Négykarú octopus és tetőről lógó autók alatt jártuk be az új kecskeméti Mercedes-gyárat, ahonnan évente több tízezer autót exportálnak majd

Egy Mercedes nyitott ajtókkal halad egy gyártósoron, megáll, majd egy robot a négy karját bedugja az autó négy ajtónyílásán. „Nem szerel semmit, csak ellenőrzi, hogy minden rendben van” – mondta a Mercedes gyártócsarnok-vezetője a hétfői megnyitó után tartott gyárlátogatáson az újságíróknak. „Itt mindenki csak úgy hívja, hogy Octopus”. A hosszú karjait jobbra-balra nyújtogató gép kicsit valóban úgy néz ki, mintha egy polip karjai nyúlkálnának a még nem teljesen kész autóba.

A Mercedes kecskeméti gyárának frissen átadott, második ütemében járunk, azon belül is az összeszerelő-csarnokban, ahonnan a tervek szerint a jövőben évente több tízezer autó gurul majd ki. Az üzemet hétfő délelőtt adták át hivatalosan, a gyár munkatársai pedig nem sokkal később tematikusan tagolt gyárbejáráson mutatták be az újságíróknak és a fotósoknak a gépekkel már felszerelt, de félig azért még üres csarnokot.

Ez egy hatalmas, a közepéről szinte végeláthatatlannak tűnő, téglalap alakú, nagy belmagasságú építmény, amelyet vízszintesen egy sárga rács választ ketté. Ez alatt sétálunk mi, és ez alatt dolgoznak a már az új sorokhoz rendelt munkások, miközben a rács felett félig vagy háromnegyed részben kész autók mozognak alulról szinte láthatatlan síneken és karok alatt.

A felülről tartott autók aztán néhol olyan alacsonyra lógnak, hogy közvetlen alájuk sétálva akár meg is foghatnánk őket, így könnyű elképzelni, milyen lehet az itt dolgozóknak az alvázukat szerelni. A gyártósorok között közben néhol önjáró robotok jönnek-mennek, amelyek pirosan villogni kezdenek, amikor az egyik kísérletező újságíró heccből kilép eléjük.

Ez az a verda, amit Kínán kívül csak nálunk gyártanak majd

A hétvégi gyárátadó főszereplője a teljesen elektromos, idén bemutatott, hatodik generációs Mercedes C-osztály, amelyet most kezdenek majd gyártani a frissen átadott üzemben. A teljesen elektromos, négyajtós szedánt mostanában kezdik majd el árulni, a magyarországi Mercedes honlapja szerint az ajánlott kiskereskedelmi ára 27 millió forint lesz.

Az 1,8 tonnás szedánnak hátul a kombikhoz képest viszonylag kicsi, 450 literes csomagtartója van, a hosszú útra indulókat azonban kompenzálhatja, hogy elöl, a motorháztető alatt van egy másik, 101 literes csomagtartó is. Az autó maximális sebessége 210 kilométer per óra, 22 perc alatt tölt fel 10 százalékról 80 százalékra, teljes töltöttséggel pedig a mostani állapot szerint 762 kilométert képes megtenni. A bemutatót tartók azonban nem győzték kiemelni, hogy az akkumulátoraikat folyamatosan fejlesztik, így rövid időn belül már a töltésenkénti 800 kilométeres hatótávot is meg fogják ugrani.

A Mercedes a C-osztályhoz tartozó különböző modelleket hagyományosan a németországi Brémában gyártja, a belső égésű és hibrid verziók gyártása pedig továbbra is ott marad. A nemrég bemutatott, hatodik generációs, tisztán elektromos új C-osztályt azonban már kizárólag Kecskeméten gyártják majd, és innen szállítják egy kivételével a világ minden országába. Ez a kivétel Kína, az oda szánt autókat egy kínai üzemben gyártják majd.

Felhúztak egy teljes második gyárat az elsőtől délre

A Mercedes az első kecskeméti gyáregységét 2008 és 2012 között építette fel, ebben a gyártást fokozatosan pörgették fel, a 2010-es évek második felében, az európai autóipar legutóbbi csúcsidőszakában évről évre újabb és újabb termelési rekordokat döntöttek. Bár már ebben az időszakban is felmerült, hogy bővíthetnék az üzemet, erre végül néhány évvel ezelőttig kellett várni, hogy aztán a Mercedes 2022 és 2025 között körülbelül egymilliárd euróból (360 milliárd forintból) felépítsen az eredeti üzem mellé egy körülbelül ugyanakkora másodikat is. A Mercedes területe ezzel 200 hektárról 440 hektárra nőtt, amivel Magyarország egyik legnagyobb területű gyárává vált.

A bővítés részeként felépítettek egy külön 23 ezer négyzetméteres présüzemet, amelyben a karosszériaelemeket gyártják, és egy akkumulátor-összeszerelőt, ahol a kívülről bejövő akkumodulokból autókba beszerelhető akkupakkokat csinálnak. A két egység között van aztán az a nagy összeszerelő-üzem, ahol a szomszédban gyártott karosszériaelemekből, akkupakkokból valamint a kívülről hozott motorokból, és alkatrészekből összeszerelik az autókat. Van ezen kívül egy festőüzem is, ahol a cég munkatársainak elmondása szerint körülbelül 15 kilónyi festéket tesznek fel egy-egy járműre.

A gyár alaprajzán és az arról készült maketteken látszik, hogy az elmúlt négy évben felhúzott csarnokok között viszonylag nagy helyet hagytak, ahol hatalmas, többhektáros, füves vagy leaszfaltozott terek alakultak ki. Amikor rákérdeztünk arra, hogy ennek mi az oka, azt mondták: azért így építkeztek, hogy ezeket az egységeket a jövőben esetlegesen majd lehessen bővíteni. Hozzátették ugyanakkor, hogy ez egészen biztosan nem a közeljövőben történik majd meg.

Kétféle aksival is lehet majd választani az itt gyártott autókat

A gyárbejáráson külön részt szenteltek az akkumulátor-összeszerelő üzemnek, ahol bemutatták, milyen aksikat szerelnek be az ott gyártott autókba, és részletesen beszéltek arról, ezek hogy működnek. A hétfőn bemutatott C-osztályba egy négy akkumulátormodulból – modulonként 12 cellából – álló akkupakk kerül, amely tulajdonképpen az alvázban, kicsit pontosabban az alváz és az utasok lába között helyezkedik el. Emiatt az elhelyezés miatt van annyi hely a kocsi orrában, hogy a hátsó mellé még elfér oda egy több mint száz literes csomagtartó.

A Mercedes méretre és kialakításra egységes akkupakkokat állít össze, azok tartalma azonban autóként különbözhet. Erről az előadásban csak annyit árultak el, hogy az olcsóbb, de kevésbé hatékony vas-foszfát-alapú (LFP), és a drágább, de hatékonyabb nikkel-kobalt-mangán-alapú (NMC) akkumulátorcellákat is használnak, és a vásárlók a C-osztályt mindkettővel kérhetik majd.

És itt jön a legfontosabb kérdés, mégpedig az, hogy a Mercedes honnan vásárolja majd a kecskeméti üzemben felhasznált akkucellákat. A legtöbb autógyártó igyekszik több forrásból beszerezni az akkumulátorait, de azt, hogy pontosan kitől, pontosan mennyit és mit vesznek, mindig igyekeznek eltitkolni. Erre a gyárbejárás során legalább ötször rákérdeztünk, de következetesen nem válaszoltak.

A Mercedes korábban az SK-tól és az LG-től is vásárolt aksikat, 2022-ben pedig egy hosszú távú együttműködési megállapodástírtak alá a CATL-lel, hogy annak debreceni üzeméből szolgálják majd ki a kecskeméti és bizonyos németországi üzemeket. Idén áprilisban aztána Samsunggal is aláírtak egy hasonló megállapodást: a Kecskeméten összeszerelt autókba tehát valószínűleg vagy Debrecenben, vagy Gödön gyártott akkumulátorokat szerelnek majd.

Korábban 3 ezer új munkahelyről volt szó, egyelőre 300-nál tartunk

Nem kaptunk pontos választ arra a kérdésre, ami a legjobban érdekelt minket, mégpedig hogy az új gyáregység megnyitása pontosan hány munkahely létrejöttével jár, és mekkora gazdasági növekedést hoz majd magával. Korábban, az építkezés idején az akkori kormányzat részéről gyakran az hangzott el, hogy 3 ezer új munkahely jön majd létre és az üzem gyártási kapacitása 350 ezer járműre nő majd, hétfőn Kapitány István is erről posztolt.

Ezek a számok azonban a cég képviselőitől nem hangzottak el, és a gyárbejárás során következetesen arról beszéltek, hogy milyen büszkék a mostani 5 ezer dolgozójukra, arról nem, hogy rövid távon hány új munkást vennének fel. Beszédes az is, hogy az alkalmazotti létszámuk az elmúlt öt évben 4700–4900 között mozgott, és csak tavaly szeptemberben kezdett nőni, mostanra elérve az 5200 főt.

A toborzás késői elindulását magyarázhatja persze az, hogy a kiválóan sikerült 2023-as év után a 2024 gyengén, a 2025 pedig kifejezetten rosszul sikerült a kecskeméti üzemüknek, az árbevételük két év alatt 40 százalékkal csökkent. Ez az új generációs, elektromos C-osztály gyártásának elindulásával bizonyára megfordul majd, főleg, hogy Európában most éppen rengeteg elektromos Mercedes fogy – részben azért, mert az iráni háború miatt az idei első félévben a legtöbb európai országban a szokásosnál jóval magasabbak voltak az üzemanyagárak.

Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre most annyit sikerült kicsikarni a Mercedes gyárbejárást tartó alkalmazottaitól, hogy az új üzemrészben a gyártás első körben egy műszakban indul. Ez azt jelenti, hogy ha később délutáni és éjszakai műszakban is dolgoznak majd, akkor a gyár kapacitása a mostani háromszorosára nőhet.

Az elektromos C- és a mini G-osztály népszerűségén múlik, mekkora toborzás jön majd Kecskeméten

A későbbi gyártási volumen persze elsősorban azon múlik majd, mekkora kereslet lesz hosszú távon az új generációs C-osztály autókra, és azokra, amelyek termelését később esetleg még ide helyezik. A hétfői nap másik nagy bejelentése ugyanis az volt, hogy a jövőben a ma még csak tervezett, kis méretű G-osztály exkluzív termelését is Kecskemétre fogják helyezni.

A G-osztály a Mercedes terepjáróját takarja, amely az elmúlt években Magyarországon azzal vált ismertté, hogy ilyenekkel jártak a NER-elit legpökhendibb tagjai. 2023-ban aztán bejelentették, hogy elő fognak állni egy, a ma forgalmazottaknál kisebb terepjáróval is, amelyet szándékosan kis G betűvel g-osztálynak neveznek. Ennek a modellnek az érkezését szaklapok 2027-re várják, és bár azt még nem tudjuk, hogy pontosan hogy fog kinézni és mikor lesz elérhető, az már biztos, hogy itt készül majd.

A Mercedes munkatársai a gyárbejáráson többször is hangsúlyozták, hogy a gyártósorokat úgy alkotják meg, hogy azok többféle modell gyártására is alkalmasak legyenek. Emiatt bizonyos modellek előállítását már most is variálni lehet a kecskeméti és a németországi rastatti üzem között, a céljuk pedig az, hogy ebbe a még nagyobb rugalmasság érdekében a többi németországi üzemet is bevonják.

Ez egy autóipari konjunktúra esetén azt jelentheti, hogy a cég fokozatosan mindenhol feljebb tudja tolni a termelést, de egy visszaesés esetén azt is jelentheti, hogy szabadon választhatnak, hol mennyi alkalmazottól válnak meg. Magyarország mellett szólna egy ilyen esetben, hogy itt jóval kevesebb fizetést kell adniuk a dolgozóknak, mint a németországi üzemekben, a gyártás személyi költségei 70 százalékkal alacsonyabbak.