0,6 százalékra várja az idei GDP-növekedést a Concorde
2026-ban folytatódhat a globális GDP-növekedés mérsékelődése, az USA és Kína kissé lassulhat, de továbbra is Európában lehet a legvisszafogottabb a növekedés a nagy gazdasági központok közül. Recessziótól azonban nem kell tartani, mivel az európai gazdaságélénkítő intézkedések és a jegybanki kamatvágások folytatódása segíti a növekedést – derült ki a Concorde Befektetési Zrt. jövő évi előrejelzéseiről tartott sajtóbeszélgetésen.
Gyurcsik Attila, a Concorde Csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója szerint egyensúlytalanságot okoz a globális gazdaságpolitikában, hogy Kína a brutális tempójú beruházások mellett rengeteget exportál, viszont jóval kevesebbet fogyaszt, mint a világ többi – fejlett – része. Az USA és az EU piaca eközben alulberuházott és túlfogyasztott, az import egy jó része Kínából érkezik. Egyes piacokon ráadásul még radikálisabb a kínai függés – ilyen például a ritkaföldfémek piaca is, ahol a feldolgozóipari kapacitás 90 százalékát Kína uralja.
Kínával ismét egy kétpólusú világ látszik kirajzolódni, amiben azonban a feldolgozóipari függés nagy gondot okozhat. A Concorde elemzői szerint azt Donald Trump kormánya is felismerte, hogy az Egyesült Államok pályája fenntarthatatlan volt, és nem tolhatja az amerikai fogyasztó a világgazdaság szekerét. Az amerikai vámok ezt kívánják ellensúlyozni, így most – részben – a beszállítóknak is be kell szállniuk az amerikai költségvetés konszolidációs folyamatába.
Gyurcsik szerint az EU-ban lenne tér ösztönözni a gazdaságot, így például a német kormány néhány hónappal ezelőtt bejelentett, 500 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagja is sokat segíthet. Erre ugyanakkor még várni kell, az elemzők szerint legkorábban 2026 második felében, 2027-ben éreztetheti hatását. Ennek keretében 12 év alatt GDP-arányosan annyi pénzt fognak a német gazdaságba pumpálni, mint amennyit az amerikai kormány pumpált az 1929-ben kezdődött nagy világválság utáni legendás élénkítőcsomag, a New Deal keretében.
„Az egyik legkomolyabb gazdaságpolitikai kérdés lesz az EU-ban, hogy mit tegyünk Kínával” – mondta Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája. A szakértő szerint elkezdett bedurvulni a kínai verseny, és előbb-utóbb az Unió részéről is megjelenhet a protekcionizmus Kínával szemben, amire aztán Kína is válaszolhat. Egy ilyen környezetben az infláció nem tudna csökkenni, a hosszú oldalú hozamok magasan ragadnának: mindez a bankoknak kedvezne, de rosszul érintené a kamatérzékeny szektorokat.
Maradhat a szigorú monetáris politika
Az elmúlt időszakban a régió több országában is csökkentették az alapkamatot, és a Concorde arra számít, hogy 2026-ban mind a Fed – aminek jövőre hivatalba lépő új elnöke várhatóan megengedőbb lesz a lazítások kapcsán –, mind az Európai Központi Bank (EKB) tovább csökkentheti az irányadó kamatát. Ez pedig a részvénypiacokra is pozitívan hathat.
A vállalat szakértői szerint az euró kamatelőnyének csökkenése és a rosszabb költségvetési pozíciója miatt jövő év elején gyengülhet a dollár az euróval szemben, az USA vártnál gyorsabb növekedése, és a vámok körüli diskurzus csillapodása ugyanakkor a dollár értékének kedvezhet. A Concorde elemzői valószínűtlennek tartják, hogy az euró–dollár árfolyam tartósan 1,20 felett ragadjon, mivel ez általában az Európai Központi Bank reakcióját is kiváltja.
Nálunk némileg más volt a helyzet: a jegybank márciusban hivatalba lépett vezetője, Varga Mihály a mai napig nem változtatott a Matolcsyéktól átvett, 6,5 százalékos alapkamaton. Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője szerint minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a forint stabilitása, és az alapkamaton várhatóan 2026 első felében sem fognak változtatni: az 50 bázispontnyi kamatcsökkenésre inkább a jövő év második felében, utolsó negyedévében számítanak.
Részben a szigorú monetáris politika miatt a forintnál sem számítanak jelentős árfolyamtrend-változásra, az idei év végére 383-ra várják a forint–euró árfolyam alakulását. Hosszabb távon ugyanakkor úgy gondolják, hogy kénytelen lesz a jegybank visszatérni a realitáshoz az árfolyamok szempontjából, és csökkenteni az alapkamaton, ami miatt 2026 végén már 391-re nőhet az árfolyam. Igaz, Jobbágy Sándor azt is hozzátette, hogy a jövő évi választás bizonytalanságot is magában hordoz, hiszen kérdéses, hogy egy kormányváltás nyomán hogy változna Magyarország gazdaságpolitikája.
Jobbágy szerint a GDP-t és az inflációt nem befolyásolná ugyan érdemben, de a költségvetésre és a forintárfolyamra nagyobb hatása is lehetne egy esetleges kormányváltásnak. Sok szakértő szerint már most is megjelenhetett az árfolyamban a EU-s pénzek potenciális megérkezésének beárazása: kedvezően hathatna a forintra, ha olyan eredmény születne a választáson, ami miatt nagyobb valószínűséggel jöhetne uniós pénz az országba. A Concorde elemzői erről sokaknál visszafogottabban gondolkodnak: egyetértenek ugyan azzal, hogy egy pozitív bejelentés egyszeri erősödést okozhatna, de
szerintük ez kevés lenne ahhoz, hogy az egész árfolyampályát eltolja.
Jobbágy szerint ennek egyik egyszerű oka, hogy több idő kell, mire az uniós pénzek éreztetni tudják hatásukat a gazdaságban.
Javuló mutatók, kisebb növekedés
Móró Tamás a sajtóbeszélgetésen azt mondta, a jelenlegi erős forintárfolyamot hosszú távon csak a termelékenység javításával lehet megtartani, főleg, hogy a másfél héttel ezelőtt bejelentett minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés is növelni fogja a gazdasági szereplők költségeit.
A Concorde az idei évre mérsékelt, 0,6 százalékos GDP-növekedést vár, 2026-ra már 2,5 százalékra várja a bővülést (év elején még eredetileg 2026-ra 3,2 százalékkal, idénre 2,5 százalékkal kalkuláltak).
A vállalat elemzői szerint ezen javíthat, hogy több nagy beruházás is lesz jövőre, amik megtolják a gazdaságot – ilyen például a BMW és BYD is, aminek újabb termelési kapacitásai indulnak el 2026-ban. Igaz, Jobbágy Sándor szerint elsősorban korábban sem a beruházások hiányával, hanem az alacsony kereslettel volt probléma – mind magyar, mind nemzetközi szinten.
Ezen javíthat a fogyasztás várható beindulása, ami részben annak is köszönhető, hogy jövőre körülbelül 2000 milliárd forint nagyságrendű pénzosztást tervez a kormány – például egyszeri juttatásokon, nyugdíjjal kapcsolatos juttatásokon és kedvezményes hitelkamatokon keresztül. Az így a háztartásokba befolyó összeg nagy része – és az előző héten bejelentett minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés – a fogyasztásban csapódhat le, ami jelentősen hozzájárulhat a két százalék feletti GDP-növekedéshez. Nemzetközi szinten pedig a németek korábban említett gazdaságélénkítő csomagja is segítheti a jövőben a GDP-növekedést.
Az infláció is mérséklődhet: a fogyasztói árindex átlagát az idei évre 4,5, jövőre pedig 3,7 százalékra várják. Itt azonban több felfele mutató kockázat is van, növekedést okozhatna, ha történne valami a Magyarország számára jelenleg kedvező energiaárakkal, vagy megszüntetnék az árréstopot. Becslésük szerint utóbbinak körülbelül 1-1,5 százalékos hatása lehetne az inflációra.
A kormány korábban módosította az idei évre tett 3,7 százalékos GDP-arányos költségvetésihiány-célját, és bejelentette, hogy körülbelül 5 százalék lesz az idei államháztartási hiány. A 2026-os évre is ugyanezzel az aránnyal számoltak. A Concorde 2025-re reálisnak tartja a hiánycélt, részben azért is, mert az újonnan bejelentett költségvetési tényezők nagy része a jövő évben lesz elkönyvelve. Emiatt ugyanakkor a jövő évre a kormány becsléseinél pesszimistábban, 5,5 százalékra teszik az államháztartás hiányát.
Az orosz–ukrán békét a magyar tőzsde is megérezné
A Concorde szerint az S&P 500 legnagyobb amerikai tőzsdei cégét összesítő indexén 7500 pont lehet a medián 2026 végére, ami tízszázalékos növekedést vetít előre a következő évre. Hasonló felértékelődést vár a piac Európában is, ahol strukturális okokból az ipari vállalatok, a védelmi szektor, az építőipar és a bankszektor teljesíthet majd felül.
A befektetési vállalat a BUX indexre vonatkozó 2026-os célára 125 ezer pont, ami 15 százalékos emelkedést jelentene a jelenlegihez képest. Az orosz–ukrán háború potenciális béketárgyalásai kedvezően hathatnak a régiós piacokra is, így például a háború valamilyen szintű lezárása – legyen az fegyverszünet, a frontok befagyasztása vagy egy békemegállapodás – a teljes kelet-közép-európai piacon a részvények 10-15 százalékos felértékelődéséhez vezethetne. A Concorde 90 százalékra becsüli annak a valószínűségét, hogy egy ilyen esemény bekövetkezik a következő fél évben.
Az elemzők szerint az Egyesült Államokban és az euróövezetben is bővülhet az állampapírok kínálata. Mivel azonban az inflációs kockázat továbbra is fennáll, a hozamgörbék meredekségének enyhe emelkedését tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek.
