizottság történetének első tagja, akinek a biztosi titulusában is kifejezetten szerepel a lakhatás, ez alapvetően a nemzeti kormányok hatásköre maradt. A problémák között említette, hogy egyre magasabb az a kor, amikor a fiatalok el tudnak költözni a szüleiktől.

A testület nemrég javasolt egy uniós rendeletet a megfizethető lakhatásért, amelyet a reményei szerint hamarosan elfogadnak a tagállami kormányok az EP-vel együtt. Ezzel lehetne tenni a rövid távú lakásbérlésekkel, amelyek sok helyen kiszorítják a lakókat az otthonaikból, és feltornásszák az árakat – mondta Jørgensen.