Nagy csöndben gigahitelt vett fel Kínától a magyar állam

Kormányzati bejelentés nélkül, egymilliárd eurós hitelt vett fel a magyar állam Kínától, az összeget áprilisban már le is hívta – vette észre a Portfolió az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel a magyar állam, hároméves futamidőre. Ennek részletei nem ismertek, annyit tudni, hogy a hitel változó kamatozású, a törlesztés ütemezése nem ismert, így az sem, pontosan mennyit kell visszafizetnie a magyar államnak, amelynek adóssága már februárban 133 milliárd euró volt. Ezt fejelte meg 0,6 százalékkal a kínai hitel, amely a kötvénytartozásokat nem számolva a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül.

A kormányzat igyekezett átcsoportosítani a tartozásait, hogy hiteleket inkább belföldön, a lakosságot állampapír vásárlására ösztönözve, és kevésbé külföldről szerezze be. Ezzel szembe megy a kínai hitelfelvétel, amelyet a jelek szerint csendben intézett a kormány.

Ez a hitel nem kötődik a kínai forrásokból épülő, szakértők szerint 979 év alatt megtérülő Budapest–Belgrád-vasútvonalhoz. Arra a magyar állam másik tételként jelenlegi árfolyamon 820 millió eurót vett fel, szintén a Kínai Eximbanktól.

Azt sem tudni, mire kell

A Portfolio megjegyzi, hogy az ilyen jellegű hitelfelvételekről a kormány beszámol, ezúttal azonban ezt nem tette meg. „Az ÁKK adatbázisában szereplő hivatalos indokláson túl így az sem világos, hogy pontosan milyen céllal történt a hitelfelvétel.”

Potenciális tétel akad bőven, amely miatt szükség lehet az újabb hitelre: A magyar állam 3,1 milliárd euróért megvette a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, az egész évre tervezett költségvetési hiányt a kormány már az első negyedév végére elérte, júniusban további 108 milliárdos hiányt regisztrált, igaz, ez az utóbbi mutató önmagában állva a kedvezőbbek közé tartozik.