Brüsszelből jött válasz Nagy Márton felvetésére, hogy maradhat-e örökre az árrésstop

Olyan alacsony szinten korlátozta Magyarország a termékek árrését, hogy az nem fedezi a beszerzésen felül adódó költségeket, emiatt a nem magyar kiskereskedők kénytelenek veszteségesen értékesíteni a termékeiket, az Európai Bizottság emiatt bíróság elé viheti az árrésstop ügyét.

Felülnézet: a Bizottság a kötelezettségszegési eljárás részeként indokolással ellátott véleményt intézett Magyarországhoz az árrésstop miatt, felszólítva a kormányt annak megszüntetésére.

• Az intézkedés azért nem felel meg az uniós szabályoknak, mert szelektív módon, azaz csak a jellemzően nem magyar tulajdonban lévő élelmiszerboltokra és drogériákra kényszeríti rá a veszteséges működést.
• A legfeljebb 10 százalékos árrésstop szabályait az évi egymilliárd forint alatti forgalmú üzleteknek nem kell alkalmazni. Egymilliárd forint feletti bevétellel nem sok magyar bolt és drogéria rendelkezik, viszont minden nagy nemzetközi lánc ilyen.

Számokban: az árrésstop márciusi bejelentésekor részletesen bemutattuk, hogy az árrés akkor 30-35 százalék között volt a nagy boltláncokban.

• Ebből 6-11 százaléknyi részt költöttek bérekre és járulékokra, jellemzően 4-5 százalékot közterhekre, 1-3 százalékot bérleti díjakra, 1-1,5 százalékot fuvarköltségekre, és nagyjából ugyanennyit visz el a selejt költsége, illetve a hirdetések.
• Az árrésnek tehát csak durván a 20 százalék feletti részéből válik profit.
• Az árrésstopot először 30 élelmiszer-termékkörre vetették ki, majd májustól 30 drogériában forgalmazott termékkel, decembertől pedig további 14 élelmiszerrel bővítették a listát.

Reakció: az egyik nagy élelmiszerboltlánc a decemberi bővítés előtt azt mondta, a 30 termékkör nála a teljes forgalomnak több mint 13 százalékát adja, tehát ennyi tartozik az árrésstop alá, de mára ez már ennél is nagyobb arány lehet.

Alulnézet: úgy tudjuk, a keresztárazást a nagy boltok érdemben még nem kezdték el alkalmazni, mert az árrésstop eddig főleg olyan alaptermékekre terjedt ki, amelyeknél éles a piaci verseny.

• Így az árrés ott a korlátozás előtt sem volt sokkal nagyobb 10 százaléknál, vagy éppenséggel alatta volt (utóbbi esetben ott is kellett hagyni, nem lehetett 10 százalékig sem emelni).
• Hosszabb távon azonban a boltok a nyereséges működés érdekében más termékek árrésének emelésével megpróbálhatják ellentételezni a kiesést. (A hivatalos inflációs adatokban ez kevésbé fog megjelenni, az árrésstop a statisztikát összességében lefelé húzhatja.)

Tágabb kontextus: az árrésstop egyszeri rövid távú hatása lehet ugyan a fogyasztói árak csökkenése, de nem gátolja az árak emelését. Ha a beszállító árat emel, akkor a bolt változatlan árrés mellett forintban kifejezve több haszonhoz jut, és a fogyasztói ár is emelkedik.

• Alacsony árrés mellett a boltok nem akciózzák le a termékeket, ahogy erre például az Országos Kereskedelmi Szövetség is többször utalt.
• Ha sokáig alacsony marad ezeknek az alaptermékeknek a kiskereskedelmi árrése, akkor a nagy boltláncok nem fogják a beszállítóikkal együtt ezeket a termékvonalakat fejleszteni, más termékek felé fordulnak, ahol szabad az árképzés, és nagyobb az elérhető haszon. Adott esetben ez az import arányát is növelheti, ami kedvezőtlen a magyar termelőknek.
• A zöldség-gyümölcsöknél a szezonalitás miatt szükséges kereskedelmi gyakorlatot is akadályozza az árrésstop, emiatt is a magyar termelők kerülhetnek nehezebb helyzetbe.

Mit mondanak ők? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter májusban még annak lehetőségét is felvetette, hogy akár örökre érvényben maradjon az árrés szabályozása a kiskereskedelemben.

Mi következik? Magyarországnak két hónapja van a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára, ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyeket.