Többször is foglalkoztunk már azzal a jelenséggel, hogy a választáshoz közeledve esnek, olykor zuhannak a NER-hez közeli cégek – például az MBH, a 4iG, az Opus Global és a Gránit Bank – részvényei a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT-en). Bár többüknél folytattunk háttérbeszélgetéseket, maguk a cégek mint tőzsdei vállalkozások természetesen nem igazán tudják kommentálni az árfolyamukat, és nem árulhatnak el információkat a jövő eredményeiről sem.
Ugyanakkor aligha árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, hogy a társaságoknál elért emberek indokolatlannak tartják a mostani intenzív áresést: jó fundamentumokról beszélnek, és többen ki is kérték maguknak, hogy ilyen leegyszerűsítő módon egy kalap alatt beszéljünk róluk és másokról, hiszen meglátásuk szerint az ő üzletük többségében nem politikafüggő.
Mint látni fogjuk, meglepő módon a téma politikailag érzékeny mivolta miatt háttérben nyilatkozó elemzők is úgy látják, hogy a NER-es papírok piaci büntetése, – ami egyértelműen amolyan választási előrejelzésnek tűnik – talán már túlzó eladási hullámhoz vezetett.
Két számjegyű esés
A YTD (year to date, vagyis az év eleje óta bekövetkezett) árváltozás alapján március 30-án, a délelőtti órák legfrissebb árfolyamadataival számolva a felsorolt papírok idei teljesítménye így néz ki:
- MBH: mínusz 17 százalék,
- 4iG: mínusz 48 százalék,
- Opus Global: mínusz 30 százalék,
- Gránit Bank: mínusz 29 százalék.
Az április 12-i parlamenti választások hajrájára ráfordulva, kevesebb mint két héttel a választás előtt a jelenség egészen durván felgyorsult: a hétfői kereskedést az Opus Global 10,5 százalékos, a 4iG 8,5 százalékos, a Gránit Bank pedig több mint 19 százalékos mínusszal kezdte.
Mindez egy olyan piacon történt, ahol az árak átlagosan az év elejéhez képest még magasabbak. A Budapesti Értéktőzsde legfőbb mérőszáma, a BUX index a 2025-ös záráskor mért 111 032 ponthoz képest március 30-án, vagyis az első negyedév végén 121 898 ponton állt, azaz 10 százalékkal állt magasabban, mint a tavalyi záráskor.
Mindez azt mutatja, hogy mivel az árak a kereslet és a kínálat találkozásánál, vagyis a piaci kereskedés alapján alakulnak ki, a tőzsdei befektetők közül sokan szeretnének eladni. Az utóbbi napokban úgy ítélik meg, hogy kevesebbet érnek azok a cégek, amelyek rosszul járhatnak egy, a Fidesz vereségét hozó választással:
- vagy azért, mert ezek a cégek eddig erősen a Fidesz meghatározta kormánytól függtek;
- vagy azért, mert a meghatározó tulajdonos valamilyen elszámoltatását belengette Magyar Péter, a közvéleménykutatások alapján nyerésre álló Tisza Párt vezetője;
- vagy azért, mert olyan méretű adósságot halmoztak fel, amelynek megfelelő ütemű visszafizetése csak további állami támogatással és megbízásokkal lehetséges;
- vagy azért, mert – a bankok esetében – olyan állami kötődésű üzleteket is kaptak, amelyek segítették az eredménytermelést, illetve olyan vállalkozásoknak adtak hitelt, amelyek rosszul járhatnak egy cserével.
Közben a blue chipek
Természetesen egy-egy papír alapján nehéz lenne általános megállapításokat tenni a piac politikai várakozásairól, de ha mind a négy kiemelten politikafüggő papír két számjegyű mértékben esett, miközben az index és annak négy meghatározó papírja egyaránt emelkedett, akkor ez már trendként azonosítható. Ezt egyébként az általunk elért három kibocsátó és három elemző egyaránt így látta.
A Budapesti Értéktőzsde legnagyobb papírjai ugyanis valóban mind pluszosak, mutatjuk itt is az idei változások nagyságrendjét:
- OTP: 3 százalék;
- Mol: 35 százalék;
- Richter Gedeon: 23 százalék;
- Magyar Telekom: 15 százalék.
Természetesen a nagy cégek is rengeteg módon függnek az aktuális hatalomtól, de pozitívum, hogy a nagy tőzsdei cégek – legalábbis a befektetők megítélése alapján – jobban függetlenek tudtak maradni a politikától, őket nem bünteti a befektetői közösség a választásokra várakozva. Az OTP esetében például már csak egyharmad a magyar kitettség, nincs akkora hatása a választásoknak, akár széna, akár szalma is az eredmény. A Richter még inkább függ a külföldi vevőktől: jelentős az export a gyógyszercég forgalmán belül, a cég részvénye nagyon erős papír, amit nem szoktak az elemzők politikafüggő papírként kezelni.
A Mol Nyrt. árfolyamát rengeteg tényező mozgatja: a tavaly októberi százhalombattai tűz és hatásai, a szerb NIS potenciális megszerzése, a horvát perek, az új árstop (vagy ahogy a kormány hívja: védett ár), az iráni eredetű olajdrágulás, illetve az, hogy nincs szállítás a Barátság-vezetéken. Természetesen az is lehet, hogy csak kioltják egymást az olykor egymással ellentétes hatások, de érdekes megfigyelni, hogy a részvény drágább, mint január végén volt, amióta nem jön az olaj. Hiába beszél a politika állandóan ukrán „olajblokádról” és az emiatt megdráguló magyar üzemanyagról, a piac pontosan árazza a helyzetet: jöhetne ugyan több olaj, de az egyrészt nem lenne olcsóbb, másrészt Százhalombatta korlátozott kapacitásai miatt nem is lehetne teljesen feldolgozni. Ugyanakkor azt is kár lenne tagadni, hogy a cég egy nagyon szabályozott, államilag befolyásolt piacon dolgozik.
A Magyar Telekomnak annyiban jót tenne a változás, hogy segítené a céget, amennyiben megindulnának az uniós források és lejjebb jönnének a hozamok.
Készül a piac
Ha a NER-es cégek vélt kockázatait röviden összefoglaljuk, azt lehet mondani, hogy a piac szerint amennyiben a Tisza győz, nem valószínű, hogy a ma sokat ostorozott üzletemberek – Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Jászai Gellért – további állami megbízásokat kapnának. Éppen ezért a piac mintha arra készülne az elmúlt napokban, hogy időben likvidáljon egy olyan piacon, ahol eleve nincs jó hangulat, nagy a globális bizonytalanság, elsősorban a közel-keleti konfliktus miatt. Azt többen is mondták, részben a cégek, részben az elemzők, hogy árazás alapján már nem biztos, hogy indokolt a túl sok eladás – de az is igaz, hogy azok, akik egyáltalán nem bíznak az állami hátszéllel és sok idegen tőkével összerakott csoportokban, nem tudnak pusztán piaci értékelésekkel nézni ezekre a társaságokra.
Lássuk ezek után egyesével az említett társaságokat!
MBH: mi van a hitelkönyvekben?
A bankok, így a kormányhoz közeli bankok is nagyon fontosak rendszerszinten: lehet, hogy kevesebb profitot fognak termelni, de egyéb baj nem lesz velük. Az MBH-nál egyébként nincs is akkora árfolyamszakadás, mint a többieknél, ebben talán az is számít, hogy a cégnek elég sok kisbefektetője van, kevésbé a nagyobb intézményi befektetők a tulajdonosok, akik nehézségeket okozhatnak azzal, ha kiszórják a piacra a részvényeket. A társaság tavalyi eredménye impozáns, de a bank mindenki szerint érzékeny a választásra, hiszen nem lehet belelátni a hitelkönyvbe, nem lehet tudni, hogy kiknek milyen feltételekkel adott a bank hiteleket. A vállalati hitelportfólió romolhat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) politikája is változhat a kereskedelmi bankokkal szemben.
Ugyanakkor természetesen ismét hangsúlyozható, hogy egy esetleges Tisza-győzelemnél sem kell azt vizionálni, hogy az ország második legnagyobb bankja, egy mindenképpen rendszerkritikus bank ellen túl keményen fellépne egy új kormány, az ugyanis biztosan nem érdeke. Arról már nehezebb véleményt formálni, hogy a bank tulajdonosai ellen várható-e valamilyen fellépés vagy vizsgálat.
4iG: a távközlés és a védelem ígéretes, csak a múlt nem
A 4iG esete nem egyértelmű. Ez az egyik leginkább az állam által épített blue chip, vagyis a kormány rengeteg lépéssel igyekezett támogatni, hogy a négy nagy tőzsdei papír mellé felzárkózzon egy infokommunikációs és védelmi csoport, amely ráadásul külföldön is terjeszkedik. Az ötletből fakadó sok-sok lépés haladt előre, csak éppen jelentős adóssággal, pénzügyi kifeszítettséggel.
A 4iG bevételeinek nagy része távközlésből származik. Ha nyer a Fidesz, aligha nyúlna hozzá a most enyhített távközlési különadóhoz. Ha nyer a Tisza, aligha vállalati különadókkal építkezne, piacbarátabb kormányt szeretne a gazdaság. A 4iG-nek pusztán ez a távközlési része is többet érhet, mint ahol most tart a papír, ez a részvény esett ugyanis a legtöbbet. A cég közzé is tett egy közleményt, amiben rögzítette, hogy a 4iG Űr és Védelmi Zrt. és leányvállalatainak vevői megrendelésállománya, valamint vállalt vevői lehívási kötelezettségekkel kötött szerződésállománya összesen meghaladja a nettó 3,5 milliárd euró összeget. A piac megnyugtatására szánt üzenet lényege, hogy akármi is történik, a jövő szerződései már zsebben vannak.
A védelmi ipar pedig azért maradhat ígéretes, mert ha nyer a Tisza, könnyebb lehet az EU-források lehívása. Ha végre Magyarország is hozzáférne a SAFE-programhoz, akkor az „kikönnyítheti” a védelmi beszerzéseket, igaz a védelmi kötelezettségek valójában nem is függnek a finanszírozástól, az akkor is kötelező, ha nem kapunk rá kedvező forrást. Alternatíva hiányában a 4iG-csoporthoz kerülhetnének összegek, hiszen a következő kormány elemi érdeke, hogy az ilyen forrásokból hazai beszerzés és ne import valósuljon meg. Noha természetesen az sem valószínű, hogy egy ilyen tulajdonosi struktúrával lennének Magyar Péterékkel élénk kapcsolataik.
Feloldhatatlan ellentét? Nem feltétlenül, hosszabb távon ezek a cégek lehetnek jó pozícióban, de az biztos, hogy valamiképpen olyan stakeholderek (vezetők, tulajdonosok) kellenek a cégbe, akikkel a Tisza is tud együtt dolgozni.
Opus Global: váltásnál az építőipar „kapufa” lenne
Az Opus Global természetesen maga is észlelte, hogy baj van, a piac megnyugtatásának szándékával Lélfai Koppány vezérigazgató nyilatkozott is a Portfoliónak, illetve a cég azt is bejelentette, hogy előrehozta a jelentését, hogy a befektetők a valós adatok alapján döntsenek. A cég azt gondolja, hogy a portfóliója válságálló, bár azt is hallottuk, természetesen tudják, hogy egy másik kormány máshogyan kezelné őket. Igaz még egy Fidesz-Fidesz kormányváltásnak is lehetnek kockázatai, elsősorban Lázár János építési és közlekedési miniszter szokott olykor beszólogatni a főtulajdonos Mészáros Lőrinc luxizására.
Az összetett csoportban nagyon jelentős volt az építőipar súlya, ez a legnagyobb rizikó, ugyanis ez az ágazat egy váltás után „kapufa” – mondta egy elemző, vagyis új állami közbeszerzéseket aligha nyerne az Opus Global építőipari része. Az energiaágazat is szabályozásfüggő, de itt az ágazatot (hálózatos cégeket) együtt szokta kezelni a kormány, ami egyfajta védettséget ad. A kukoricát, illetve gabonát feldolgozó Kall Ingredients és Viresol kevésbé politikafüggő, ahogyan vélhetően a csoportba tartozó Hunguest-szállodákba sem politikai alapon mennek vagy nem mennek az emberek.
Mindenesetre a szakemberek szerint a választási várakozásokról az egyik legerősebb gazdasági jelzés az volt, amikor a 444 megírta, hogy értesülései szerint Mészáros Lőrinc az egyik – amúgy nem tőzsdei – cégéből kivett egy nagyobb összeget.
Gránit Bank: a bank jó, de a választás belecsíphet
A Gránit Bank az MBH-nál érdemben kisebb, de fokozott védettséget ad neki, hogy jól működik, a piaci számai erősek, a portfólió nem kockázatos, vannak nagy ügyfelei, sok a lakossági kliens, népszerű a digitális megközelítés. Természetesen az, hogy Tiborcz István meghatározó tulajdonos a bankban, egyértelműen meghatározza, hogy a cég is a NER-es megítélés alá esett, elég jelentős is volt az idei esés. A társaságot az Equilor és az MBH elemzi, ők továbbra is érdemi áremelkedést várnak, de mivel az Equilor is a Gránit-csoportba tartozik, illetve az MBH is szerepel a felsorolásunkban, ez még akkor is zárójelbe teszi az elemzéseiket, ha amúgy az adott elemzők szeretnék szakmai alapon végezni a munkájukat. A bankot vezető Hegedüs Éva az árfolyamról a Portfoliónak így vélekedett: „Egyetértek Warren Buffett-tel, miszerint rövid távon a hangulat befolyásolhatja a részvényárfolyamot, hosszabb távon azonban a vállalat fundamentumai, valamint az értékteremtő képessége számít.”
Új nemzeti bajnoknak szánt cégek
Mindjárt visszatérünk a tőzsdei adatokhoz, de tegyünk egy kis kitérőt! Orbán Viktor kormányfő és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sokszor beszéltek arról, hogy a magyar gazdaságnak olyan új „nemzeti bajnokokra” van szüksége, amelyek a nemzetközi piacon elismert magyar brandeket képesek felépíteni és akár a hazai piacon is sikerrel lépnek a külföldi szereplők helyére. A legsikeresebb „kifektetők”, így a Mol, az OTP, a Richter Gedeon régebbi cégek, ők most azért nem tartoznak ide, mert nem a Fidesz alatt nőttek fel.
A most fókuszban lévő cégek közül a 4iG-t és az MBH-t biztosan ilyen nemzeti bajnoknak szánta a kormány: magyar központ, magyar tulajdonos, magyar vezetők, ráadásul a magyar piacon külföldieket váltottak ki (például a 4iG a Vodafone-t, a Digit, az MBH az amerikai GE-t, vagy német bankokat), de biztos, hogy sok olyan társaság van még, amely itthonról indulva tör nemzetközi babérokra is (a Biotech, a Hell, a Waberer’s a B+N Referencia, utóbbi éppen új, nemzetközibb néven, Liwo Groupként folytatja).
Az államilag támogatott „kifektetésekre” vannak mintázatok, elindult már külföldre Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Jászai Gellért is, de az a kérdés, hogy lesz-e olyan, hogy egy magyar indulású brand tényleg jól cseng külföldön. Aki nagyon szeretné, természetesen értékelhet úgy, hogy hány piacon megjelent az említett Liwo, hogy milyen nagy Albániában a 4iG, vagy milyen remek piaci részesedése van Azerbajdzsánban is a Hellnek.
Minden ilyen hír egy lépés abba az irányba, hogy Orbán Viktor nagy álma megvalósuljon és a magyar cégek ugyanannyi osztalékot hozzanak haza külföldről, mint amennyit a külföldiek elvisznek tőlünk, de azért az átütő magyar siker egyelőre elmaradt, miközben a cseh és a lengyel cégek között viszonylag sok ilyen mutatható ki. Az érintett cégek mostani tőzsdei áresése pedig egyfajta piac által kiállított bizonyítványnak tekinthető a kormány gazdaságpolitikájának arról az irányáról, ami az új, saját lábon is megálló nemzeti bajnokok erőltetett kinevelését tűzte ki célul – hiszen ha a befektetők bíznának benne, hogy ezek a társaságok fideszes hátszél nélkül is életképesek, akkor nem próbálnának sokan pánikszerűen megszabadulni a részvényektől.
A BUX-indexben
Ha megnézzük a piaci és NER-es papírok súlyát a BUX-indexben, azt fogjuk látni, hogy bármennyire is igyekezett az Orbán-kormány, azért a legnagyobbak közé nem tudta felrepíteni az új vállalatokat. 2026. április 1-től 18 részvény szerepel a BUX-indexben: a 4iG, az Alteo, az ANY Biztonsági Nyomda, az Appeninn, az AutoWallis, a Graphisoft Park SE, a Gránit Bank, a Magyar Telekom, a Masterplast, az MBH Bank, a Mol, az Opus Global, az OTP Bank, a PannErgy, a Richter Gedeon, a Shopper Park Plus, a Waberer’s és a Zwack.
A súlyok:
- OTP: 43,6 százalék;
- Mol: 19,7 százalék;
- Richter Gedeon: 17,8 százalék;
- Magyar Telekom: 7,1 százalék.
A négy nagy papír együttesen a BUX 88 százalékát adja, vagyis természetesen az ő jó teljesítményük meghatározza a BUX teljesítményét. Az OTP kapitalizációja már 10 ezer milliárd forint közeli (9 996 milliárd forint), a Molé 3 274 milliárd forint, a Richteré 2 222 milliárd forint, a Magyar Telekom pedig 1 943 milliárd forint.
A NER-esek közül az MBH súlya 3,2 százalék, a 4iG-é 2,1 százalék, az Opus Globalé 2,1 százalék, a Gránit Banké 0,4 százalék. Az MBH 958 milliárd forint értékű, a 4iG 703 milliárd forintos kapitalizációjú, az Opus 275 milliárd forintot ér, a Gránit Bank 175 milliárdot.
Természetesen a többi cég is besorolható a piaci (például AutoWallis, Zwack) vagy a NER-es (Appeninn, Waberer’s) kategóriába, de ezek jóval kisebb papírok, rájuk most külön nem térnénk ki. Egyébként erősítik a mintát, utóbbi kettőnél is két számjegyű a mínusz.
Az eladósodottság
Vállalatok értékelése esetében mindig fontos tényező, hogy mennyire van az adott cég eladósodva. Ha ugyanis nincs, és kiesik politikai okokból egy csomó üzlete, ahhoz lehet alkalmazkodni, a kevesebb üzlethez lehet faragni a cégméretet. De ha az adósság ott marad, az megkívánja a folyamatos termelést. Nézzünk rá egy pillanatra ilyen szemmel is a cégekre!
A tőzsde honlapján látható, hogy a 2024-es év végi számok szerint a kötelezettségek állománya a 4iG esetében 1 191 milliárd forint, az Opus Globalnál 684 milliárd forint, míg a blue chipek közül a Molnál 3 184 milliárd forint, a Magyar Telekomnál 662 milliárd forint. A Richter 299 milliárd forint adósságot menedzselt.
A bankokat (OTP, MBH, Gránit) nem vettük bele ebbe az összehasonlításba, hiszen ők nem a fejlesztéseik, a beruházásaik miatt adósodnak el, hanem a működésük alapja, hogy jó sok kötelezettségük van, döntően az ügyfelek felé, és persze jó sok kölcsönt adnak. Mindez az idegen tőke sokféleképpen értékelhető, de az figyelmeztető jel lehet, ha ebben a nyolcas mezőnyben egy kisebb cégnek van több adóssága.
Fidesz vagy Tisza: a bináris események
Miként lehetséges befektetőként a választás előtti ugrálást kivédeni? Nagyjából sehogy. Egy nagyobb piacon az opciók segítenek, de Magyarországon nem igazán működik ez a piac az egyedi részvényekre.
Aminek van piaca, az inkább a forint, itt úgy lehet a választásra fogadni, hogy amennyiben a Tisza-győzelemre számít valaki, az forintra pozitív, aki a Fidesz győzelmére, az negatív. A tőzsdén ez természetesen nem érzelmek miatt, hanem puszta matek miatt van így, a piac úgy kalkulál, hogy amennyiben nyer az ellenzék, több forrás érkezhet, olcsóbb lenne az államadósság finanszírozása.
A bináris kimenetelű események jelentős szakirodalommal rendelkeznek a tőzsdén. A tőkepiac számára a legnehezebb mindig a mindent vagy semmit helyzetek beárazása. Mutatunk rá két példát!
1Július 6-án kamatdöntésre készül a Fed. Egy pénzügyi vállalkozás úgy számol, hogy egy 25 pontos vágás esetén 1 milliárd dollárral többet ér a 20 milliárd dolláros cége. Július 5-én mennyit ér ez a cég, 20 milliárd dollárt, 21 milliárd dollárt, vagy a kettő átlagát, 20,5 milliárd dollárt? Ha nem tudjuk, hogy a kamatvágásnak vagy a kamat helybenhagyásának van több esélye, akkor elvileg 20,5 milliárd dollárt, de ez úgy jön ki, hogy másnap vagy félmilliárd dollárt esik a kapitalizáció, vagy annyit emelkedik.
Fontos, november 8-i döntés előtt áll egy gyógyszercég: megkapja-e arra a gyógyszerére az európai forgalmazási engedélyt, amire az elmúlt években 0,5 milliárd eurót költött vagy nem? A döntés előtti napon, november 7-én hogyan árazza a piac, hogy a cég 8 vagy 8,5 milliárd eurót ér? Vagy július 17-én fontos perben várható ítélet, egy elhúzódó vitában 3 milliárd forint a tét, előtte mi a helyes, ha 15, vagy ha 18 milliárd forint a kapitalizáció? Természetesen a kilengés kisimítható, a tőzsdén mindenre van termék, de azért nem olyan egyszerű ilyen fedezeti ügyleteket, vagy opciós fogadást kötni.
Ilyen a választás is. Ha a Tisza nyer, a NER-es cégek árfolyama tovább zuhanhat, ha nyer a Fidesz, gyorsan korrigálhatnak. Vagyis a választási spekuláció nyomán lesznek, akik továbbadnak, és lesznek, akik már jó beszállási pontot látnak, így nagyon hektikus maradhat az árazás.
