Egy német adat mutatja a legjobban, mi jön a magyar gazdaságban, és ez most nem jó hír

A második negyedéves magyar GDP adatra vonatkozó elemzői várakozások meglehetősen nagy szórást mutattak. A konszenzus 2023 azonos időszakához képest 2-2,5 százalékos, az idei első negyedévhez viszonyítva pedig közel 0,6 százalékos növekedést jósolt. A KSH által július végén közölt adatok ezzel ellentétben éves alapon csak 1,3 százalékos növekedést, míg az előző negyedévhez képest 0,2 százalékos csökkenést regisztráltak.

Annak magyarázata, hogy a magyar gazdaság növekedési kilátásait az elmúlt időszakban miért nehezebb megbecsülni a szokottnál, az ellentétes képet mutató makrogazdasági folyamatokban keresendő. Ezek tekintetében jelenleg alapvetően a reálkereset-emelkedése, a kiskereskedelmi adatok élénkülése és az építőipar kedvezőbb teljesítménye áll szemben a gyenge külső kereslettel, az alulteljesítő iparral és az alacsony beruházási kedvvel.

Jövőbelátás gazdasági hangulatindexekkel

A sok komponensből álló és számos tényezőt figyelembe vevő elemzői modellek mellett a gazdasági ciklusok előrejelzésének másik fontos eszközét az üzleti bizalmi indexek vagy gazdasági hangulatindexek képezik. Ezek kérdőíves felméréseken alapulnak, amelyek során a megkérdezett vállalatok vezetőinek gazdasági helyzetértékelését, üzleti várakozásait és a fogyasztók visszajelzéseket összesítik egy meghatározott módszertan alapján.

Az egyik legismertebb ilyen mutatószám az Európai Bizottság által havonta közzétett Economic Sentiment Indicator (ESI), amelyre a magyar sajtóban is gyakran hivatkoznak. Ez az index öt különböző vetületben (ipar, szolgáltatások, fogyasztás, építőipar, kiskereskedelem) vizsgálja az adott tagállam gazdaságának állapotát és növekedési kilátásait. Uniós szinten ez a folyamat több tízezer vállalkozás és fogyasztó adatainak, válaszainak folyamatos begyűjtését és feldolgozását jelenti. Magyarországon a felméréseket a GKI Gazdaságkutató Zrt. végzi.

Az EU harmonizált számítási módszere alapján az összesített ESI mutatószámot az öt vizsgált terület adatainak súlyozásával határozzák meg. A legnagyobb súlya az iparnak (0,4), a legkisebb a kiskereskedelemnek van (0,05). Ha az adott tagállam kiszámított ESI értéke 100 fölött van, akkor a gazdasági hangulat átlagon felüli, ha alatta, akkor átlagon aluli. Ebből a tényből és az index havi értékének változásaiból következtetéseket lehet levonni a gazdaság állapotára és a növekedési kilátásokra vonatkozóan.

Puha statisztikák

A gazdasági hangulatindexek az úgynevezett puha statisztikák kategóriájába sorolhatók, mivel nem tényszámokra épülnek, hanem kérdőívekre adott válaszokra. Pontosságukat, hasznosságukat a konjunktúra-előrejelzés szempontjából számos tanulmány vizsgálta. Az ESI-index esetében az általános vélemény az, hogy rövid távon, 3-6 hónap viszonylatában alkalmas a gazdasági folyamatok irányával, előjelével kapcsolatos prognózisok felállítására.

Magyarország vonatkozásában a tapasztalat azt mutatja, hogy a havonta közölt ESI-értékek nagyrészt kellő pontosságú becslést adnak a gazdaság állapotáról, sőt, statisztikai összefüggés is kimutatható az index alakulása és a GDP változása között. Az elmúlt évek adatainak elemzéséből kiderül, hogy az ESI-index 1 pontos emelkedése – más tényezőket figyelmen kívül hagyva – átlagosan 0,07 százalékpontos GDP növekedést vetít előre az előző negyedévhez képest.

Érdemes kiemelni azt is, hogy az öt vizsgált ágazat ESI-indexeinek eltérő lehet a magyarázó, előrejelző ereje az adott ország gazdasági folyamatainak tekintetében. Hazánk esetében a szolgáltatásokra, a fogyasztásra és az építőiparra vonatkozó indexek bizonyultak a leginkább szignifikánsnak.

Az üzleti hangulatot és a mérések pontosságát számos tényező befolyásolhatja, például kormányzati döntések, választási eredmények, globális válságok, háborúk, világjárványok vagy természeti katasztrófák. Példaként említhető, hogy a 2008-as pénzügyi válság után az ESI-indexek pontosabbá váltak a gazdasági növekedés előrejelzését tekintve, a Covid-19 járvány ugyanakkor jelentősen rontotta ezt az előrejelző-képességet.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az index számítása a kérdőíves eredményekre, sokszor szubjektív válaszokra támaszkodik, és nem egzakt gazdasági adatokra, mutatószámokra. Ezen felül mintavételi problémák is adódhatnak.

Még mindig nagy a német függés

Ahogy a cikk bevezetőjében is szerepel, nem csak az unió közöl rendszeresen olyan hangulatindex adatokat, amelyekből következtetéseket vonhatunk le a magyar gazdaság aktuális állapotára vagy növekedési kilátásaira vonatkozóan. Az OECD-nek szintén van ilyen mutatója (Business Confidence Index – BCI), de idesorolhatjuk a német gazdaságkutató intézet, az ifo Institute által havonta publikált üzleti hangulatindexet (Business Climate Index) is, amely a német gazdasággal kapcsolatos várakozásokra fókuszál.

Érdekesség, hogy ez utóbbi adja messze a legpontosabb előrejelzést a magyar GDP-változás irányára vagy előjelére, ezt mutatja a fenti ábra. A 2005 és 2024 közötti időszak adatainak elemzése alapján az ifo Institute indexe 78,6 százalékban bizonyult pontosnak e tekintetben. A második helyen a német ESI-hangulatindex áll 71,8 százalékos eredménnyel, a harmadik az OECD magyar hangulatindexe 66,7 százalékkal, míg a legkevésbé pontos éppen a magyar ESI-hangulatindex 65,8 százalékkal.

Az előbbi ábrán látható pontossági sorrend újabb bizonyítéka annak a közgazdasági közhelynek, hogy a magyar gazdaság továbbra is jelentős mértékben függ a német gazdaságtól. Egyben jól jelzi a hosszú történelmi múltra visszatekintő kitettségnek a mértékét.

Németország még mindig Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, e tekintetben jelentős változás, érdemi hangsúlyeltolódás az elmúlt években sem volt tapasztalható. A jelenlegi magyar-német kapcsolatokat a növekvő külföldi tőkebefektetések jellemzik, emellett továbbra is intenzív a német vállalati jelenlét hazánkban. Ami a konkrét számokat illeti, a német részesedés a magyar exportban 2023-ban 26,3 százalék volt, míg a teljes magyar import 22,6 százaléka származott Németországból. Jelenleg több mint 2700 német cég mintegy 225 ezer embernek ad munkát Magyarországon.

A fentiek alapján nem túlzás kijelenteni, hogy hazánk valójában része a német termelési értékláncnak. Főként ez a magyarázata annak, hogy a német gazdaságra vonatkozó vállalati várakozások és fogyasztói visszajelzések pontosabban és hamarabb jelezhetik a magyar gazdasági folyamatok irányváltását.

Mit mutatnak most a hangulatindexek?

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (DG ECFIN) augusztus 29-én ismertetett felmérése alapján a júliusi 98,9 pontról augusztusban 99,1 pontra javult Magyarország ESI indexe. Ez elhanyagolható, csekély mértékű emelkedésnek számít, ami alapján semmiképpen sem lehet a magyar gazdaság határozott kilábalására, dinamizálódására következtetni.

Ezt a képet árnyalja sötétebb tónusokkal az augusztusi német ESI-index, amely 90,5 pontos értékével messze a 100 pontos átlag alatt van, és júliushoz képest 1,7 pontot esett.

Visszaesést mutat az ifo Institute által nemrég publikált index is, amely a júliusi 87 pontról augusztusban 86,6 pontra csökkent. Az intézet hivatalos közleménye szerint a hangulat csökkenő tendenciát jelez: a német vállalatok nem csak rosszabbnak ítélik meg jelenlegi helyzetüket, de várakozásaik is pesszimistábbak lettek, ami alapján a német gazdaság egyre inkább válságba kerül. Ezt erősíti a friss, ugyancsak negatív adat a német iparról, amely szerint havi alapon 2,4 százalékkal esett vissza a termelés. A cikkben ismertetett összefüggések alapján mindez nem sok jóval kecsegtet a magyar növekedési kilátásokat illetően.