Győrt még nem, Brüsszelt viszont már elérte az Audi válsága

Kedden írt arról a Portfolio, hogy a győri Audit is elérhette az anyacég Volkswagen válsága, hét elején ugyanis bizalmi értekezletet hívott össze a vállalat teljes igazgatósága és a szakszervezet. Az Audi Hungária Független Szakszervezete (AHFSZ) a Telex megkeresésére azt reagálta, az értekezleten nem volt szó válságról, a győri működésre rálátó forrásaink szerint a gyár biztos pozícióban van. Az viszont tény, hogy a Audit is magában foglaló Volkswagen-csoport 2024 eleje óta nem teljesít jól, a cégcsoport problémái pedig hatással lehetnek a magyarországi üzem termelésére.

Nem indult jól 2024

2022-ben és 2023-ban a gazdasági recesszió ellenére kiemelkedően teljesített a győri Audi-gyár: tavaly 3485 milliárd forint bevételt ért el, amivel a legnagyobb forgalmú gyár volt Magyarországon. Az első nehézségek 2024 első negyedévében mutatkoztak meg, miután a hazai üzem gyártása 13 százalékkal csökkent. A visszaesés mögött a cég akkori közlése szerint elsősorban egy ellátási probléma állt, autóipari források szerint a hiányzó alkatrész egy speciális hajtószíj volt, amit a motorok indítógenerátorához használnak. Az Audi legnagyobb motorgyáraként az alkatrészhiány a győri gyárat is súlyosan érintette, kevesebb motort tudtak legyártani, mint egy évvel korábban. Az alkatrészellátási gondokra reagálva a győri Audi kénytelen volt csökkenteni a hétvégi termelési műszakok számát.

2024 első negyedéve a teljes Audi-csoportnak még rosszabbul indult: a termelése 18 százalékkal, a nyeresége 74 százalékkal csökkent 2023 első negyedévéhez képest.

A visszaesés mögött ugyanaz a beszállítói probléma állt, mint a győri gyár esetében, és amelynek következtében kevesebb hat- és nyolchengeres motorral szerelt prémium- és luxusautót tudott legyártani a cég.

A Volkswagen-csoport problémái azonban ennél kiterjedtebbek és – a többi autóipari szereplőhöz hasonlóan – mélyebben gyökereznek: a koronavírus-járványig, valamint az azt követő gazdasági, piaci változásokhoz vezethetőek vissza. Az európai autógyártás 2020 előtt az aranykorát élte, 2019-ben átlagosan havonta közel 1,1 millió személyautót vettek nyilvántartásba az EU-ban. 2023-ban ez a szám 900 ezer környékén alakult, a látványos csökkenésnek pedig több oka is van. Európában az új autók iránti kereslet jelentős részét céges vásárlások adják.

A koronaválság előtt a céges autóflottákat rendszerint háromévente teljesen lecserélték, azonban a válság alatt ez 4–5 évre módosult, amely a kereslet visszaesését eredményezte. Az sem kedvez az újautó-eladásoknak, hogy az Európai Központi Bank 2023 vége óta szokatlanul magasan tartja az irányadó kamatot, amely az idén júniusi csökkentés után is 4,25 százalék. A magas kamatszint az egész eurozónában megdrágítja a hitelfelvételt, ezáltal pedig a cégek és a magányszemélyek is kevesebb autót vesznek.

A Volkswagen kibontakozó válsága mögött fontos tényezők azok a döntések is, amelyeket a vállalat az elektromos átállással és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos EU-s szabályozások miatt hozott meg. Annak érdekében, hogy megfeleljenek az Európai Unió által kitűzött szabályoknak, az európai gyártóknak növelniük kell az elektromos meghajtással működő autóik számát. Az ilyen technológiával gyártott autókat a legtöbb gyártó csak veszteséggel tudja értékesíteni, mert a kereslethez képest túl drága lenne az autó tényleges ára. Ezzel szemben az SUV-ok, illetve a prémium- és luxusautók gyártása továbbra is profitot termel, így az európai gyártók kisautó-kínálata fokozatosan szűkül. Ezzel párhuzamosan pedig megjelentek a magasabb kategóriájú személyautók elektromos változatai, mint például az Audinál a Q6 e-tron vagy a Q8 e-tron.

Ezeket a típusú autókat, amelyek jellemzően nagy teljesítményűek, prémium felszereltségűek, nagyok és nehezek, az előzetesen becsülthöz képest jóval drágább ellátni elektromos meghajtással.

Emiatt még tovább drágulnak ezek az amúgy sem olcsó autók, ez pedig erőteljesen korlátozza az elérhető piac méretét.

Mindeközben a Kínában, az állam által jelentősen támogatott autógyárak nagy számban gyártják és exportálják Európába is az elektromos autókat. A kereslet az elektromos autók iránt Európában éppen szűkülőben van, ami a kontinens felé irányuló kínai exporttal együtt túltermelést okoz elektromos autókból. Ha egyszer azonban megnő a kereslet, a kínai gyártók, például a Magyarországon éppen gyárat építő BYD hatalmas kínálattal fogják elárasztani a piacot, ami az európai gyártóktól fog további vásárlókat elvonni.

Azt, hogy valóban bajban van a Volkswagen-csoport, mutatja az is, hogy friss bejelentésük alapján 2025 után brüsszeli gyárukban leállítják az egyik zászlóshajónak számító modell, a Q8 e-tron SUV-gyártását. A brüsszeli gyárban ezt az egy modellt gyártják, így a létesítmény és közel 3000 dolgozójának jövője is kétségessé vált. A döntés a vállalat költségcsökkentési projektjének a része, mellyel a cég ázsiai gyártókkal szembeni versenyképességét szeretné növelni. Ezzel párhuzamosan a további költségcsökkentés érdekében a csoport 87 év után először kilátásba helyezte németországi gyárak bezárását is. A győri Audi a brüsszeli üzemmel ellentétben nem gyárt tisztán elektromos meghajtású járműveket, így az elektromos autók piacán tapasztalható nehézségek kevésbé érintik.

Két–három évig „fullra lesz járatva”

Hét elején tartotta bizalmi értekezletét az AHFSZ, ahová a szakszervezeti bizalmikat (azaz a dolgozók képviselőit) hívták meg. Mivel a győri Audi igazgatóságába több új vezető érkezett – mindenekelőtt Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának új elnöke –, őket is meghívták a félnapos rendezvényre, a vállalatvezetés pedig gesztust gyakorolva elfogadta a meghívást. A szakszervezet a Telex.hu-nak azt nyilatkozta, a programon való igazgatósági részvétel a két fél között az elmúlt hónapokban érzékelhető közeledés újabb lépése volt – korábban hűvösebb volt a viszony az AHFSZ és a vállalatvezetés között, ezen akarnak változtatni.

A Telex úgy tudja, az értekezleten nem beszéltek válságról. Az, hogy a konszernen belüli versenyképességet meg kell tartani, már évek óta emlegetett, és főképp a vállalatvezetés részéről prioritásnak tartott elvárás. A győri Audiban tíz napon belül elindul az új modell, a Cupra Terramar sorozatgyártása. A portfólióbővítésről még 2022-ben döntöttek, a gyártósorokat ez idő alatt felépítették, a modellt szeptember elején Barcelonában bemutatták, az ünnepélyes sorozatgyártás pedig szeptember 20-án indul. A Cupra 3500 embernek ad munkát, a győri Audinak mintegy 12 ezer munkatársa van, így ez a dolgozók negyedét jelenti.

Ebben a pillanatban tehát a győri gyár biztos pozícióban van, az autógyártás, mondják bennfentes forrásaink, ezzel „két-három évig fullra lesz járatva”.