Győri Audi: közeleg az elektromos fordulat, de akkugyárat nem terveznek

Az Audi 1993-ban telephelyet keresett magának egy új motorgyárhoz, világszerte körülnézett, és Győrt választotta. A Rába Vagon- és Gépgyár 100 ezer négyzetméteres, félig kész csarnokát vette meg, amelyet az akkor patinás győri gyár már nem tudott és nem is akart befejezni. Az Audinak sem volt (akkor még) szüksége az egész területre, hiszen 600 emberrel tervezett, és a konszernen belül egy legfeljebb közepesnek számító motorgyárral. Nem ez lett belőle:

• 1998-ban kezdődött meg Győrben a járműgyártás is a világhírűvé vált TT Coupé-val;
• 2001-ben megkezdődött a kutatás-fejlesztés;
• 2005-ben megépült a szerszámgyár;
• 2013-ban egy teljes vertikumú járműgyár prés-, karosszéria-, lakkozóüzemmel és szereldével;
• 2018 óta pedig elektromos motorokat is gyártanak itt sorozatban.

Az Audi Hungariánál jelenleg csaknem 12 ezer ember dolgozik, évente 1,7 millió motort küldenek a világ minden tájára, és 170-180 ezer autó jön le a futószalagokról. A vállalat Magyarország exportjának 8 százalékát adja.

Lesz még piacuk a motoroknak

A győri Audi harminc évét több rendezvénnyel ünneplik az idén, a legutóbbi Budapesten, a Millenáris Parkban volt szerdán. Az esemény után Alfons Dintner nyilatkozott a Telexnek két fájó pontról: a kivezetendő belső égésű motorokról, illetve a megszűnő TT Coupéról.

Bár a német Audi 2026-tól valóban csak elektromos üzemű új autókat fog piacra dobni, de „lesznek még olyan piacok, ahol biztosan szükség lesz belső égésű motorokra” – mondta az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. Szerinte jó dolog, hogy a gyárban a termelési rendszerük segítségével tetszőlegesen állíthatják be az arányokat a belső égésű és az elektromos motorok között.

Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy nagy lesz a verseny. Dintner szerint a szakmai hozzáértés egy plusz faktor: „Egyszerű motorokból sokat sokan tudnak gyártani, de nagy teljesítményűt és bonyolultabbat, amilyet mi tudunk, már kevesebben.

Azt is mondhatnám, hogy hamarosan elválik az ocsú a búzától.”

A 2029 kitolódhat

Korábban konkrét időpontot, a 2029-es évet lehetett olvasni arról, hogy Győrben mikor szerelik össze az utolsó belső égésű motort abban a csarnokban, amelyről cikkünk elején is írtunk. Alfons Dintner szerint azonban ezt még a megrendelői igények kitolhatják.

Hogy értsük a német konszernen belüli folyamatokat: elsőként a brüsszeli Audi-gyár váltott teljesen elektromosra. 2026-tól a konszern központi gyárában, Ingolstadtban is csak elektromos autók készülnek. Rá egy évre Németország és Mexikó is elektromos lesz. 2027-től a neckarsulmi és a San José Chiapában levő gyár vált zéró emissziós motorokkal szerelt autókra. A sort az Audi Hungaria folytatja, 2029-től gyártják az első tisztán elektromos hajtású autókat a magyar gyárban.

Az autógyártás tekintetében a TT Coupé „Győr autója”, de jóval erősebb a romantikus érzelem ezzel a szériával kapcsolatban, mint a racionalitás. Az újonnan megkapott márkamodell, a Cupra Terramar, amit hamarosan Győrben gyártanak, az Audi számításai szerint jóval nagyobb darabszámot jelent, és általa a gyár el tudja érni, és meg is haladja majd az álomhatárt: az évi 200 ezres termelési darabszámot.

Győrben makacsul tartja magát a szóbeszéd, hogy ott is lesz akkumulátorgyár, ami ellen hétfőn ismét tüntetni fognak, és egyébként a státusztörvény ellen is. Az akkugyárral kapcsolatban az már látszik, hogy a VW konszern oda épít ilyet, ahol e-motort és elektromos autót is gyártani fog. Legközelebb Észak-Amerikában tervezi, bár korábban szó volt Közép-Európáról is.

A győri Audinak nem preferencia most az aksigyár

Lesz-e Magyarországon, és még inkább Győrben akkumulátorgyár, ahogy sokan ezt gondolják, és valóban ezért bővítik-e sokszorosára a győri ipari parkot? – tette fel a kérdést a Telex az Audi Hungaria igazgatósági elnökének.

Alfons Dintner nem tagadta, hogy négy közép-európai országot keresett meg a VW konszern, és „az egyes országok kormányai erre készülnek is”. Válaszából ugyanakkor kiderült, hogy a német óriásvállalaton belül jelenleg az a trend, hogy olyan telephelynél gondolkodnak ilyenfajta váltáson és bővítésen, ahol a termelési számok csökkennek.

„Győrben jelenleg terheltségi, kapacitáskihasználtsági problémák nincsenek”, ami arra utal, hogy emiatt nálunk nem kellene a termelési portfóliót egy akkumulátorgyárral bővíteni.

Az Audi konszern jelenleg is vásárol elektromos autókba szerelt akkumulátorokat magyarországi gyártótól, a Samsung gödi gyárából.

A Győri Ipari Park ettől függetlenül még 400 hektárral bővülhet, amit a győri Audi-vezér teljes mellszélességgel támogat, „leginkább a beszállítóink érdekében”.

Az emelés bent marad az alapbérben

Alfons Dintnernek várhatóan ez lesz utolsó éve Győrben, utána nyugdíjba vonul, és úgy fog távozni, hogy új bérmegállapodást kötött a szakszervezettel. Az Audi éves sajtókonferenciáján már tavasszal elmondta, és a dolgozóknak küldött belső levélben is részletezte, hogy ha a bérköltségek jelentős mértékben megnőnek, azzal Győr elveszítheti a konszernen belül eddig biztosnak tartott helyzeti előnyét.

Erről most, az események után azt mondta: „2022-ig három évre szóló bérmegállapodásunk volt, jól megfizetjük a munkatársakat. A mostani bérmegállapodás megkötésekor fontos volt, hogy elkerüljünk egy sztrájkot, hiszen a megrendelőink felé a szállítási határidőket tartani kell.”

Dintner szerint a megállapodás a munkavállalóknak rendkívül előnyös, az emelés ugyanis beépült az alapbérükbe. A helyzetet az nehezíti számukra, hogy a magyar infláció jelentős részét nem építhetik be a termékeik eladási árába, és ehhez jöttek most az extra magas béremelésből adódó többletköltségek is. „Hosszú távon ez a győri gyár versenyképességét – mármint a konszernen belül, ahol kőkemény verseny van – nem erősíti” – véli Alfons Dintner.

Dintner nem számol leépítésekkel, bár „lesznek olyan területek, ahol valóban kevesebb emberre lesz szükségünk. Ha azonban ők rugalmasak lesznek és készek lesznek arra, hogy az Audi Hungarián belül másra cseréljék a munkahelyüket, akkor ez is megoldódik majd.”

Lennének megoldások az inflációra

A már említett bérmegállapodásnál a szakszervezet (AHFSZ) azzal érvelt, hogy ilyen infláció mellett nem nagyon lehet más lehetősége egy cégnek, mint a 20 százalékhoz közeli béremelés. A magyar infláció a nemzetközi cégeknek is fáj, a győri Audi vezetője sem állítja ennek ellenkezőjét: tény, hogy Európa többi részében 8-9 százalékos az infláció. Magyarország pedig 20-nál tart.

„A magyar inflációt mi nem adhatjuk tovább a saját ügyfeleinknek a termékeink árának növelésével. Az nemcsak ránk, hanem a magyarországi gazdasági környezet számára is rendkívül káros lenne.”

Alfons Dintner szerint több megoldás lehet az infláció megfékezésére: „az egyszeri bérkifizetésekre gondolok, vagy hosszú távon a béren kívüli juttatások emelésére, amelyek nem épülnek be feltétlenül az alapbérbe. Ezeket a megoldásokat egyre inkább fontolóra kellene venni, különben az infláció így marad. Ezt a politikában is felismerték. Bár én azt gondolom, a csúcson túl vagyunk, minden előrejelzés is ezt mutatja, mostantól kedvezőbben alakulnak a számok.” Arra a kérdésre, hogy év végére el tudja-e képzelni az ígért egy számjegyű inflációt Magyarországon, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke igennel felelt.