Bajba kerülhetnek a magyar termelők és drágulás jöhet, ha tavaszra is marad az árrésstop
Decembertől kibővítette a kormány az árrésstopról szóló rendeletet, és számos hústermék mellett több zöldség és gyümölcs is bekerült a szabályozott körbe. Ezek közé tartozik a paprika*
Az árrésstop célja a kormány szerint a fogyasztói árak kordában tartása, az intézkedés hatékonyságát azonban már a tavaszi bevezetéskor is kritikák érték, az Országos Kereskedelmi Szövetség például azóta is folyamatosan aggályosnak tartja. Legutóbb 2026. február végéig hosszabbították meg a rendeletet, ami a paradicsom-paprika esetében egybevág a hazai termesztési szezon beindulásával.
A közel 500 termelőt tömörítő Délalföldi Kertészek Szövetkezetének (Délkertész) elnöke, Nagypéter Sándor úgy véli, a paprika és a paradicsom árrésstopját február után már nem kellene meghosszabbítani, mert elsőre talán furcsán hangzik, de tavasszal már a termelők és a vásárlók is a kivezetéssel járnának jobban.
A piacra élesben rálátó szakember azt mondja, a két zöldségben télen legfeljebb 10-15 százalék szokott lenni a magyar termesztés aránya, vagyis ilyenkor a piac 85-90 százalékát az import fedi le. Szezonon kívül sokkal kevesebben vásárolnak paprikát és paradicsomot, az árrés pedig az elmúlt években gyakran 40 százalék fölé kúszott, sőt adott esetben elérte a 80 százalékot is. Az árrés maximumának 10 százalékra csökkentése tehát ilyenkor még hatékony lehet a fogyasztói árak mesterséges mérséklésére. (Az árrés az a különbözet, amely aközött van, hogy a bolt mennyiért veszi és mennyiért adja el a terméket, vagyis az árak változása, emelése vagy csökkentése lehetséges, csak a bolt nem tehet rá arányosan nagyobb hasznot.)
Ahogy azonban az elnök mondja, a szezon beindultával tavasszal megfordulnak a viszonyok, a boltokban fokozatosan nő a magyar paradicsom és paprika aránya, az import pedig csökken. Ilyenkor egyre nagyobb eladási kényszer lép fel, hogy a friss áru ne ragadjon a termesztők nyakán, ám ez a párhuzamosan meglóduló kereslet mellett is csak árengedményekkel, akciózással érhető el (ahogy az ábrán is jól látszik, mindez tavasszal rendre komolyabb árcsökkenést is eredményez). Csakhogy 10 százalékra befagyasztott árrésből a bolt nem tud akciózni.
Ezt nemrég egy vezető nagy boltlánc is hangsúlyozta egy beszélgetésen: ha 10 százalékból 50 százalékos akciót hirdetnek, az végső soron 5 százalékos engedmény, amit nem vesznek komolyan a vásárlók, a boltnak azonban komoly bevételkiesést okoz. Ezért nem várható, hogy akciózzanak bármilyen árrésstopos termékből.
Amennyiben nem lehet nagy mennyiségben Magyarországon eladni főszezonban a hazai paprikát és paradicsomot, akkor a termesztők kénytelenek exportra vinni, azon viszont kevesebb lesz a hasznuk. A boltokban elmarad a szezonális árcsökkenés, vagyis végső soron magasabb lesz a fogyasztói ár, mintha nem lenne árrésstop.
Mindez nem jó a boltnak, nem jó a vevőnek, de még a magyar termesztőknek sem.
Nagy kérdés, hogy az április 12-re várható parlamenti választások előtt épp másfél hónappal van-e reális esélye az árrésstopok közül legalább a hazai termesztők és vásárlók számára egyaránt fontos termékeknél a kivezetésnek.
A Délkertésznél egyébként az árrések szabályozásának francia módszerét elemzik, ott ugyanis a jogszabály csak azt írja elő, hogy a beszállítóknak és a boltoknak időről időre meg kell alkudniuk egy kölcsönösen méltányos árrésben, amihez aztán tartaniuk kell magukat. Nagypéter Sándor szerint a zöldségek és gyümölcsök méltányos árrése átlagosan minimum 25-30 százalék között lenne, körülbelül ezt vállalhatnák a piaci szereplők hosszabb távon is.
Előbb azonban szükség lenne a piac fehérítésére, mert a zöldség-gyümölcs ágazat azok kevesek egyike, ahol az adófizetési morált a speciális szabályok miatt eddig nem nagyon sikerült javítani. Ennek elsősorban az az oka, hogy az őstermelők jelentős része az áfarendszerben különleges jogállású, azaz alanyi áfamentesség mellett úgynevezett kompenzációs felárra jogosult. Így a termékeket tőlük a felvásárlók felvásárlási jegy kibocsátásával fizetik ki, amelyet nem kell úgy lejelenteni az online adatszolgáltatásnál, mint a számlákat. A nem tiszta szándékú szabadpiaci felvásárlók számára a kreatív ár- és súlymeghatározásnak így szabad terepe van, és adott esetben így még az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) használata alól is mentességet kapnak a szereplők.
A Délkertész álláspontja szerint az ágazatban átmeneti időre be kellene vezetni a fordított áfa rendszerét, mert az a láncolat minden érintett piaci szereplőjének jelentős részét az áfakörbe lépésre ösztönözné. Ennek megszüntetése után lehetne a zöldségek és gyümölcsök áfáját kedvezményes kulcsba sorolni, amely nem hozna ugyan tartós fogyasztói árcsökkenést, de a feketézés visszaszorításával tisztességes mederbe terelné a piaci versenyt.
