Allegro – extrém olcsó mosóporral és Adidas cipővel törne be a magyar piacra a legnagyobb európai online piactér

Allegro.hu néven Magyarországon is online piacteret indított a lengyel Allegro október elején. A cég rögtön 150 millió különböző ajánlattal jelentkezik, amelyek között elektronikai cikkektől kezdve lakberendezési tárgyakon és kerti szerszámokon keresztül autóalkatrészekig, könyvekig és ruhákig van minden. Az Allegro viszont nem maga árulja ezeket a tárgyakat, hanem tényleg csak egy piactér, vagyis a vevőket kereskedőkkel köti össze, és a magyar e-kereskedőknek is lehetőséget akar adni, hogy nála áruljanak.

Az elmúlt hónapokban az online kereskedelemről szóló hírekben elsősorban a Temu és a Shein előretöréséről lehetett olvasni. A Temu tavaly ősszel brutális reklámkampányba kezdett Magyarországon, rengeteg ember mobilján jelentek meg a rendkívül olcsó kínai termékekről szóló hirdetéseik. Ez a taktika nagyon jól is működött, idén év elejére a Temu letarolta az egész hazai internetes piacot, vásárlói bázisa idén tavaszra átlépte az egymillió főt, és azután is fontos szereplő maradt, hogy tavasszal letekerte az agresszív hirdetéseit.

A Temu nyomulásából nem véletlenül lett nagyon hamar elegük az ügyfeleik egy részét elvesztő hazai e-kereskedőknek, akik idén februárban felnyomták a kínai céget a versenyhivatalnál. A GVH nem is teketóriázott sokat, február végén vizsgálni kezdte a Temu kereskedelmi gyakorlatát, majd márciusban eljárást is indított a céggel szemben. Kérdés, ennek, mikor milyen eredménye lesz, mert a Temu előretörése közel sem magyar jellegzetesség, a cég térnyerése miatt az európai e-kereskedők érdekvédelmi szervezete nyílt levélben fordult az EU és a tagországok törvényhozásához, hogy valahogy lépjenek fel a Temuval szemben.

Ebben a helyzetben mindenkit váratlan meglepetésként érhetett, hogy a lengyel Allegro október elején magyar honlapot indított, amelyen látszik, hogy jelentős energiát fordítottak a hazai terjeszkedésre. A cég még egy olyan előfizetéses szolgáltatást is meghirdetett, amelynek a próbaverziójában 12 hónapon keresztül 8 kiszállítást ingyen kapnak meg a vásárlók. A próbaidőszak után ez évi 5000 vagy 1300 forintba kerül majd, mindezért ingyen vinnék ki a csomagautomatákba az 5000 forint feletti rendeléseket.

Az Allegro ezen kívül árgaranciával győzné meg leendő ügyfeleit, ennek részeként vállalják, hogy az így megjelölt termékeik abban az időpontban sehol máshol nem elérhetők olcsóbban. Ha valaki máshol mégis alacsonyabb árat talál ugyanarra a termékre, a cég a különbözet 150 százalékát kitevő kupont ad.

Az Allegro a vevők mellett az eladókat, sőt a ma is e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozókat is igyekszik meggyőzni, hogy a platformjukat használják. Azt ígérik, ők egy „egyre népszerűbb értékesítési csatornán növekedhetnek, miközben megtarthatják az ellenőrzést ajánlataik és áraik felett. Ráadásul a már működő webáruházaikkal történő összekapcsolás is rendkívül egyszerű.” Szerintük ez azért is jó lehetőség a magyar eladóknak, mert a hazai piac mellett könnyebben árusíthatnak azokban az országokban, ahol a cég amúgy is jelen van.

Az Allegro magyarországi elindulásával párhuzamosan azt is bejelentették, hogy az eddig is működő Mall.hu az Allegro platformján belüli önálló áruházként folytatja.

Nem lennének olyanok, mint a Temu

A kínaiak nehezen behozhatónak látszó versenyelőnye miatt meglepőnek tűnhet, hogy az Allegro pont most döntött a magyarországi terjeszkedés mellett. A GKID elemzése szerint „a kínai webáruházak forgalom- és vásárló-elszívó hatását az online FMCG szektort leszámítva már minden e-kereskedelmi szegmens érzékeli, leghátrányosabban azonban a divat, játék és lakásfelszerelési kategóriát érinti”, nem tűnnek tehát alaptalannak az e-kereskedők panaszai.

Megkerestük a céget és megkérdeztük, milyen stratégiával vennék fel a versenyt a Magyarországon már jelen lévő online piacterekkel, és az olyan kínai riválisokkal, mint a Shein és a Temu. Kérdéseinkre Marcin Gruszka, az Allegro szóvivője válaszolt.

Gruszka szerint az Allegro piactér modelljének egyik legfőbb előnye az ajánlatok nagyobb választéka, ami egyben több lehetőséget is jelent a jobb árakra. A rendszerük automatikusan összehasonlítja az áraikat a legnépszerűbb magyar online áruházak áraival, így tudják kiszűrni, mely termékek náluk a legolcsóbbak, és ezeket is jelölik meg az árgaranciával.

A kínai piacterekkel való összehasonlításról Gruszka azt mondta: ők nagy hangsúlyt helyeznek a platformon értékesített termékek minőségére, a kereskedők alapos ellenőrzési folyamaton mennek keresztül, és a platform folyamatosan nyomon követi az értékesítés és ügyfélszolgálat minőségét is. Ez biztosítja a vásárlási folyamat biztonságát, és garantálja, hogy a vásárlók az elvárásaiknak megfelelő termékeket és szolgáltatásokat kapjanak.

Emellett az Allegro különböző megoldásokat kínál az ügyfeleknek, ezek szerintük biztonságossá és védetté teszik a vásárlást. Ezek egyike az Allegro Protect automatikus, díjmentes vásárlóvédelmi program, ami a vásárlást követő 2 évre érvényes, és megoldatlan vitás kérdések esetén 48 órán belüli kártérítést nyújt.

Gruszka hozzátette: az Allegro teljesen lokalizált platformmal érkezik Magyarországra, amely a helyi fogyasztók igényeihez igazodik – helyi fizetési módokat, magyar nyelvű ügyfélszolgálatot és sok más előnyt kínálnak, mint például a Magyarországra dedikált mobilalkalmazást.

Marcin Gruszka azt is megemlítette, hogy Magyarországon a teljes kiskereskedelemben sokkal alacsonyabb az e-kereskedelem penetrációja, mint a kelet-közép-európai régió más részein. Ez szerintük azt jelzi, hogy van helye a növekedésnek és az olyan új szereplőknek, mint az Allegro.

A GKID adatai szerint a hazai kiskereskedelmi forgalomból 9,8 százalékot tett ki tavaly az online kereskedelem, amivel az EU 15 és a világ 21 százalékos szintjétől is elmaradunk. Az egész visegrádi régióban egyébként 46 és 56 százalék között van az online vásárlók aránya, azon belül Magyarországon még magasabb (54 százalék), mint Lengyelországban (46 százalék). Az egy rendelésre jutó online költések viszony Lengyelországban háromszor akkora értékűek, vagyis az e-kereskedelem piaca valóban sokkal nagyobb, lehet még hova bővülni.

Ismeretlen lengyel eladók az olcsó termékek mögött

Azért, hogy megnézzük, valóban megérheti-e az Allegrón bevásárolni, alaposan végignézegettük a honlapon, mit ajánlanak a „legalacsonyabb ár garanciával”, vagyis milyen termékekben tudnak elvileg olcsóbbak lenni a riválisoknál. Itt a legkülönbözőbb termékek vannak, mosóporoktól kezdve pelenkán, Adidas cipőn és kozmetikumokon keresztül legószettekig. Néhány csekkolással valóban úgy néz ki, hogy ezeket olcsóbban tudják adni, mint az interneten elérhető riválisaik.

A nagy kérdés, hogy ezt hogyan sikerülhet. A megvásárolható termékeknél – nagyon eldugva – fel vannak tüntetve az eladók is, néhány cégre rákeresve pedig többnyire lengyel vállalatokat dob fel az internet. Ezek többsége e-kereskedő, vagyis olyan cégek, amelyeknek nincs is fizikai áruházuk, csak megveszik valahonnan a termékeket, és eladják azokat az interneten keresztül. Ők pedig bizonyos termékeknél valószínűleg azért olcsóbbak a magyar cégeknél, mert nagyobb tételben tudnak vásárolni, vagy hatékonyabban meg tudják szervezni az ellátási láncaikat.

Az Allegro megjelenése ezzel együtt veszélyt is jelenthet a magyar webshopokra és internetes kereskedőkre. A Forbes nemrég azt írta, hogy amikor körbekérdeztek a magyar webshoposok körében, nem tűnt úgy, mintha pánikolnak, pedig pont az olyan piacterek jelentik rájuk a legnagyobb veszélyt, mint az Allegro, mivel ez rázúdítja a magyar piacra a saját országuk kereskedőit.

Lengyelországban piacvezető, a régióban terjeszkedik

Az Allegrót 1999-ben alapították Lengyelországban, és a kezdetektől az ország egyik legnagyobb online piactere volt. Mára nemcsak piacvezető az országban, de a lengyel e-kereskedelem nagyjából 50 százalékát rajta keresztül bonyolítják le, ami több mint tízmillió aktív vásárlót jelent.

A cég az elmúlt években Csehországba, Szlovákiába, Horvátországba, Szlovéniába, és most Magyarországra is terjeszkedett. Összesen több mint húszmillió vásárlójuk van, ebből több mint ötmillió Lengyelországon kívüli.

A cég az Amazon és az eBay után Európa harmadik legnagyobb online piactere, és mivel az első két cég amerikai, az Allegro a legnagyobb európai hátterű online piactérnek nevezi magát.

A vállalatot az alapítás után nem sokkal eladták a gépipari piacteret működtető holland Tradusnak, tőlük először egy dél-afrikai tulajdonoshoz, majd három befektetőcéghez került át. Az Allegrót 2020 végén vezették be a varsói tőzsdére, ma már a részvényei körülbelül 60 százaléka kisebb tulajdonosok kezében van.

Mi lesz a hazai fogyasztással?

A webshopok térhódításának azért is van jelentősége, mert az elmúlt években a magyar gazdaság növekedésének – és a magyar állam bevételszerzésének – komoly akadálya lett, hogy évek óta nem nagyon növekedik a hazai kiskereskedelmi forgalom. Vagyis hiába keresnek az emberek most például reálértéken is egyre többet, a pénzt nem költik el a hazai boltokban.

Ennek több oka van, az egyik az, hogy az inflációs sokk után az orosz-ukrán és a közel-keleti háború árnyékában a magyarok igyekeznek minél több pénzt félretenni. A másik ok, hogy egyre többen rendelnek egyre több terméket külföldről, ami relatív forgalomcsökkenést okoz a hazai boltoknak, a költségvetésnek pedig áfabevétel-kiesést. Az Allegro terjeszkedése azonban (szemben a kínai piacterekkel) vélhetően nem újabb lépés ebbe az irányba, mert az uniós székhelyű vállalkozásoknak az áfát az EU-n belül eladott áruk és szolgáltatások többsége után fel kell számítaniuk. EU-n belüli értékesítés esetén az áfát abban az országban kell felszámítani és kifizetni, ahol a terméket a végső fogyasztó felhasználja.