Tiborcz István megvette a Gránit Bank többségét

2021. december 30. – 10:33

Tiborcz István megvette a Gránit Bank többségét
Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje, a BDPST-csoport tulajdonosa Fotó: BDPST

Másolás

Vágólapra másolva

A BDPST Group, vagyis Tiborcz István cége belépett a bankpiacra, megvásárolta a Gránit Bank többségét. A bejelentés szerint a jövőben továbbra is Hegedüs Éva, a jelenlegi elnök-vezérigazgató irányítja a pénzintézetet, de a BDPST megvette Hegedüs Éva cégének döntő részét (E.P.M. Tanácsadó Kft.) és tőkeemelést is kilátásba helyezett.

Tiborcz István banktulajdonos lesz. A miniszterelnök veje által tulajdonolt és irányított BDPST Zrt. bejelentette, hogy szerződést írt alá a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonosának megvásárlásáról. A BDPST egészen pontosan az E.P.M. Tanácsadó Kft. döntő többségét veszi meg, ez a cég eddig Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatójának a 100 százalékos tulajdonában állt, aki ezen keresztül birtokolt 57 százaléknyi Gránit-részvényt, de ennél még nagyobb is volt a szavazati aránya a közgyűléseken.

A vevő azt is közölte, hogy már benyújtotta a tranzakció zárásához szükséges pénzügyi felügyeleti engedély iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), az elbírálás folyamatban van. Tiborcz a kiadott közlemény szerint pénzügyi befektető lesz, hosszú távra invesztált és tőkeemelést is tervez.

Pletykálták

Azt régóta rebesgették a hazai pénzügyi piacon, hogy a kiterjedt hazai és külföldi ingatlanpiaci és turisztikai portfólióval rendelkező Tiborcz István, illetve holdingcége, a BDPST Group valamiképpen megjelenhet a pénzügyi szolgáltatások piacán is.

Mivel olyan nagyon sok eladó portéka nem volt mostanában, így szinte minden izzásban levő történet (legyen az a Bankholding, a Sopron Bank, a Commerzbank, vagy éppen az Aegon Biztosító) körül felmerült, hogy esetleg a BDPST Group, vagy nevesítve, Tiborcz István is érdeklődhet.

Ám a Sopront elvitte a MagNet, a Commerzbankot megvette az Erste, az Aegon megvásárlását pedig a tervezett holland-osztrák tranzakciót megakasztó magyar állam végül egy kisebbségi részesedés megvásárlása mellett, csak megengedte a feleknek (a többségi tulajdonos az osztrák VIG lesz). A Bankholdingban sincs ott közvetlenül Tiborcz István, bár mint látni fogjuk azért közvetve többféleképpen is van kapcsolat, hiszen a Bankholdingnak van olyan érdekeltsége, amely tulajdonos a Gránitban és a Bankholding nagyban hitelezi is Tiborcz turisztikai érdekeltségeit.

A Gránit Bank tulajdonosi szerkezete

  • E.P.M. (korábban Hegedüs Éva, majd Tiborcz István) – 57 százalék,
  • MRP-szervezet – 16 százalék,
  • Pannónia Nyugdíjpénztár – 7,5 százalék,
  • MKB Nyugdíjpénztár – 7,5 százalék,
  • A Széchenyi Alapok kezelte Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőke alap – 5,9 százalék,
  • Kisbefektetők (például Coop Innova, Siklós Jenő, Gold Taurus) – 6 százalék.

Forrás: Gránit Bank éves jelentés

Valami más jött

December 30-án azonban végül máshonnan szállt fel a fehér füst, és bár az talán nem volt annyira kint nyíltan a piacon, hogy a Gránit Bank többsége is, Tiborcz István mégis ebbe a bankba szállt be. (A Gránitról is lehetett korábban tudni, hogy hitelezte Tiborcz érdekeltségeit).

Elértük Hegedüs Évát, a Gránit Bank vezetőjét, aki elmondta a Telexnek, hogy kedvező ajánlatot kapott, amivel élt, de továbbra is a bank vezetésére fog koncentrálni.

A választás részben érthető, vagyis a Gránit Bank jó bank, részben nem annyira, mert a bank mérete azért legalábbis a lakossági bankokhoz képest kicsi, niche-banknak (valamilyen szolgáltatásra, szakterületre specializálódó) megfelelő inkább. Maga a közlemény természetesen szépen szól a portékáról, vagyis tudatja, hogy a BDPST Group a hazai bankszektor leggyorsabban növekvő, leginkább digitális szemléletű bankjába szállt bele.

„A Gránit Bank 2010 májusában, zöldmezős bankként kezdte meg tevékenységét, mérlegfőösszege az alapítás óta a kilencvenszeresére nőtt, és az idén megközelíti a 700 milliárd forintot. A bank ügyfélszámláinak száma immár meghaladja a 80 ezret, és a nem-teljesítő hitelek (NPL) rátája pedig mindössze 0,03 százalék, amely érték bőven a hazai bankszektor átlaga alatt marad.”

A sokáig Demján Sándor nevével azonosított Gránit Bank (összefüggést is fellelhetünk a TriGránit és a Gránit márkanevek között), egy ideje már nyereséges, konszolidált eredmény-kimutatása alapján tavaly 1,6 (2019: 1,1) milliárd forintos adózott eredményt ért el, úgy tudjuk, hogy a 2021-es profit is majd bőven megfejeli a tavalyit (a Gránit közben be is jelentette, hogy 4 milliárd forint körüli 2021-es adózás előtti nyereséget lát a csőben.).

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Fotó: Soós Lajos / MTI
Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója, Fotó: Soós Lajos / MTI

A bank óvatos, vezetője, Hegedüs Éva kifejezetten konzervatív bankár hírében áll, nem valószínű, hogy ebből a bankból olyan csontvázak kerülnének elő, mint amelyek voltak a hasonlóan kicsi, magyar, magántulajdonban levő, kormányközeli bankokban. Emlékezhetünk, ilyen volt a piacról már kihulló NHB Bank (itt Szemerey Tamás, Matolcsy György volt a fő ember), vagy a Széchenyi Kereskedelmi Bank (itt a jobboldalhoz korábban ezer szállal kötődő Töröcskei István neve volt meghatározó).

Jó, csak kicsi

De, bár ezt a Gránit Bank minden vonatkozó cikk után üzemszerűen kikéri magának, a bank még mindig tényleg nagyon kicsinek számít, ami egy olyan magyar bankpiacon, ahol az informatikai és szabályozási kihívások miatt egyre hangsúlyosabb a méretgazdaságosság, tényleg nehézség.

A következő nagy kérdés, hogy a Gránit értékesebb, vagy kockázatosabb lesz-e az új tulajdonossal. A bank ugyan nem szerette, ha kormányközeli banknak titulálták, de azért az állam több ízben is tulajdonosi szerepet vállalt, az MNB az alapítványi pénzek egy részét betétként itt tartotta és az ügyfélkörben is volt némi neres sűrűsödés. Amikor egy banknál megváltozik a tulajdonos, az elsődleges feladat mindig az, hogy az aktuális ügyfeleket, de persze a leendő klienseket se ijessze meg a bejelentés. Azt a vevő is érezhette, hogy azonnal szükséges néhány megnyugtató mondatot is közreadni, mert ezt olvashatjuk:

„A Gránit Bank irányításában a tranzakció nem jelent változást, a bankot továbbra is Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató vezeti, aki kisebbségi tulajdonosként is érdekelt marad a bank részvényesi értékének növelésében. Az új tulajdonos deklarálta, hogy további tőkeemelést kíván megvalósítani a Gránit Bankban, tervei hosszú távúak.”

– írja a közlemény.

Miért és miből vásárolt Tiborcz István?

Nagyjából ennyit lehet tudni a szűkszavú tájékoztatásból, és utána lehet elmerengeni a további következményeken.

Tiborcz Istvánnak biztosan sok pénze van, az egyik gazdaglistán (a Szakonyi Péter szerkesztésében megjelenő listán) 30 milliárd forint feletti vagyonnal szerepel, az erősebben „nettósító” Forbes-lista élbolyában azonban nincs ott, mert az ingatlanjai, cégei, szállodái mögött sok hitel van.

Bankot azonban saját erőből kell vásárolni, és bár pontos értéket nem tudunk, de azt tippelnénk, hogy sokmilliárdos összeg lehetett a vételár.

Az ár tehát nem publikus, a bank potenciális értékéről még az Indexen írtunk egy méretes elemzést, azóta azért elég sok víz lefolyt a Dunán, de a szempontok talán ma is relevánsak.

Ha egy banknak a tulajdonosa a jövőben (a mostanában egyébként családjával Marbellára kiköltöző, de itthon továbbra is aktív) Tiborcz István, akkor az első kérdés az, hogy ez inkább elijeszt egyes ügyfeleket, vagy inkább vonz újakat?

Nyilván mindenre lesz példa, hiszen van, aki úgy gondolkodik, hogy márpedig ő nem tartja a pénzét egy olyan bankban, amely Orbán Viktor családjához kötődik közvetlenül, de olyan ügyfél is lehet, aki úgy érzi, hogy azonnal váltania kell, mert éppen egy ilyen bankhoz szeretne tartozni. A fő kérdés, hogy mi lesz az egyenleg.

Állami nexus

Amikor ez a bank, vagy ennek bármely vezetője a jövőben nyilatkozni fog, biztosan mindig azt fogja deklarálni, hogy a működés nem politikafüggő, hogy a 2022-es parlamenti választás, de az összes utána következő szavazás sem befolyásolja a bank üzleti potenciálját. De vajon el lehet-e ezt hinni a piacon? Tudja-e majd úgy nézni a Gránit Bankot a jövőben egy bankot kereső új ügyfél, hogy

„jé, itt egy digitális bank”

és nem úgy, hogy

„jé, az Orbán-családnak már bankja is van?”

Illetve hogyan kezeli Tiborcz István (és persze az állam) azt a helyzetet, hogy ebben a bankban a magyar államnak, nevezetesen a Széchenyi Alapok által kezelt Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőke Alapnak is van 5,9 százalékos tulajdona, lehet-e ennek a banknak a jövőben egészséges kapcsolata az állammal, a bankrendszer most átszövő állami programokkal?

Digitális

A Gránit Bank vezetői szeretik magukat a valóban meglevő modern elemekkel azonosítani: innovációval, digitális kiválósággal, papírmentességgel, vagy azzal, hogy a hazai bankpiac magánrészében most itt van egyedül női csúcsvezető. Ezek és a konzervatív szemlélet mind valódi érték.

Csak mindezek mellett ott van a banki verseny aktuális realitása is, hogy nem is olyan könnyű ezzel az értékportfólióval ma labdába rúgni. Egy pillanatra gondoljunk bele, hogy néz ki most a bankpiac! Viszonylag kevés a gazdaságban a lefedetlen hiteligény, mert mindenhol elég sok a kihelyezhető forrás, akár állami programok révén is (bár ezeket már visszafogják), ilyenkor a Gránit konzervativizmusa versenyhátrány lehet, hiszen az ügyfelek „lazább” feltételekkel is találnak hitelt a nagy kínálatban, lesz olyan bank, amelyik nem kér annyi biztosítékot.

Nem tudjuk pontosan (de még pontatlanul sem), hogy Tiborcz Istvánnak milyen jövőbeli elképzelései vannak, de a mostani bejelentés vélhetően majd azért még valamilyen folytatásért kiált,

  • vagy kell még valamit hozzávenni (vertikális, vagy horizontális bővüléssel),
  • vagy specializálódni kell valami ma még nem lefedett és önmagában is jövedelmező szakterültre – ez a niche banki jövőkép),
  • vagy egy természetes partnerrel, például a Bankholdnggal kell valamilyen speciális együttműködést kialakítani.

Tőkeemelés

A BDPST bejelentése után a Gránit Bank is kiadott egy közleményt, eszerint

„Az új befektető tulajdonszerzése mellett a Gránit Bank közgyűlése döntött, egy új 16.7 milliárd forintos Munkavállalói Résztulajdonosi Programról (MRP), amely egyfelől erősíti a kulcsmunkavállalók érdekeltségét a részvényesi érték növelésében, másfelől jelentősen bővíti a bank tőkéjét, ennek eredményeként a bank saját tőkéje 40 milliárd forint felé emelkedik.”

Az még nem teljesen világos, hogy ezen párhuzamos tranzakció végén hogyan alakul a bank tulajdonosi szerkezete.

Frissítés: A Portfolión közben megjelent egy interjú Hegedüs Évával, amelyben a bank elnök-vezérigazgatója így nyilatkozott:

„A második tranzakciót követően a befektető 43,2 %-os részvénypakettel fog rendelkezni, két nyugdíjpénztár részesedése (Pannónia és MKB) 13,2% lesz, a KMVA 4,5 %-ot kezel, a többi, néhány magánszemély, a COOP és az EPM tulajdonában marad.”

Lehet-e esélye egy Tiborcz István főtulajdonolta banknak olyan ügyfeleket kiszolgálni, akik nem részesei a családnak, ezt most természetesen nem annyira a szűken vett Orbán-családra, hanem tágabban a fideszes politikai családra értjük?

Ez a jövő egyik nyitott pontja, még akkor is, ha természetesen a közlemény nem ilyen politikailag szelektált ügyfélbázisról szól, hanem a BDPST ezt mondja:

„A cégcsoport stratégiai célja, hogy egy határozott vízió mentén, szektorokon és országhatárokon átívelő, a nemzetközi versenyben is helytállni képes, kimagasló teljesítményű cégcsoporttá váljon. A Gránit Bank megvásárlása minden, számunkra fontos feltételnek megfelel, mert olyan jövőorientált befektetés, amely hosszú távú, amelyben tere van a digitalizációnak és az innovációnak egyaránt.”

Eddig az idézet, és végül még egy felvetés, vajon mit szól a többi bank az új versenytárshoz?

  • Tart tőle, nehogy ügyfélmágnes legyen a miniszterelnökhöz közeli új banktulajdonos?
  • Vagy örül neki, hiszen, ha már a miniszterelnök veje is érdekelt a banküzemben, akkor hátha a kormányzat visszafogja magát a bankok által sokat kritizált döntésekben, legyen az a hitelmoratórium, a különadók, az utólagos szerződésmódosítások, vagy a kamatstop?