Két hónap sincs hátra az április 12-i parlamenti választásig. Nem nehéz megjósolni, hogy a következő időszakban a közélet döntően erről fog szólni, de ilyenkor a tőzsdei befektetők is a szokottnál erősebben fókuszálnak a választásokra.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legfőbb mérőszáma, a BUX index nagy lendületben van, tavaly 40 százalékot emelkedett és végül 111 032 ponton zárt. E sorok írásakor (február 18.) 127 099 ponton áll a mutató, vagyis 2026-ban 14,5 százalékkal nőtt az index. Ugyanakkor a leginkább politikához kötött (NER-es) cégek részvényei érdemben elmaradtak az átlagos növekedéstől, sőt veszítettek az értékükből. A BUX-hoz hasonló index nincs a NER-es cégeknek – úgy is mondhatnánk, hogy nem létezik NERX –, de a különbség szembetűnő.
A részvényárak mozgását nehéz konkrétan egyetlen tényezőhöz, például a választási várakozásokhoz kötni, de ha megfigyeljük a fő mozgásokat, lehet mögöttük trendszerűség. Márpedig, ahogy az angol tőkepiaci mondás tartja, „the trend is your friend” – vagyis befektetőként a trend a barátod. Voltaképpen nem azt kell kitalálnia egy befektetőnek, hogy mi fog történni egy adott részvénnyel, hanem azt, hogy a jövőben a tömeg mit gondol, mi fog történni a részvénnyel, mert ez mozgatja a legjobban az árakat.
Nézzük meg mindezt számokkal! Említettük, hogy a YTD (year to date, vagyis az év eleje óta bekövetkezett áremelkedés) a piac egészére 14,5 százalék. A négy legnagyobb forgalmú papír esetében mindenhol impozáns az eddigi 2026-os drágulás:
- OTP 14 százalék;
- Mol 20 százalék;
- Richter Gedeon 19 százalék;
- Magyar Telekom 11 százalék.
Nem véletlenszerűen válogattuk ki a papírokat, a legnagyobb forgalmú Blue chipeket, a BUX index legnagyobb súlyú összetevőit szedtük csokorba. A négy papír együttesen a BUX több mint 90 százalékát adja, ha kerekített számokkal mutatjuk be a súlyukat, az OTP súlya 40, a Molé és a Richteré 20-20, a Magyar Telekomé pedig 10 százalék.
És a NER-es cégek?
Nézzük ezek után a legnagyobb NER-es cégeket! Ez persze már képlékenyebb kategória: mekkora állami kapcsolatrendszer kell ahhoz, hogy egy papírra ezt a jelzőt rásüssük? Ilyen egzakt szabályt nem fogunk megfogalmazni, a leginkább NER-es cégnek azokat nevezhetjük, amelyek a Fidesz alatt felemelkedett üzletemberek érdekeltségeihez kapcsolódnak, vagyis Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Jászai Gellért érdekeltségeit emelhetjük ki. Emellett leszögezhetjük azt is, hogy a magyar állammal természetesen a fenti négy Blue chipnek és a legtöbb tőzsdei cégnek is van valamilyen kapcsolata.
Aktuális tőzsdei súlyuk alapján NER-közeli cég a tőzsdén a részben Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus Global, a szintén Mészáros-érdekeltségnek számító MBH, a Jászai Gellért-féle 4iG és a részben Tiborcz Istvánhoz tartozó Gránit Bank. Az MBH annyiban kilóg a sorból, hogy még nem BUX-összetevő, mert csak tavaly nyitott a nagyobb közkézhányad felé. Közel ezermilliárd forintos kapitalizációja miatt azonban mindenképpen az egyik legnagyobb kormányközeli cég a 4iG mellett. (A kapitalizáció egyébként nem egyenesen arányos a BUX-súlyokkal: ebben az Opus Global ma a legnagyobb a NER-cégek közül, a három BUX-ban is megjelenő részvény – az Opus Global, a 4iG és a Gránit – jelenleg 5 százalékot jelent együttesen az indexben.)
Az idei teljesítményük így alakult eddig:
- Opus Global –2 százalék;
- 4iG –11 százalék;
- MBH –13 százalék;
- Gránit Bank –4 százalék.
Mit jelent mindez?
A fenti trend alapján biztosan megállapítható, hogy a tőzsdei befektetők látnak bizonytalansági faktort a 2026-os választásban. Márpedig, ahogyan egy másik tőzsdei mondás tartja,
a piacnak mindig igaza van, akkor is, ha nincs igaza.
Tehát a kereskedésben a piacnak van igaza, mert az árfolyamot a piaci vélemény, a kereslet és a kínálat aránya határozza meg, függetlenül attól, hogy végül aztán milyen esemény fog bekövetkezni.
Azt természetesen nehéz megmondani, hogy egy bináris esemény bekövetkezése, azaz vagy a Tisza, vagy a Fidesz győzelme után mi történik. Az alapforgatókönyv az lehetne, hogy a Fidesz győzelme után a NER-es cégek árfolyama korrigál, míg a Tisza győzelme után folytatódik az árfolyamerózió.
Ha már így belemelegedtünk a tőzsdei aforizmákba, természetesen arra is van mondás, hogy egy rossz trendben levő részvénycsoportból érdemes vásárolni, és arra is, ha az túl kockázatos. Warren Buffett, a Berkshire Hathaway legendás vezetője már több mint két évtizede írta le egy hírlevelében, hogy „Be fearful when others are greedy, and greedy only when others are fearful.” Vagyis: félj, amikor mások kapzsik, és csak akkor legyél kapzsi, amikor mások már félnek.
Tehát amikor a piac már büntet egy részvényt, szektort vagy országot, akkor lassan el lehet kezdeni beszállni az alacsonyabb árazáson. Igen ám, de az ezzel ellentétes tőzsdei mondás, amelyet egyébként szintén Buffettnek is tulajdonítanak, így szól:
Don’t try to catch a falling knife! Vagyis: ne próbálj meg elkapni egy zuhanó kést!
Azaz, ha van egy rossz trend, egyáltalán nem biztos, hogy az megfordul – lehet, hogy még az is nagyot bukik, aki egy későbbi fázisban, alacsonyabb áron vásárol.
