- Négy év teljes hallgatás után a gödi Samsung 180 fokos kommunikációs fordulatot vett, és meghívta a Telexet egy gyárlátogatásra.
- Az üzem korábban annyira szabálytalanul működött, hogy több mint 60-szor büntette meg a kormányhivatal, többször azért, mert nagyon nagy koncentrációjú nehézfémet tartalmazó levegőt lélegeztek be a dolgozói.
- A gyár vezetői állítják: ezeket a problémákat évekkel ezelőtt azonosították és egymás után felszámolták, az elmúlt egy évben pedig már nem is büntették meg őket semmiért.
- Végigjártuk az üzem legfontosabb részeit és három órán keresztül beszélgettünk a cég vezetőivel.
Több mint négy évvel ezelőtt, 2022 májusában az Átlátszó cikket írt arról, hogy egy mintavétel során kis koncentrációban az akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak a Samsung gödi gyárától nem messze, a talajvízben. A témával akkor a Telex is elkezdett foglalkozni, a készülő cikkünkhöz megkerestük a Samsungot, amely egy kétmondatos válaszban azt állította nekünk, hogy az ügyben vizsgálatot indított.
Akkor még nem tudtuk, hogy ez egy különleges válasz lesz, pedig nagyon is az volt. A Samsung ugyanis azóta soha, egyetlen egyszer nem válaszolt a Telex megkereséseire. Nemhogy értelmes válaszokat nem adtak, még annyit sem jeleztek vissza, hogy a kérdéseinket megkapták, vagy hogy azokat nem szeretnék kommentálni. Ilyet egyetlen magyarországi cég sem engedett meg magának, nemhogy az ország egyik legnagyobb gyára. A Samsunggal folytatott levelezésem a következő két évről így nézett ki:
Mivel mindenképpen szerettünk volna válaszokat kapni a kérdéseinkre, volt, hogy telefonon kerestük a gyárat, de olyan is volt, hogy egy kollégánk a gyár portáján keresztül próbált eljutni a cég valamelyik vezetőjével. Őt egy biztonsági őr állította meg, aki közölte vele, hogy a Samsungban „senkivel” nem lehet beszélni.
A Samsung vállalhatatlan munkavédelmi hiányosságai és a kommunikáció teljes hiánya több évig búvópatakként mérgezte a magyar nyilvánosságot, és végül idén februárban csúcsosodott ki igazán nagy botrányban cikkünk után, amiben a cég ügyeit és azok előző kormány általi elsunnyogását mutattuk be. Ebben a hangulatban március 12-én egy több száz fős tiszás kampánygyűlést tartottak a Samsung-gyár előtti téren, amelyen Magyar Péter nyilvánosan kérte számon a cég vezetőit, és fenyegette őket azzal, hogy a választások után néhány héttel, immár miniszterelnökként látogatja meg őket.
Azóta eltelt néhány hónap, a választásokat a Tisza nyerte, Magyar Pétert miniszterelnökké választották, a Samsung legfontosabb kormányzati szövetségesének számító Szijjártó Péter pedig a BYD-hoz ment dolgozni. A Samsung ezzel párhuzamosan 180 fokos fordulatot vett: készségesen tárgyalni kezdett a megalakult szakszervezettel és a legfontosabb kritikusának számító Göd-ÉRT Egyesület tagjaival, valamint Facebook-oldalán elkezdte közzétenni bizonyos, korábban inkább eltitkolt mérési jegyzőkönyveket.
Ebben a helyzetben keresett meg minket a Samsung azzal, hogy mint a korábbi ügyeikkel az Átlátszó mellett a legtöbbet foglalkozó újságot, szeretnének meghívni minket egy külön, csak nekünk szervezett gyárlátogatásra. Ezt elfogadtuk, és ennek részeként július 16-án csütörtökön több mint három órát töltöttünk a gödi gyárban, és beszéltünk az üzem vezetőivel.
Amit a Samsung közölne a nyilvánossággal
És akkor jöjjön itt rögtön a Samsung mondanivalójának lényege azoknak, akiket nem érdekelnek a részletek és akik nem akarják végigolvasni az egész gyárlátogatásról szóló cikket. A Samsung vezetői szerint a nyilvánosság számára az Átlátszó adatigényléseiből megismert hiányosságok felszámolására részletes terveket dolgoztak ki, amelyeket végre is hajtottak, és a hiányosságokat – a zajszennyezést leszámítva – már több mint egy évvel ezelőttre fel tudták számolni. Azt, hogy melyik problémát pontosan mikor és hogyan oldották meg, a beszélgetésünkön nem akarták elárulni, de azt mondták, hogy a gyár az elmúlt egy évben már ilyen súlyos problémák nélkül működött.
A Samsung vezetői ezzel kapcsolatban egy konkrétumot fel tudnak mutatni: azt, hogy az elmúlt egy évben már nem büntette meg őket se a munkavédelmi, se a környezetvédelmi hatóság, se a katasztrófavédelem. Elmondásuk szerint az utolsó büntetésük az a körülbelül egy évvel ezelőtti eset volt, amelyet hosszú pereskedés után nemrég hozott nyilvánosságra az Átlátszó. Itt két másik szabálytalanság mellett elsősorban azért büntették meg őket, mert a munkások jogosítvány nélkül vezettek targoncát: a Samsung szerint azóta a gyárban minden potenciális érintett megszerezte a targoncavezetői jogosítványt.
A Telexen korábban részletesen írtunk arról, hogy a gyár levegőjében többször is a határértéket messze meghaladó mennyiségű nehézfém volt, és ezt a problémát a cég évekig nem oldotta meg. Bizonyítandó, hogy ez már nincs így, a cég képviselői átadtak nekünk egy sor idei légtérmérési jegyzőkönyvet, amelyek egytől egyig a határérték alatti levegőszennyezettséget, tehát az előírásoknak megfelelő levegőminőséget mutattak.
A Samsung vezetői a beszélgetés során azt is mondták, hogy tisztában vannak vele, hogy a működésük korábban nem volt átlátható, és ezért sokan joggal kritizálták őket, de ezen is szeretnének változtatni. Ennek a folyamatnak a része, hogy a gyár környékén végzett talajvizsgálatok, szennyvíz-vizsgálatok és zajmérések adatait elkezdték közzétenni a Facebook-oldalukon. Azt mondják, még azt is fontolgatják, hogy ha a jövőben valamiért esetleg megbüntetik őket, akkor a büntetésről maguktól beszámolnak, az arról szóló határozatot pedig automatikusan nyilvánosságra hozzák.
Az átláthatóság érdekében május 29-én a Samsung vezetői részt vettek egy, a gyár ügyében összehívott lakossági fórumon, később külön tárgyaltak a Göd-ÉRT Egyesület képviselőivel, illetve Miskolczi Orsolyával, a Gödöt magába foglaló körzet parlamenti képviselőjével. A gyár vezetői a velünk folytatott megbeszélésen megerősítették, hogy nyitottak további lakossági fórumokra, illetve kapcsolatban lesznek a Göd-ÉRT Egyesülettel és Miskolczi Orsolyával is, a hozzájuk eljutó problémákra, panaszokra pedig igyekeznek mindig válaszolni.
A cég vezetői azt is elmondták, hogy a jövőben a korábbiakkal szemben nyitottak lesznek a sajtó megkereséseire, igyekeznek majd a lehetőségekhez képest tájékoztatást adni a működésükről. Ezen a területen a legnagyratörőbb tervük az, hogy a második gyár ma még építés alatt álló második egységének jövő év első negyedévére tervezett megnyitóját sajtónyilvános eseményként fogják megtartani.
És akkor menjünk be a gyárba!
A Samsung-gyár különböző, sokszor rendkívül durva szabálytalanságait az elmúlt öt évben a magyar nyilvánosság onnan ismerhette meg, hogy Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója különböző időközönként közérdekű adatigényléssel kikérte a Samsungra kiszabott hatósági büntetések jegyzőkönyveit, és amikor szükség volt rá, akkor kiperelte őket. Ezeknek a jegyzőkönyveknek az indoklásában részletesen le van írva, hogy a büntetést miért szabták ki, a nyilvánosság pedig leginkább ezekből az indoklási szövegekből értesülhetett arról, mi hogy zajlott a gyárban.
Ezek a jegyzőkönyvek a lehető legkülönbözőbb szabálytalanságokat tártak fel onnantól kezdve, hogy a cég a területén engedély nélkül építkezett, engedély nélkül használt még át nem adott épületeket és nem építette ki normálisan a tűzvédelmet. A jegyzőkönyvekben olyanok is felbukkannak, hogy az ellenőrök a gyár területén mérgező anyagokat tartalmazó pocsolyára és a gyár bizonyos részeire kiült porra bukkantak.
Bár ez a hatósági jegyzőkönyvekben nem szerepelt, korábban több egymástól független forrás is arról számolt be a Telexnek, hogy a Samsung-gyárban, az álmennyezet felett szivárogtak a rákkeltő fekete port szállító csövek, így ez a por kiült az álmennyezet fölé, ahonnan beszivároghatott a munkatérbe. Erről áprilisban képeket is közöltünk. Többek szerint ez okozhatta, hogy a gyárban 2023-as légtérmérések több százszoros határérték-túllépéseket mutattak ki.
A mostani gyárlátogatás egyik fő célja nyilván az volt, hogy a gyár képviselői bemutassák: ma már ilyen problémák nincsenek. A beszélgetés során elismerték, hogy az akkugyártáshoz használt anyagokat szállító csöveknél korábban valóban volt szivárgási problémájuk, elmondásuk szerint azonban ezt a problémát a többihez hasonlóan évekkel ezelőtt meg tudták oldani.
A gyár termelési részére egyébként a cipőket levéve, védőcipőben, védőruhában, sapkában és maszkban lehet csak belépni, így tettünk mi is a csütörtöki látogatáson. Ez azt jelenti, hogy a gyárba a saját ruhánkra húzott fehér védőruhában léptünk be, a bejárat után pedig egy úgynevezett légzuhanyon mentünk keresztül, ami lemossa a ruháról az esetleg rajta maradt szennyeződéseket. A gyárat aztán a legtöbbeknek talán csak a filmekből ismert fehér öltözékben jártuk körbe, miközben a termelésben résztvevő munkatársak barnás egyenruhákban jártak-keltek a sorok között. A látogatásunk alatt kiszóródott fekete port vagy folyadékot nem láttunk.
A gyártási folyamatot egyébként az üzemet végigjárva végig lehet követni, ez a katódanyag esetében nagyon röviden úgy néz ki, hogy:
- beérkezik a nikkel-kobalt-alumínium-por és tőle függetlenül az oldószer;
- ezeket külön-külön csövekbe töltik, ahonnan egy nagy tartályba kerülnek, ahol összekeverik őket (ez a korábbi cikkekben sokat tárgyalt mixing folyamat);
- az összekevert anyagot folyékony halmazállapotban felviszik egy alumíniumfóliára;
- az egész bemegy egy 60 méter hosszú kemencébe, ami rásüti a fekete keveréket az alumíniumra, miközben az oldószer elpárolog;
- és kész is van a katód.
Az anód oldalon nagyon hasonló folyamat zajlik le, csak ott rézfóliára grafitot visznek fel és sütnek fel. Amikor ez a két anyag elkészült, akkor az anódot és a katódot egy szeparátorfóliával elválasztva egymásra rakosgatják, aztán az egészre gépi hegesztéssel ráraknak egy fémtokot.
A Samsung SDI eredetileg katódsugárcsövekhez használt képcsőalkatrészeket gyártott a gödi üzemében, ezt a gyárukat alakították át 2014 és 2017 között akkugyárrá. Ez az úgynevezett első gyár, amelyben a korábban a Telexen is bemutatott munkavédelmi szabálytalanságok többsége történt, itt, a mixingen mértek például évekkel ezelőtt a határértéket több százszorosan meghaladó nehézfém-koncentrációt. Ilyen problémákra utaló jeleket, például a földre kiszóródott port a mostani látogatáson nem láttunk, a cég szerint pedig ilyenek hosszú ideje nincsenek. Ebben az első gyárban még vannak régebbi, már kifutó modellekhez pótakkumulátorokat készítő gyártósorok, és újabbak is.
Bár a sorok között járva már az első üzem is rendkívül modernnek látszott, a mellette lévő, 2022-2023-ban megnyitott második gyár ahhoz képest még egy nagyságrenddel futurisztikusabbnak tűnt. Ebben már nincsenek régi gépsorok, csak a legújabb generációs akkumulátorokat gyártó sorok, amelyekkel a gyártási folyamat szinte teljesen automatizáltan működik. Ez azt jelenti, hogy van egy közvetlen emberi ráhatás nélkül működő gyártósor, amelynek a végén egy robot gyűjti össze a félkész termékeket, és ez a robot viszi azokat tovább a következő munkafolyamatot végző, szintén teljesen automatikus gyártósorhoz.
A látogatásunk idején a gödi üzemben a gépsorok körülbelül fele-harmada működött, a cég vezetői szerint azonban mostanában ennél jóval nagyobb kapacitással szoktak gyártani. A termelést elmondásuk szerint most csak azért tekerték le, mert a hét elején a Tigáz karbantartás miatt leállította a gázellátásukat, és a leállás után csak fokozatosan állnak vissza a korábbi tempóra.
Azonban még ennél az alacsony kapacitásnál is rendkívül feltűnő volt, hogy milyen kevesen dolgoznak a gyártósoroknál: az első gyárban, a régebbi gépsorok végein még állt egy-egy barna ruhás munkás, a második gyárban azonban szinte senki nem volt a gépsoroknál. Itt kis túlzással csak azokkal találkoztunk, akik a távolról, a számítógépekről nézték, hogy a gépek rendben végzik-e a munkájukat.
Egy éven belül megoldanák a mostani legnagyobb problémát
A gyárlátogatás során az üzem vezetői elvittek minket ahhoz a részhez is, amely a ma meglévő legfontosabb lakossági panasszal, a zajszennyezéssel függ össze. Ez egy régi vitatéma a Göd egy részén élők és a cég között, a Göd-ÉRT Egyesület zajmérései szerint ugyanis a cég éjjel-nappal nagyon hangosan búg a város felé, a vállalat és a hatóság korábbi mérései azonban azt mutatták, hogy a határérték alatt van a zajkibocsátásuk.
A gyárbejárás során a cég képviselői azt mondták, hogy az üzemnek két olyan része van, amely viszonylag nagy zajt bocsát ki a város felé, és függetlenül attól, hogy az meghaladja-e a határértéket, mindkettő kibocsátását jelentősen csökkenteni szeretnék. A leghangosabb a kettes gyár melletti oldószer-visszanyerő rendszer, amely a katódanyag kisütése során elpárolgó NMP lecsapódását és visszagyűjtését szolgálja, és amely nagy mennyiségű levegőt fúj ki.
Ezt a levegőt most a nagy méretű, vízszintes kéményekre emlékeztető eszközök fújják ki úgy, hogy azok és a város között nincs egy épület sem, amely megfogja a hanghatást. A cég képviselői ottjártunkkor azt mondták: a kémények és a város közé fel fognak építeni egy hatalmas falat, ami megszünteti a közvetlen hanghatást, és remélhetőleg jelentősen csökkenti majd a gyár zajkibocsátását. A gyár mostani északi, a gödi Újtelep mellett található teherportáját hasonló céllal át akarják majd rakni a gyár déli oldalára, ahol nem lakóépületek, hanem egy erdő van a gyár mellett.
Hogy lesz így meg a magyar munkaerő
Az, hogy az újabb gyártósorokhoz már szinte nem is kellenek gyártósori munkások, felveti azt a kérdést, hogy ez a termelési folyamat egyáltalán igényel-e még magyar munkaerőt, a gyártás lehetséges felfuttatásával létrejönnek-e a magyaroknak munkahelyek. Ez azért is egy aktuális kérdés, mert a legutóbbi, 133 milliárdos állami támogatását a Samsung már nem is új munkahelyek létrehozására, csak a régiek megtartására kapta, a cég alkalmazotti létszáma pedig az elmúlt két évben hónapról hónapra csökkent.
Ezt a kérdést a gyárlátogatáson többször is felvetettük, a gyár vezetői pedig azt mondták, hogy teljesen jogos kérdés, a technológia fejlődésével ugyanis a jövőben még tovább csökken majd az egységnyi akkumulátorra eső emberi munka mennyisége. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ha nem nő a termelési volumen, akkor a gyár egyre kevesebb embernek tud majd munkát adni.
A cég képviselői azonban azt mondták, hogy ők azzal számolnak, hogy az elmúlt évek visszaesése után most újra fel fogják tudni pörgetni a termelést, amihez megint több alkalmazott kell majd, közöttük pedig növelni tudják majd a magyarok arányát. A második gyár második egységét 2027 első negyedévében nyitják majd meg, ott egy sor teljesen új gyártósort állítanak majd üzembe, amelyek működtetéséhez új munkatársakra lesz szükségük.
A Samsung SDI-nak most hivatalosan 2850 alkalmazottja van, a gyár képviselői szerint ezen kívül dolgozik náluk körülbelül 950 külsős, de az a céljuk, hogy minél többeket beszervezzenek a saját cégbe, így az alkalmazotti létszámuk a jövőben várhatóan nőni fog. Elmondásuk szerint az utóbbi időben már nem is elbocsátások miatt csökkent, hanem azért, mert viszonylag sok külföldi munkavállalójuk ment haza a kiküldetésük lejárta után.
A Samsungot – de főleg az azt támogató előző kormányt – korábban sok kritika érte amiatt, hogy a gödi üzemben nagyon nagy arányban alkalmaznak külföldieket, így főleg koreaiakat, ukránokat és filippínókat. A cég képviselői most a Telexnek azt mondták, hogy valójában mindig is rosszabbul jártak a külföldiekkel, mint a magyarokkal, a koreaiaknak ugyanis a kiküldetési ideje, a filippínóknak és más vendégmunkásoknak pedig a munkavállalói engedélye jár le egy zárt határidőn belül, az ő pótlásuk, és az újak betanítása pedig rendkívül nehézkes.
A cég képviselői szerint összességében a külföldiek ráadásul drágábbak is a magyaroknál, és csak azért voltak náluk rengetegen, mert 2022-2023-ban olyan ütemben skálázták fel a termelésüket, hogy hirtelen több ezer új munkásra volt szükségük, amit nem tudtak belföldről megoldani. Azokban az években volt ugyanis a legfeszesebb a magyar munkaerőpiac, a legkisebb a munkanélküliség, és akkor rendkívül nehéz volt belföldön toborozni. Ez egybeesett Oroszország Ukrajna elleni támadásával, ami után a Samsung rengeteg ukrán menekültet vett fel. Közülük sokan máig ott dolgoznak, a gyárban szinte minden ki van írva ukránul is.
A Samsung mostani vezetői szerint viszont most – már csak a kisebb fluktuáció miatt is – céljuk, hogy minél több magyart alkalmazzanak. Elmondásuk szerint a korábban kiküldetésben lévő koreaiak nagy része mára hazament, így a szellemi pozícióban a magyarok aránya „szinte 99 százalék”. Ez egybeesik azzal, hogy az utóbbi időszakban a cégcsoporton belül a magyarországi üzem nagyobb önállóságot kapott, a döntéshozatal egy részét lokalizálták, a magyar vezetők mandátuma pedig kiszélesedett. Ennek a folyamatnak a részeként az utóbbi hetekben 70 magyar munkavállalót léptettek elő vezetővé.
A cég vezetői szerint az operátorok között még mindig sok a külföldi, de a teljes gyáron belül a magyarok aránya mára meghaladta az 50 százalékot és az a céljuk, hogy ez később a 60, illetve a 70 százalékot is meghaladja majd. Arra a kérdésre, hogy a vendégmunkásstop hogy érinti a Samsungot, azt válaszolták, hogy sehogy. Elmondásuk szerint a toborzás a magyarok között – részben a cég rossz hírneve miatt – nehézkesen megy, a legtöbb embert ismerősök ajánlásain keresztül tudják behúzni, a felvettek többsége azonban hosszú ideig marad, a fluktuáció az iparági átlag alatt van.
Lesz-e elég megrendelése a gyárnak?
A Samsung gödi üzemének jövője, így az, hogy a cég hány embernek tud majd munkát adni, elsősorban nem a cég vagy a magyar kormány szándékain, hanem azon múlik, hogy a Samsung termékeire mekkora kereslet mutatkozik, és annak mekkora részét szolgálják ki a cégcsoport gödi üzeméből. Az itteni termelés 2023-ig exponenciálisan nőtt, akkor a magyarországi árbevétel 2300 milliárd forinton tetőzött, 2024-re azonban 1815 milliárd, 2025-re pedig 1172 milliárd forintra esett vissza. Ezt kisebb részben az akkumulátorok árának esése, nagyobb részben azonban a Samsung termékeire való kereslet visszaesése okozta. Erről itt írtunk bővebben.
Bár a gödi üzem termelési adatai nem nyilvánosak, a KSH ágazati statisztikáiból és a Samsung SDI negyedéves jelentéséből arra lehet következtetni, hogy az idei első negyedév jobban sikerült, mint a korábbiak, a termelést ismét el tudták kezdeni feltekerni. Ez első ránézésre összefüggésben állhat azzal, hogy az iráni háború miatt emelkedő üzemanyagárak okán Nyugat-Európában idén a korábbinál többen vettek elektromos autókat. Konkrét számokat nem akartak mondani, de a Samsung képviselői azt a Telex kérdésére megerősítették, hogy az idei első negyedév valóban jobban sikerült a korábbiaknál, és ez összefüggésben van azzal, hogy az iráni háború miatt most megint sokan elkezdtek elektromos autókat vásárolni.
Hosszabb távon persze nem ez a lényeges, hanem az, hogy a különböző autógyártók a Samsungtól vagy annak versenytársaitól vásárolnak majd akkumulátorokat. Ezek a megállapodások szigorúan titkosak, azt viszont lehet tudni, hogy a Samsung korábban sok európai gyártónak, például a BMW-nek, a Volkswagen-csoportnak és a Stellantisnak is szállított.
A jövőbeni tervekről már kevesebbet tudni, az viszont biztos, hogy egy 2023-as megegyezés részeként idéntől a Samsung szállít akkumulátorokat a Hyundai európai gyáraiba, idén áprilisban pedig bejelentették, hogy aláírtak egy hosszú távú szerződést a Mercedesszel. Ennél is érdekesebb a dél-koreai The Elec egy júniusi értesülése, amely szerint a Volkswagen-csoport nagyon nagy mennyiségű integrált akkumulátorcellát rendelt meg a gödi üzemből.
Ezekről a megegyezésekről a felek soha nem szoktak kommunikálni, – a Mercedes is titkolózott a hétfői gyáravatóján – és a Samsung vezetői is azt mondták, hogy másnappal szűnne meg a munkájuk, ha elárulnának nekünk valamit. Azt hozzátették viszont, hogy „egyértelműen optimisták” ebből a szempontból, vagyis a kereslet hosszú távú növekedésével számolnak. Ennél eggyel konkrétabb az az információ, hogy a második gyár második ütemébe most érkeznek az új gyártósorok – ezeket a több tízmilliárd forintba kerülő eszközöket pedig értelemszerűen nem szállíttatnák Magyarországra, ha nem azzal számolnának, hogy kitermelik majd az árukat.
A cég képviselői a technikai jellegű kérdésekre ugyanakkor elárulták, hogy helyben történő használatra alkalmas (ESS) akkumulátorokat a gödi üzemben most nem gyártanak, és ilyet a közeljövőben sem terveznek. Simán elképzelhetőnek tartják ugyanakkor, hogy a jövőben ilyeneket is gyártani fognak, erre példának a Samsung SDI amerikai leányvállalatát hozták fel, amely még tavaly jelentette be, hogy elkezdi az ESS-aksik gyártását.
A gödi üzem elmúlt két éves termelési visszaesésének egyik oka az volt, hogy Európában is elkezdtek elterjedni a kínai cégek által gyártott, korábban csak Kínában használt vasfoszfát-alapú akkumulátorok. Bár a Samsung már 2024-ben jelezte, hogy szintén gyártana ilyet, a cég képviselői most a kérdésünkre azt mondták, hogy Gödön továbbra sem állítanak elő ilyeneket, megmaradtak a nikkel-kobalt-mangán, és nikkel-kobalt-alumínium összetételű katódanyagoknál.
Az iparágban sokan azzal számolnak, hogy az ágazat jövője a szilárdtest-akkumulátoroké lesz, ezeknek ugyanis jóval nagyobb az energiasűrűsége, mint a ma használt akkuknak. Az elmúlt két évben a gyártók egymás után mutatták be jobbnál jobb szilárdtest-akkumulátoraikat, és így tett a Samsung is. A cégnél azonban most azt mondták a kérdéseinkre, hogy Gödön egyelőre nem gyártanak ilyeneket, és első körben a jövőre megnyitó új részlegben sem lesznek még szilárdtest-akkumulátorokat készítő gyártósorok.
Egyszer megjavulok én
A Samsung vezetői tehát azt állítják, hogy a korábbi, a sajtóba is bekerülő rendkívül súlyos szabálytalanságaikat nemcsak mára, de valójában már több mint egy évvel ezelőttre felszámolták. Ha ez így van, az részben megerősíti a Telex korábbi értesüléseit, amelyek szerint 2023-tól a színfalak mögött már az előző kormány is nyomást gyakorolt a cégre, hogy tegye rendbe a működését. (Lásd: „Viktor levette a védelmet a gyárról”.)
A Samsung ügye a választási kampány egyik fontos témája volt, a Tisza Párt pedig a kampányban a hazai akkumulátoripar megrendszabályozására tett ígéretet. A részletek kidolgozása még most is folyamatban van, az akkuipari üzemek ellenőrzésére szolgáló új hatóság pedig várhatóan idén ősszel áll majd fel. Bár nem tudjuk, hogy pontosan mik lesznek az új szabályok, és a hatóság pontosan mit csinál majd, elképzelhető, hogy a korábbiaknál szigorúbb ellenőrzések lesznek. Ha így lesz, ezeken kiderül majd, hogy a Samsung-gyár tényleg olyan patika-e, mint ahogy azt a cég vezetői mondják.
Magyar Péter a választás előtt egy hónappal, március 12-én azt ígérte, hogy személyesen fogja meglátogatni a gyárat, hogy ott elbeszélgessen annak vezérigazgatójával. Megkérdeztük a cég képviselőit, hogy erre sor került-e már, amire az mondták, hogy erre nem tudnak válaszolni, a cég és a kormány közötti esetleges tárgyalásokról kizárólag a másik oldal nyilatkozhat, ők csak annyit tudnak közölni, hogy „minden egyeztetésre nyitottak”.
