Bár az elmúlt napok hoztak némi turbulenciát az euró–forint árfolyamban, a forint meglepően jól teljesít idén: október elejére az euróval szemben közel 5, a dollárral szemben közel 18 százalékkal erősödött, szeptemberben arra is volt példa, hogy 390 forintos szint alá is bement az euróval szemben, és sorra döntötte a csúcsokat más pénznemekkel szemben is. Mindez a Concorde elemzői szerint azt jelenti, hogy az orosz rubel és a ghánai cedi mellett a miénk a világ egyik legerősebb devizája az idén. De mi okozza a forint erősségét? Ebben a cikkben ezt foglaljuk össze.
A kormány szerint túl magasan vannak a kamatok
A jegybank legutóbb tavaly szeptemberben változtatott az alapkamaton, ami jelenleg 6,5 százalékon áll. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatszint változtatásával tudja leginkább befolyásolni a gazdaság működését: alacsony kamatnál olcsóbban jutnak hitelhez az emberek és a bankok, ami miatt pörög a gazdaság, cserébe viszont könnyen felpöröghet az infláció. Magasabb kamatszintnél visszaesik a fogyasztás, amivel mérsékelni lehet az inflációt, bár a kamatemelés valóélet-beli hatásosságát több tényező befolyásolja (a monetáris politika működéséről itt írtunk részletesen). A kamatemelés ezen kívül erősíti a forintot a többi devizával szemben, mert a befektetőknek jobban megéri forintban tartaniuk pénzt, így megnő a kereslet a devizánk iránt.
Az elmúlt napokban a forint és a jegybanki alapkamat rég nem látott figyelmet kapott a politikai kommunikációban. Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök az Economxnak arról beszélt, tudja, hogy nem lenne szabad kommentálnia a jegybank döntéseit, de szerinte nagyon magasan vannak a kamatok. Azt is megjegyezte, hogy a kormány szeretné, hogy gyorsan csökkenjen az alapkamat, de szerinte ez nem fog megtörténni, mert Varga Mihály MNB-elnök óvatos ember.
Kedden Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is megszólalt, a Portfoliónak azt nyilatkozta a lap által szervezett konferencia szünetében, hogy túl magas a magyar reálkamat, egy alacsonyabb reálkamat esetén el lehetne érni az MNB inflációs célját, az árfolyam-stabilitást, és az ország finanszírozása is stabil maradna. A kijelentés után a forint nemcsak a nagy nyugati devizák, de a régiós fizetőeszközök – złoty, korona – viszonylatában is gyengült, ami azt jelenti, hogy az árfolyamváltozásnak nem globális, hanem helyi oka volt.
A Portfolio eseményén kedden vezető közgazdászok is megszólaltak a forintról: Surányi György volt MNB-elnök arról beszélt, a kamatcsökkentés időzítése kulcskérdés, de nem lehet és nem szabad politikai üzenetekkel befolyásolni a jegybank döntéseit. Szerinte Nagy Márton aznap reggeli kijelentése rontja az MNB hitelességét, mert a piacok nemcsak a lazítási igényt, de a jegybanki függetlenség korlátozását is beárazzák. „Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró” – mondta Surányi. Bod Péter Ákos volt MNB-elnök is kritikát fogalmazott meg, ő úgy kommentálta a miniszter nyilatkozatát, hogy
„ha valaki csökkenteni akarja a kamatot, és befolyásos ember, akkor maradjon csendben”.
Egy-két nappal azután, hogy Orbán Viktor és Nagy Márton megszólalt a kamatcsökkentésről, szerda reggel megérkeztek a friss inflációs adatok, 4,3 százalék volt a szeptemberi infláció, ugyanúgy, mint augusztusban, miközben a jegybanki cél ennél jóval lejjebb, 3 százalékon van.
Sok minden szól most a forint mellett
A Concorde nemrég külön adást szentelt a forint erősségének: a műsort szeptember közepén vették fel, de az itt elhangzottak most, október elején is ugyanúgy relevánsak. Érdemes végighallgatni a teljes műsort, de röviden összefoglaljuk, Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője szerint milyen tényezők segítik az erős forintot:
Az euróval szembeni kamatkülönbözet
Az elemző szerint ez az egyik legkiemelkedőbb tényező: az Európai Központi Bank (EKB) komoly kamatcsökkentési sorozaton van túl, az irányadó kamat 2 százalék, míg itthon az MNB által megszabott irányadó kamat 6,5 százalék. Ez egy nagyon erős kamatkülönbözet: míg 2024-ben forintban nézve 10–10,5 volt, addig ez most 16–16,5 forint egy évre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 390 forintos euró mellett ha valaki úgy dönt, hogy a forint ellen megy, akkor egy év múlva 406–406,5 lesz a nyereségküszöbe, tehát 406 forint környékén lesz a pénzénél a kamatkülönbözet miatt. Ez nem kevés eltérés.
A kamatvágási várakozások kitolódása, a jegybank kommunikációja
Szeptemberben volt egy éve, hogy a jegybank monetáris tanácsa utoljára módosított az alapkamaton. Kommunikációs szempontból viszont fontos változások történtek az elmúlt időszakban: Varga Mihály MNB-elnök a Közgazdász Vándorgyűlésen szeptemberben részletes nyilatkozatot adott a forintról. Jobbágy szerint már régóta megszokhattunk, hogy a forinttal kapcsolatban nincs jegybanki kommunikáció, az MNB nem kommentálja az árfolyamot, de a vándorgyűlésen részletes kommentárt hallhattunk, Varga arról beszélt, le kell számolni azzal a korábbi gazdaságpolitikai elképzeléssel, hogy a gyenge forint támogatja az exportot és a gazdasági növekedést.
Ez érdemi hátraarc az elmúlt 15 évhez képest, miután hosszú éveken keresztül minden gazdasági szereplő arra volt felkészülve, hogy évről évre számolni kell némi leértékelődéssel nominálisan.
Néhány nappal később egy MNB-s közlemény is megerősítette ezt, így Jobbágy Sándor szerint elég nagy hangsúlyt kapott az üzenet ahhoz, hogy érdemes legyen figyelemmel követni. „Akik azon gondolkodtak, hogy forint leértékelődése versus kamatkülönbözet játékban mennyit érdemes felvállalni, és mekkora kockázattal kell számolni, azok most innentől azzal számolhatnak, hogy ez alapján még egy jó darabig, szinte mondhatjuk, hogy év végéig biztosan nem fog változni a kamat. A piac reakcióját nagyon szépen láthattuk, ahogy még tovább tolódott a következő beárazott kamatvágás.” A kommunikációs váltás tehát egy érdemi piacbefolyásoló esemény volt.
Stabil, alacsony szénhidrogénárak
2025 nyara idén a legstabilabb, legalacsonyabb földgázárakat hozta, a volatilitás szintén nagyon kicsi volt, nyugodt képet mutat a piac. Ez azért fontos, mert a földgáz túlnyomó részét külföldről hozzuk be, a forint legutóbbi látványos megroppanása is gázárak kilövése idejére datálható.
Pozitív külkereskedelmi mérleg
A mutató évek óta pozitív, így bizonyos szempontból ez nem lepheti meg a befektetőket – az export most gyengébb helyzetben van ugyan, mint korábban, de még így is pozitív a külkereskedelmi egyenleg. Ez egy erős „flow” a forintnak, de az elemző azt is megjegyzi, összességében a pozitív külkereskedelmi mérleg a gyenge gazdasági helyzetet tükrözi, azt, hogy sem a fogyasztási importunk, sem a beruházási importunk nem pörgött fel.
Kedvező globális környezet
A piacokon most eleve a kockázatkedvelő magatartás a jellemző.
Van egy „kis félrenézés” a hazai makrokockázatokkal kapcsolatban
Három éve gyenge növekedést mutat a magyar gazdaság, ráadásul a relatíve stabil külső egyensúlyunk mellett a belső, azaz a költségvetési egyensúly jóval gyengébb képet mutat. Lecsúsztunk a 2024-ben még csökkenő adósságot mutató pályáról, ráadásul a jövő év is nagy hiánnyal kezdődhet, mert sok, a választási kampányhoz kapcsolódó tétel csak 2026-ban jelenik meg a költségvetésben. Jelenleg azonban a befektetők mindezt ignorálják.
Nincs teljesen összhangban a valósággal
Jónap Richárd stratéga a műsorban úgy foglalta össze a kialakult helyzetet, hogy a befektetők pozitívan látják a világot, csak a jó dolgokat veszik észre.
De miért mondhatjuk, hogy erős a forint? „Ha megnézzük, hogy mekkora infláció volt Magyarországon, kezdve a 2022-es csúccsal, akkor azt látjuk, hogy minden termék elképesztően megdrágult, csak egy nem: az euró, forintban számolva” – mondta a műsorban Jobbágy Sándor. De nem csak az inflációt emeli ki, ahhoz képest, hogy milyen gyenge pontjai vannak a magyar növekedésnek és költségvetésnek, szintén kijelenthetjük, hogy relatíve erős a forint. Éppen emiatt azt gondolja, hogy
egy ilyen erős forintárfolyamot hosszú távon nehéz lenne fenntartani, egyszerűen azért, mert nem passzol össze a makrohelyzettel.
A forró pénznek (azaz az olyan befektetési forrásnak, ami a kamatkülönbözetre játszik) ráadásul megvan az a hátránya, hogy nagyon gyorsan tud távozni, ha úgy alakulnak a kilátások. Jónap Richárd szerint például egy globális sokkesemény villámgyorsan 10–15 forintos gyengülést tudna hozni az euróval szemben.
Az elmúlt napokban a Bloomberg is írt egy cikket a témában, de kicsit más megközelítéssel. A hírügynökség elemzői vélemények alapján arról írt, hogy
a forint erősödésében szerepet játszik Magyar Péter és a Tisza Párt népszerűsége,
mert a befektetők arra számítanak, hogy egy kormányváltás feloldhatja az EU által befagyasztott támogatásokat, amelyek élénkíthetnék a gazdaságot. Bár más tényezők is támogatják a forintot, a Bloomberg szerint a politikai változás lehetősége fontos hajtóereje a forinterősödésnek.
Mi volt ez a megingás?
Mivel a Concorde-műsor felvétele három hete volt, Jobbágy Sándorral külön is beszélgettünk arról, mi változott az elmúlt bő egy hónapban. Szerinte az alaptételek továbbra is érvényesek: nagy kontraszt van a gyenge magyar makró és a kamatkülönbözet hatása között, ebben a kontrasztban most a kamatkülönbözet az erősebb, bár az elmúlt pár hétben ez a hatás csillapodni látszik.
Az elmúlt napok forintgyengülésével kapcsolatos híreket viszont árnyalja. Szerinte nagyon leegyszerűsített a kép, hogy Nagy Márton megszólal, és gyengül a forint. „Kedden ugyanis az is történt, hogy kijött egy rossz magyar ipari termelési adat, nagyon gyenge ipari adatok jöttek Németországból is az utóbbi hetekben” – mondta a Telexnek. Mellette az is fontos szempont, hogy az euró–dollár árfolyam alakulása újra nagyobb hatást gyakorol a forintárfolyamra. Az év első felében ez nem így volt: az euró–dollár és az euró–forint közötti korreláció szinte teljesen összeomlott – általában ez nem így van, ha a dollár erősödik, a feltörekvő devizák gyengülnek. A negatív hatás még akkor is érvényesül, ha az ország adóssága nincs kitéve a dollárnak. Tavasztól nyárig azonban akármit csinált a dollár, a forint ment a maga útján, ez az utóbbi pár hétben megint változni látszik.
A Bloomberg cikkével kapcsolatban azt mondta, a nemzetközi elemzői összefoglalók alapján valóban látják a külföldi befektetők a közvélemény-kutatások eredményeit, azaz azt, hogy hónapok óta a Tisza Párt vezet. Ennek a forintra gyakorolt hatását szinte lehetetlen pontosan számszerűsíteni, különösen a mostani kamatkörnyezetben. Ráadásul többféle forgatókönyv is létezhet egy esetleges hatalomváltás után: a befektetők egy része azt gondolhatja, hogy egy új kormány megnyitná az utat az EU-s pénzek előtt, ezért érdemes most forintot venni. Viszont az is látható, hogy
akár egy új kormánynak, akár a mostaninak nagyon komoly makrogazdasági problémákkal kell megküzdenie jövőre.
Ráadásul egy új kormány mindig bizonytalanságot hoz abban, hogy pontosan mit szeretne csinálni, a választási ígéreteiből hogyan és mit visz át gazdaságpolitikai döntésekre, kik lesznek a gazdasági döntéshozók.
