Vásárlói kosarunk majdnem ugyanannyiba került, mint tavasszal, mégis durvának érezzük az inflációt. Miért?

Meglepő jelenséggel szembesültünk januárban, amikor megnéztük, hogy az általunk összeállított fogyasztói kosárban mennyit drágultak az élelmiszerárak 2025 tavasza és az év vége között: kiderült, hogy decemberben mindössze 166 forinttal fizettünk volna többet a márkás termékekből összeállított kosarunkért, mint márciusban, az árrésstop bevezetése előtt. A lakosság nagy részéhez hasonlóan combosabb emelkedésre számítottunk – ebben a cikkben elmagyarázzuk, mi okozza a valóság és az érzékelt infláció közti jelentős különbségeket, de előbb nézzük meg, milyen érdekességeket fedeztünk fel a saját kosarunk árainak alakulásában.

Milyen termékekből áll össze a kosár?

A vásárlói kosarunkkal egy négytagú, középosztálybeli család nagybevásárlását próbáltuk rekonstruálni, és a Cashmap élelmiszerár-figyelő cég gyűjtötte össze nekünk a kiválasztott termékek adatait. Került a kosárba zöldség és gyümölcs, pékáruk, húsok, tejtermékek és tojás, tartós élelmiszer, köztük liszt, cukor, tészták, édességek és sós nassolnivalók, konzervek, kávé, üdítők, sör és bor, valamint háztartási papíráru is. A zöldségek, gyümölcsök, pékáruk esetében a hasonló és/vagy megegyező kiszerelésű és kategóriájú termékek alapján állapítottuk meg az átlagárat.

Figyelembe vettük azt is, hogy esetenként kakaós csigából egynél több is elfogyhat fejenként egy háztartásban, de az ritkább, hogy tésztából minden héten új zacskóval vegyenek. Tekintettel voltunk arra, hogy lehetnek a családban ételérzékenyek, emiatt laktózmentes termékek is kerültek a kosárba.

A gyűjtésben a magyarok gyakran fogyasztott élelmiszertípusait és a körükben legnépszerűbb gyártók márkáit (nem pedig a boltok saját márkás termékeit) használtuk, így az áraink nem a legolcsóbb elérhető árakat tükrözik. A kosár összeállításánál az is szempont volt, hogy olyan termékeket válasszunk, amik széles körben, legalább három különböző élelmiszerlánc kínálatában megtalálhatók.

A Cashmap a fenti szempontok alapján összegyűjtötte nekünk az árakat a hat nagy külföldi, Magyarországon jelen lévő lánctól (Aldi, Lidl, Penny, Auchan, Tesco, Spar), a vásárlói kosarunknál az ezek alapján kapott átlagárakat használtuk. A mondat végi csillagra kattintva lehet böngészni a teljes terméklistát*

A Cashmap archív adatbázisából gyűjtött adatok szerint ezért a kosárért az árrésstop bevezetése előtti héten, 2025. március közepén 89 318 forintot fizettünk volna, december utolsó napjaiban pedig 89 484 forintot. A különbség tehát kereken 166 forint lett.

Ha a KSH adatait nézzük (a teljes márciusi adattal, mivel az inflációs adatokat teljes hónapra vetítve számolják), 2025 márciusa és decembere között az élelmiszerárak összességében 0,4 százalékkal csökkentek, vagyis az árak érdemben nem változtak. Saját kosarunkban a stagnálás úgy jött ki, hogy több termék alapára megváltozott: csökkent a spagetti, a t. v. paprika, a papír zsebkendő, valamint az extra szűz olívaolaj ára is, míg a camembert sajt és a fodros kocka alapára emelkedett. Emellett az akciók is hatással voltak az árakra, a téliszalámi esetében például egész évben volt legalább egy olyan bolt, ami azt akciósan árulta.

Érdemes külön bemutatni, hogyan alakult a kosár ára az árrésstopos termékek nélkül, valamint azt is, hogyan változott az árrésstopos termékek ára. A két grafikon már a hó végi adatokat tartalmazza.

Az elsőnél két kiugrás látható felfelé: 2025 márciusában és 2025 decemberében, és egy lefelé 2025 szeptemberében. Ehhez érdemes figyelembe venni, hogy márciusban bevezették, decemberben pedig 13 termékkel bővítették az árrésstopos termékek listáját. Pontosan nem tudhatjuk, mi okozza a kilengéseket, de amellett, hogy a kereskedők feltehetően az olyan termékek áremelésével próbálták pótolni a kiesett bevételt, amikre nem vonatkozott a hatósági intézkedés és az időszakos akciók, a szezonális termékek árváltozása is hozzátett a kilengésekhez. Összességében a kosarunkban található,

nem árrésstopos termékek ára március és december között 6 százalékkal emelkedett.

Az árrésstopos termékeknél a kiinduló adat még februári, itt óriási ingadozás értelemszerűen nem látható, hiszen az intézkedések lényege, hogy 10 százalékban maximálja a kiskereskedők által alkalmazható árrést.

Ami mégis drágább, és ami olcsóbb lett

Az általános trendhez igazodva a kosarunkban található élelmiszerek többsége nem, vagy csak alig drágult, ezeket most nem ábrázoltuk külön, viszont kigyűjtöttük azokat a termékeket a 72 féle termék közül, amik a trendtől eltérően viselkedtek, érezhetően drágábbak vagy olcsóbbak lettek.

A legnagyobbat dráguló termékek között első helyen a főzőtejszín áll, aminek 60 százalékkal nőtt az ára a vizsgált 10 hónap alatt. Ez annyiban nem meglepő, hogy a tejszínre – a többi tejtermékkel ellentétben – nem vonatkozik az árrésstop. A gyümölcsös tea drágulása szintén meredek, azért 41 százalékkal többet fizettünk volna decemberben, de az utána következő málnaszörp 35 százalékos áremelkedése sem nevezhető visszafogottnak. Általánosságban azonban elmondható, hogy még a legnagyobb árnövekedésen átesett termékek inflációja sem éri el a 2022-es inflációs sokk időszakában tapasztalt ugrásokat, akkoriban szinte megszokott volt, hogy az áruk néhány hónap leforgása alatt 50-80 százalékot drágultak.

A legnagyobb árcsökkenés a laktózmentes tejfölnél és joghurtnál látható, amik majdnem feleannyiba kerültek decemberben, mint márciusban. Ez annyiban nem meglepő, hogy az árrésstopok bevezetésekor már észlelhető volt, hogy szinte mindenhol a laktózmentes termékek ára csökkent a legjobban. Az olcsóbbá váló termékek sora árrésstopos élelmiszerekkel folytatódik: a liszt, a tejföl és a trappista sajt is jóval kedvezőbb áron volt megvásárolható decemberben, mint márciusban.

A szezonális zöldségeket és gyümölcsöket külön mutatjuk, mivel az áruk kormányzati intézkedésektől függetlenül is változik. A kígyóuborka ára a téli hónapokra kilőtt, 92 százalékkal került többe, mint márciusban, a koktélparadicsomot viszont majdnem feleannyiért lehetett megvenni decemberben, mint tavaly tavasszal. Az itt látható termékek közül az alma, a körte, a paradicsom és a vöröshagyma került az árrésstopos termékek közé, így nagyrészt emiatt változott számottevően az áruk.

A Cashmap elvégzett a Telexnek egy 2024. december és 2025. december közötti összehasonlítást is kiválasztott termékekre, és kiemelt nekünk néhány érdekes trendet:

• Nem minden, márciustól árrésstopos termék ára csökkent ebben az egy évben. Például az étolaj 8, a tojás 5, a csirkemellfilé 6 százalékkal drágább lett az adatbázisuk szerint.
• A legtöbb árréstopos termék ára 21–46 százalékkal csökkent egy év alatt, de volt néhány kivétel, ami ennél jóval kisebb mértékben. A sertéscomb ára 8 százalékkal, a jonagold almáé 12-vel, a kosárban lévő folyékony mosószeré 4, a mosogatószeré pedig 7 százalékkal csökkent.
• Van néhány, nem árrésstopos termék, ami meglepően olcsó lett a korábbi árszinthez képest. Ilyen volt a 250 grammos koktélparadicsom, ami 33, a lédig paradicsom 30, a sárgarépa 22 százalékkal lett olcsóbb – habár itt is számíthat a szezonalitás.

Sokkal drágábbnak érezzük a bevásárlást, hiába lassult az infláció

Decemberben 3,3 százalék volt az éves alapú infláció Magyarországon, hasonlóan alacsony szintre legutóbb egy éve, 2024 novemberében csökkent (akkor 3,7 százalékra). Ahogy említettük, eközben az élelmiszerárak a most vizsgált időszakban, vagyis március és december között még minimálisan csökkentek is. Nemzetközi összehasonlításban is látványos a nagyrészt az árréstopnak betudható hatás, a hazai élelmiszer-infláció tavaly őszre bekúszott a régiós szint alá.

Mindennek ellenére az emberek inflációérzete tartósan magas maradt: az infláció hiába csökkent drasztikusan a 2022-es rekordmagas, 20 százalékos infláció óta, a lakosság továbbra is 20 százalék körüli drágulást érez. A jelenségnek több oka is van, Várnai Tímea, az MNB közgazdasági tanácsadója és Szakály Áron, az MNB elemzője épp ezt a jelenséget vizsgálták a 2025 végén megjelent tanulmányukban.

Az első és legjelentősebb tényező az, hogy a lakosság az inflációt leginkább a mindennapi tapasztalatai és egyéni vásárlási szokásai alapján ítéli meg. Élelmiszert vásárolni, tankolni vagy rezsiszámlát fizetni sokkal gyakrabban szoktunk, mint autót venni, így nagyobb mértékben befolyásolják ezek a területek az inflációs érzékelésünket. Aki sűrűbben jár boltba és gyakran találkozik az árakkal, magasabb inflációt fog érzékelni, de még drasztikusabbnak érezheti a helyzetet, ha az élelmiszerárak nagyobb mértékben ingadoznak.

Az inflációs sokk szintén nagyban befolyásolja az érzékelést, még egy egyszeri, korlátos ideig tartó inflációs sokk árnyéka is jóval hosszabbra nyúlik, mint gondolnánk. A hirtelen és meredeken dráguló élelmiszerárak tartósan beégnek a kollektív emlékezetbe és magas inflációs érzetet keltenek. 2024-ben például már két évvel voltunk a 20 százalékos rekord után, a hivatalos inflációs adat éves alapon 3,7 százalék volt, a lakosság mégis átlagosan 26,6 százalékos drágulást érzett.

Végül pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az inflációs érzékelés mérése nem egzakt mérőszám alapján történik, mivel ezekben a kutatásokban a felmérésben részt vevők személyes benyomásaira, tapasztalataira kérdeznek rá.

A gazdasági hírek, az árfolyammozgások, valamint az általános gazdasági helyzetbe, a gazdaságpolitikába és a jegybankba vetett bizalom mind meghatározzák, mennyire érezzük drasztikusnak a pénzromlás ütemét.

Az MNB háromhavonta méri, hogy a magyarok mire számítanak, hogyan alakul majd az infláció, az ábrán pedig látszik, hogy a lakosság lényegesen pesszimistábban látja a jövőt, mint a hivatalos előrejelzés.

Az inflációérzékelés vélhetően azért is magas (erről a G7 nemrég részletesen írt), mert az emberek továbbra is a korábbi, még a 2022-es sokk előtti árakhoz viszonyítanak, és nem az árak havi változását, hanem az árszintet látják, és tartják továbbra is túl magasnak. Bár a reálbérek összességében nőttek, sokaknál 2022–2023-ban visszaesés volt, ami tovább erősítette a drágulás érzetét. Így hiába csökkent ötödére az inflációs ráta 2022 óta, annak megítélése csak lassan javul.

Hasonlóan gondolkodott a kérdésről Pogátsa Zoltán közgazdász is a Várnai és Szakály tanulmánybemutatója utáni panelbeszélgetésen: a 2020-as évek eleji inflációs sokk azért különbözött a kilencvenes évek inflációs tapasztalataitól, mert a 2010-es években a magyarok hozzászoktak az alacsony inflációs környezethez. Magabiztossá kezdtünk válni, hogy ez így van és így is marad, majd a koronavírus okozta megrázkódtatás miatt váratlanul visszaesett rengeteg ember életszínvonala.

Nem lesz népszerű az árrésstop kivezetése – ha egyáltalán kivezetik

Annak, hogy sokkal magasabbnak érezzük az inflációt, mint amilyen az valójában, politikai szempontból is kiemelt szerepe van. Hozhat bármilyen jóléti intézkedést a kormány a gazdaság fellendítése érdekében, ha az emberek tömege azt gondolja, hogy nem érezhető ezek hatása, vagy hogy ő személyesen megrekedt, nem jut egyről a kettőre, a drágulás elviszi a keresetét. A magasan ragadt inflációérzékelés tehát jókora fejtörést okozhat a közelgő választási kampány során a Fidesznek, nem véletlen, hogy a kiskereskedők tiltakozása ellenére fenntartják az árrésstopot.

Az egyelőre még nagyon bizonytalan, meddig marad velünk az árrésstop, mindenesetre az elemzői várakozások szerint ha egyszer kivezetik, az jelentős egyszeri áremelkedést hozhat: a Concorde elemzői szerint a kivezetés körülbelül 1-1,5 százalékos hatással lehetne az inflációra. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy a végéhez közeledünk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter legutóbbi nyilatkozataiban azt sem zárta ki, hogy valamilyen formában, a mostani verzión némileg faragva tartósan velünk maradjon az árrésstop.

Mi lenne ezzel a baj? Az, hogy az intézkedés összességében csak tünetet kezel. Olyan alacsony szinten rögzíti az árréseket, hogy azok sok esetben még a működési költségeket sem fedezik, ezért főként a nem magyar tulajdonú kiskereskedelmi láncok veszteségesen kénytelenek értékesíteni – a tényleges számokat arról, mekkorát ütött a szektoron az intézkedés, majd tavasszal, a céges beszámolók leadása után nézhetjük meg. Azt se felejtsük el, hogy az intézkedések nemcsak a nagy láncokat érintik, amik könnyebben lenyelik a veszteségeket, hanem a kisebb boltokat is, amik vagy ellehetetlenülnek és bezárnak, vagy pedig árat emelnek.

Az intézkedés miatt az Európai Bizottság még júniusban indított kötelezettségszegési eljárást, és az intézkedés megszüntetésére szólította fel a magyar kormányt, mivel az véleményük szerint szelektíven sújtja a nagy, jellemzően külföldi tulajdonú boltokat. Az érintett kereskedők szerint rövid távon az árrésstop mérsékelheti az árakat, hosszabb távon viszont keresztárazáshoz (tehát más, nem érintett termékek áremelkedéséhez), akciók elmaradásához, a termékválaszték és a fejlesztések visszafogásához, illetve a magyar termelők helyzetének romlásához vezethe. Az Országos Kereskedelmi Szövetség pedig a kezdetektől tiltakozik az intézkedés ellen azt kommunikálva, hogy a valódi vesztes a lakosság.

A vásárlói kosarunkban szereplő termékekre vonatkozó adatokat a Cashmap Kft. szolgáltatta a Telexnek.