Varga Mihály szerint le kéne válni a nyűglődő németekről gazdaságilag, de azt nem árulta el, hogyan

„Vihar után, vihar közben” címmel tartott előadást Varga Mihály pénzügyminiszter az idei Közgazdász vándorgyűlésen, de a viharos cím ellenére óvatos optimizmust ígért a magyar gazdasági kilátásaival kapcsolatban, és kijelentette, hogy a múlttal kevésbé akar foglalkozni.

Az elmúlt négy évben olyan kilátások sorozatát élte át a gazdaság, amikre senki nem számított, mondta a pénzügyminiszter, szerinte „hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az ukrajnai háború még tart”, és hogy ebben a helyzetben kell értékelnünk a lehetőségeinket. A makrogazdasági kondíciókról azt mondta, a potenciális és a reál GDP-növekedés közötti olló záródik, a magyar gazdaság kilátásai jók, a szerkezet kedvező, potenciális növekedési képességünk jobb, mint a szomszédoké. Egy nagy problémák van Varga szerint, hogy a német gazdasági modell válságban van,

azon kell tehát gondolkodnunk, hogy a németek kiváltására milyen lehetőségeink vannak.

A német helyzetre később is kitért, jelezve, hogy a gazdasági hangulatindexek továbbra is lefelé mennek Magyarország legfontosabb exportpiacán. A pénzügyminiszter elhúzódó konjunktúra-visszaeséssel számol, ahol a kormányzat gyengüléséből adódó politikai problémák is erősítik a gazdasági gondokat. Arra ugyanakkor nem tért ki Varga később sem, hogy hogyan váltanánk ki a német függést, ami a jelek szerint valóban komoly gondot jelent most.

Varga Mihály szerint a korábbi, hatéves bérmegállapodás révén 45 százalékos reálbér-növekedés következett be, ami hatékonyságnövekedést is feltételez a magyar gazdaságban. A reálbérekről elmondta, hogy azok ismét emelkednek, 2023 decembertől számolva ezek 10 százalékot nőttek. Azon ugyanakkor szerinte

nem kell csodálkozni, hogy a fogyasztás még nem indult be.

Azt mondta, ő már korábban is jelezte, hogy a reálbér-növekedés elindulása után először még a tartalékok visszaépítése lesz jellemző, utána jöhet csak a kiskereskedelmi forgalom bővülése. Ez most is látszik szerinte, a megtakarítások már nőnek, ahogy a lakáscélú hitelezés is élénkül, ezt szerinte segítik a kormányzati intézkedések is, és az egésznek lesz egy továbbgyűrűző hatása az építőiparra.

A fogyasztás alakulása a hazai tágabb kilátásokat is érinti, Varga erről azt mondta, optimista a Nagy Márton által sűrűn emlegetett „óvatossági motívummal” kapcsolatban. Jelenleg szerinte itt is hasonló cipőben járunk a többi uniós országgal, az Eurostat-adatok alapján a jobbak között van a hazai kiskereskedelmi forgalom. Emellett kiemelte, hogy az újautó-eladások már enyhén, de nőnek, és az ingatlan-tranzakciók is beindultak.

A Covid és a háború megzárta a magyar költségvetést, de Varga Mihály azt gondolja, hogy 2024-re már pozitív lesz az elsődleges egyenlegünk annak révén, hogy a korábban magas kamatkiadásaink csökkennek, jövőre már „csak” a GDP 3,7 százalékát teszik majd ki. Varga szerint „minden ellenkező híreszteléssel ellentétben” nemzetközi összehasonlításban feszesebb a magyar költségvetés, a kiadásokat azért nem lehetett még jobban lefaragni, hogy a potenciális GDP-t növelő tényezők ne épüljenek le.

Az államadósság finanszírozásáról elmondta, milyen változások történtek az elmúlt évtizedben, például hogy 28 százalékra csökkent a devizaadósság, és 20 százalékra nőtt a lakosság felé fennálló adósság. A hosszútávú cél, hogy 25 százalék legyen a deviza és a lakossági arány is, az intézményi pedig 50 százalék. A külföldi finanszírozás lehetőségét országok szintjén szélesíti az állam, 20 év után újra megjelentünk a japán piacon és arab országok felé nyitunk, hogy legyenek lehetőségek, ha valami történik a hagyományos finanszírozói piacainkon. Hogy az adósságszint magas-e vagy nem, az viszonyítás kérdése, de mindenképp az uniós átlag alatt van, mondta Varga.

Az idei első féléves növekedésről a pénzügyminiszter elismerte, hogy mind az ipar, mind a gazdaság lejtmenetben van.

De más ágazatok révén azért 1,5 százalékos növekedés bekövetkezett, amit ő „nem becsülne le”, hiszen az EU legjobb 10 eredménye között volt. Varga elemzése szerint a szolgáltatói szektor trendjei kedvezők, ez a következő időszakban is segíteni fogja a jobb adatokat. Az infláció csökkenése után egyre ráadásul nagyobb lehetőség lesz a kamatcsökkentésre, az állampapíroknál is elindul ez a folyamat, fokozatosan árazzák át a most még magasan kamatozó kötvényeket. A világgazdaságban mindenki a Fed kamatcsökkentését várja, ettől el fog tudni indulni a feltörekvő országokban is a csökkentés, olcsóbb lesz a finanszírozás.

A külső környezet nagyon fontos a különösen exportorientált Magyarországnak, de ebből a szempontból Varga is csak „a bizonytalanságokat tudja növelni”, kiemelte a német gazdasági modellel és a kínai hitelpiaccal kapcsolatos problémákat, az autóipar technológiai átállását, az USA-Kína-Amerika kereskedelmi viszonyt. Pozitív elem viszont szerinte, hogy utóbbinál talán puhulás indul, illetve azt is, hogy az EKB is kamatot csökkent.

Kettéválás van szerinte a hazai kkv-szektor és a nagyvállalatok között, a kicsik nem képesek egyedül megoldani a problémájukat, ezért a kormánynak feléjük kell fordulni a következő időszakban, ősszel várhatóak kormányzati intézkedések. A kormányzati kiadáscsökkentés folytatódni fog, mert az országnak vissza kell térnie a feszes költségvetési pályára, mondta a pénzügyminiszter.

Jövőre 3-3,5 százalékos növekedés már kinéz a nemzetközi előrejelzések szerint Magyarországnak, de a kormány ennél is optimistább. Varga Mihály szerint ezt támogatják az élénkülő nagyberuházások, a fogyasztás beindulása, a kiépülő kapacitásoknak köszönhetően a bővülő export. Kormányzati oldalról ehhez azt tudják hozzátenni, mondta, hogy a humántőkét fejlesztik, célzott programokat indítanak és visszaállítják a fiskális egyensúlyt. A következő másfél évet nézve a helyzet „derűre ad okot”, mondta végül Varga, aki abban bízik, hogy a jövő évi vándorgyűlésen már arról beszélhet, hogyan kerültünk vissza a korábbi növekedési pályára.

Matolcsy György jegybankelnök csütörtökön nem volt ennyire optimista a magyar gazdaság állapotával és kilátásaival kapcsolatban. Ő arról beszélt, hogy a gazdaságpolitika letért a helyes útról, és a korábban 2030-ra kitűzött célok most már maximum 2040-re érhetők el, de ehhez is azonnal irányt kellene váltani. Varga Mihály erre nem reagált az előadásában, Matolcsynak csak Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szólt vissza, aki szerint pusztán a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a jegybankelnök között fennálló személyes konfliktus áll a kritika hátterében.