Kijött a rendelet, így fog kinézni az üzemanyag védett áras rendszere

Több kormányrendeletet adtak ki hétfőn késő este, ezek közül három is az energiaválsággal foglalkozik. Az első arról szól, amit Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be hétfőn napközben: védett árat vezetnek be a benzinre és gázolajra. Arra hivatkozik a rendelet, hogy veszélyben az energiabiztonság, mert „Brüsszel szankciók alá vonta az olcsó orosz energiát”, Ukrajna „olajblokád” alatt tartja Magyarországot, az iráni háború miatt pedig megdrágult „a nyugati olaj”.

A rendelet megerősíti a napközben elmondottakat: a 95-ös benzin 595 forint/liter, a gázolajat 615 forint/liter áron maximálják. Egyéb díj vagy költség nem számítható fel.

Kivételek is vannak, például külföldi rendszámú gépjárműbe nem lehet olcsósított üzemanyagot tankolni, illetve a nem közvetlenül a jármű tankjába való töltés sem megengedett. Itt vélhetően azokra utalnak, akik más tárolókba, tartályokba is tankolnak a védett árú üzemanyagból. A benzinkutak a kiskereskedelmi árral megegyező, szintén védett nagykereskedelmi áron szerezhetik be a benzint és dízelt.

A kutasok kötelesek ellenőrizni a tankolandó autó rendszámát és forgalmi engedélyét. A kutasokat kötelezik arra is, hogy tüntessék fel a benzinkút bejáratánál jól láthatóan a védett árakat, illetve magyarul és angolul is tájékoztassanak feliratokban, hogy ki tankolhat ezen az áron, és ki nem. A rendelet részletesen szabályozza azt is, egy benzinkút csak akkor hirdethet üzemszünetet, ha 7 napon belül összesen 48 órán át nem tudja a védett árú termékekkel kiszolgálni a vevőket. Azt is megteheti majd a kereskedelemért felelős miniszter, hogy egy másik szolgáltatót jelöl ki az adott töltőállomás üzemeltetésére.

Aki megszegi a rendelet által előírtakat, azt 100 ezertől 3 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja a NAV, de egyes súlyosabbnak minősülő jogszabályi áthágásokat akár 15 millió forintra is büntethetnek.

A rendelet foglalkozik az olajexport-tilalommal is. Eszerint csak a kereskedelemért felelős miniszter előzetes engedélyével vihető ki az országból nyers kőolaj, 95-ös benzin és dízel. A rendelet kedden lép hatályba.

Egy másik rendeletben az üzemanyagokra kiszabott jövedéki adó mértékéről rendelkezik a kormány, erről napközben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is tájékoztatott. A 95-ös benzin esetén 139 550 forint/ezer liter, a dízel esetén 128 280 forint/ezer liter jövedéki adót állapít meg. A rendelet szintén kedden lép életbe, viszont május 1-én hatályát veszti.

A témába vágó harmadik rendelet „a biztonsági kőolajtermék készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról” címet viseli. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a zavartalan ellátás érdekében a tartalékokból 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter motorikus gázolajat szabadít fel. Ezt május 15-ig lehet felhasználni. Az így piacra dobott üzemanyagokat mindenféle adó és járulék nélkül számolva 251 forint/liter (95-ös benzin) és 280 forint/liter (gázolaj) áron lehet értékesíteni, csakis magyarországi kutakon, védett áron.

A rendelet szerint december 31-ig a Szövetség 60 napra elegendő készletre pótolja vissza a tartalékot. A felszabadított készletekből befolyó pénzt a készletek visszapótlására kell fordítani. A NAV a szabályszegőkre 6-15 millió forint közti bírságot szabhat ki. Ez a rendelet is kedden lép hatályba.

Miért ez az árstop most?

Orbán Viktor hétfőn délelőtt videóban jelentkezett be, amiben arról beszélt: Magyarországon meg kell akadályozni, hogy a gázolaj és benzin ára elviselhetetlen szintre emelkedjen. Ezért kora délutánra rendkívüli kormányülést hívott össze. Emellett a miniszterelnök elmondása szerint „egész Európában felül kell vizsgálni, és meg kell szüntetni minden, az orosz energiahordozókra kivetett szankciót”, ez ügyben levelet küldött Ursula Von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének.

Az árstopot azután jelentette be a miniszterelnök, hogy az olaj ára hétfő reggel meredeken emelkedni kezdett, miután fokozódtak az aggodalmak, hogy a súlyosbodó közel-keleti konfliktus miatt tartósan leállhat a szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül. A Hormuzi-szoros blokádja a világ olaj- és földgázellátásának legalább 20 százalékát érinti, ami globális zavarokat okoz. A térség meghatározó országai, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irak, Kuvait és Irán visszafogja vagy teljesen leállította a kitermelést egyes olajmezőkön, mert a szállíthatatlan nyersolaj feltorlódott, a tárolóik pedig lassan megtelnek.

A G7-országok pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője hétfőre megbeszélést hívtak össze, hogy a közel-keleti konfliktus miatt megugró olajárak letöréséről tárgyaljanak. A tervek szerint a tagállamok felszabadítják a stratégiai olajkészleteiket, az összesen 1,2 milliárd hordónyi tartalék jelentős részét, nagyjából 300–400 millió hordót dobnák piacra a válság enyhítése érdekében. A történtek hátteréről bővebben itt írtunk.