Lázár büszke a magyar kétharmadra a GYSEV-ben is, de Ausztriából nézve ennek semmi jelentősége

Idén ősszel Lázár János közlekedési miniszter ahol csak tehette, elmondta: a magyar állam kétharmados többséget szerzett az osztrák–magyar tulajdonú GYSEV vasúttársaságban. Az osztrák oldalon azonban mosolyogva hallgatják a kétharmadról szóló magyarországi győzelmi jelentéseket. A GYSEV Zrt. stratégiai döntéseihez ugyanis háromnegyedes többségre van szükség, ami a magyar államnak nincs meg, így Lázár János minisztériuma csak a magyar vonal felett rendelkezik. Ezen a Strabag-részvények megszerzése sem változtatott.

A magyar állam megvásárolta a Strabag tulajdonrészét a GYSEV-ben, ezzel kétharmados többségi tulajdonosa lett a vasúttársaságnak – jelentette be közösségi oldalán még szeptemberben Lázár János építési és közlekedési miniszter. Többször is posztolt a megszerzett kétharmadról, jelezve így is a siker súlyát. Ausztriából nézve ugyanakkor nem sok minden változott.

A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. – itthon röviden GYSEV Zrt., Ausztriában Raaberbahn – Magyarországon és Ausztriában működő, jelenleg 434,7 kilométeres pályahálózatot fenntartó és üzemeltető integrált vasúttársaság. Székhelye Sopronban, ausztriai központja Wulkaprodersdorfban (Vulkapordány) van. Az 1872-ben alapított cég meglepő módon az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után is fennmaradt, sőt, a szocializmus évtizedeit is átvészelte.

A magyar állam kivásárolta a Strabagot

Az osztrák–magyar vasúttársaságban a magyar államnak eddig is többsége volt, bár nem kétharmados. A magyar állam 2009 óra 65,64 százalékban, az osztrák állam 28,24 százalékban volt tulajdonos, a Strabagé volt 6,12 százalék.

Utóbbi kivásárlásával idén októbertől 71,7622 százalék a magyaroké, az Osztrák Köztársaságé pedig 28,2378 százalék a GYSEV Zrt.-ben.

De amit itthon óriási sikerként értékelt a miniszter, azt az osztrák oldal még csak nem is kommentálta. Mindössze annyit közöltek: „Az osztrák állam részesedése a Raaberbahnban nem változik a tranzakció következtében”.

Hogy mennyire nincs beleszólása az osztrák oldal működésébe a magyar többségi tulajdonosnak, arra példa a tavaly novemberi eset is, amikor igencsak felemelték az osztrákok a hangjukat. A magyar tulajdonosok nyomására ugyanis menesztették a GYSEV Zrt. osztrák vezérigazgató-helyettesét, az ausztriai kirendeltség vezetőjét, Hana Dellamant.

Az osztrák szakminisztérium akkor nyilvánvalóvá tette, az indoklás és egyoldalú elbocsátás ellentmond a társaság jogi szerződéseinek. Az egyoldalú, jogellenes elbocsátás célja, hogy „beavatkozzon az Osztrák Köztársaságnak a vállalat osztrák részének irányítására vonatkozó, mindig is fennálló, vitathatatlan jogaiba”.

Az osztrák állam jogi lépéseket is tett a vezérigazgató-helyettes indoklás nélküli elbocsátása miatt, de Hana Dellaman végül peren kívül megegyezett a vállalattal, így értelmét vesztette az a per, amit az osztrák minisztérium indított a kirúgása miatt.

A vezérigazgató-helyettes kirúgása mögött egyébként informátoraink szerint az állt, hogy az osztrák oldal ragaszkodott a Siemens vonatok beszerzéséhez, a magyar fél viszont erről hallani sem akart. Az osztrákok Burgenland tartomány segítségével mégis megvették az újabb Siemenseket, ennek a következménye lett az elbocsátás.

Az osztrák vonalon nincs beleszólása a magyaroknak

A megegyezés óta látszólag békés az együttműködés. Az osztrák oldalon informátoraink szerint mosolyogva hallgatják a kétharmadról szóló magyarországi győzelmi jelentéseket. A mosoly oka az a szindikátusi szerződés, ami meghatározza a GYSEV Zrt. működését. Az osztrák vonalon ugyanis továbbra is az osztrák minisztérium a legfőbb döntéshozó szerv, ezen a Strabag-részvények megvásárlása nem változtatott.

A GYSEV Zrt. Közgyűlésének hatásköreit és a döntéshez szükséges szavazati arányt a hatályos alapszabály a Polgári Törvénykönyv és a tulajdonosok megegyezése szerint tartalmazza, mely a különböző döntések elfogadásához eltérő szavazati arányt határoz meg. A Ptk. részvénytársaságokra vonatkozó rendelkezései szerint a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel határozhat az alapszabály módosításáról, a társaság működési formájának megváltoztatásáról, a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, jogutód nélküli megszűnéséről, valamint az alaptőke leszállításáról.

Stratégiai kérdésben tehát „legalább háromnegyedes szótöbbség”, vagyis 75 százalék szükséges, miközben a magyar állam a részvények 71,7622 százalékát birtokolja.

Különösen a háromnegyedes szótöbbség miatt kérdeztük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy a gyakorlatban hogyan is fog megvalósulni a GYSEV teljes irányítása. Beszédes a minisztérium válasza, amiben több témát is érintettek, csak a konkrét kérdésre nem válaszoltak.

A minisztérium szerint a magyar államnak tulajdonképpen két olyan vasútvállalata lett, a MÁV és a GYSEV, melyben a tényleges irányítási jogokat gyakorolja. Ez a hatályos törvényeknek megfelelően kiterjed a menedzsment kinevezésére, valamint az üzleti terv és a közbeszerzési terv elfogadására. E két vasúttársaság működésének összehangolását nemcsak lehetőségnek, de kötelességnek: felelős stratégiának is tekintjük – írták.

Nyolcszáz kilométernyi vasútvonalat ad át a MÁV

Azt is közölték, bár konkrét döntés még nem született, de határozott célja a minisztériumnak, hogy „a GYSEV 2025-ben a jelenleginél nagyobb mértékben vegyen részt a nyugat-magyarországi közösségi közlekedés működtetésében. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás mértéke alapvetően megrendelői kérdés, a magyar állam ehhez jelenleg is rendelkezik a megfelelő feltételekkel. A magyar–osztrák közös vállalat többségi tulajdonosaként a magyar államnak az a célja, hogy a GySEV Zrt. prosperáló cégként minden megrendelői igényt megfelelően ki tudjon elégíteni, érkezzen az bárhonnan.”

Ezzel arra a 800 kilométernyi vasútvonalra utaltak, amit a hírek szerint május 29-ig a MÁV átad a GYSEV Zrt.-nek. Utóbbi május végétől olyan vasútvonalakat kezel majd többek között , mint a Bakonyt hosszában átszelő 20-as (Székesfehérvár–Szombathely), az ugyancsak bakonyi érintettségű Veszprém–Győr (11-es), a 26-os keszthelyi, a rábaközi Pápa–Csorna (14-es), vagy délebbre a szlovén államhatárt a Székesfehérvár–Szombathely vasútvonallal összekötő 25-ös (Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba), valamint a 17-es Nagykanizsáig.

A kétharmados bejelentés óta sokan a megszokott színvonal elvesztésétől tartanak, vasúti szakemberek szerint azonban az utasoknak nem kell aggódniuk, a GYSEV meg fogja oldani a feladatot.