Mészáros Lőrinc szívesen vásárolna be a legnagyobb horvát cégcsoportból, de ennek sokan nem örülnének

Van a szomszédunkban, Horvátországban egy gigantikus cégcsoport, a Fortenova. Ennek a csoportnak az exjugoszláv országokban rendkívül kiterjedt mezőgazdasági, élelmiszeripari és kiskereskedelmi érdekeltségei vannak, rengeteg mindennel foglalkozik. Van több nagy élelmiszer-kereskedő lánca (Konzum, Mercator), élelmiszeripari cége (Zvijezda, Dijamant), ásványvízcége (Jamnica), húsipari érdekeltsége (PIK Vrbovec). Ennyire összetett magyar céget nehéz lenne mondani, a Fortenova és rengeteg saját márkája olyan, mintha itthon egy csoport lenne a Lidl, az Aldi, a Pick Szeged, a Szentkirályi és két-három nagyobb tejipari cég.

A legalább 45-50 ezer embert alkalmazó vállalatnak hatalmas súlya van a Magyarországnál érdemben kisebb, mindössze 3,9 milliós Horvátországban. Csakhogy a cég sokféle bajjal, nehézséggel küszködött az elmúlt évtizedben, ezért olykor vagy az egész csoport vagy néhány cége eladósorba került, és már eddig is sok magyar üzletember, Jellinek Dániel, Csányi Sándor, illetve Mészáros Lőrinc is fantáziát látott abban, hogy egy részét vagy egészét megszerezze.

Most is zajlik egy versenyfutás az eladósodott cégcsoport bizonyos elemeiért. De vajon lehet-e esélye a horvát sajtó által csak amolyan Orbán-proxynak tartott Mészáros Lőrincnek befutni, ha – legalábbis a horvát cikkek szerint – a horvát politika a magyar földszerzési törekvések miatt óvatosan kezeli ezt a csoportot? A Fortenova ugyanis hatalmas területen gazdálkodik, míg valójában a cégei javarészt csak bérlik az állami földeket. A Mészáros-csoport ajánlata amúgy állítólag kifejezetten jó. A magyar–horvát viszony viszont eléggé terhelt, részben a Mol–INA-ügyben kialakult konfliktusok miatt, részben pedig azon magyar külpolitikai fellépés miatt, amely mindig a szerbek oldalára áll, például Bosznia-Hercegovinában. Ezt a horvátok szintén nem nézik jó szemmel.

A Fortenova felemelkedése és majdnem bukása

A Fortenova elődje az Agrokor nevű csoport volt, amelynek kulcsembere Ivica Todorić, aki egy virágtermesztő cég vezetőjéből lett Horvátország legnagyobb kiskereskedelmi és mezőgazdasági cégcsoportjának a tulajdonosa és az ország legvagyonosabb embere. Az 1990-es rendszerváltás után a csoport sokáig nagyon hasított, dinamikusan bővült, sok hitelből ugyan, de folyamatosan vette meg a kor ismert horvát márkáit, a Jamnica ásványvízcéget, a Zvijezda olaj- és margaringyárat, a Ledo jégkrémcéget, majd a PIK húsipari vállalkozást.

A terjeszkedés során azonban Ivica Todorić egy kicsit túl bátor volt.

Az Agrokor előbb horvát bankoktól kapott finanszírozást, majd az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is beszállt, végül Todorić a tőzsdére vitte a cégét. Az Agrokor alapvetően családi tulajdonban maradt, az alapító beköltözött egy hatalmas zágrábi kastélyba (a főnemesi Kulmer család egykori birtokába). Egy idő után a cég már tényleg rendszerkockázat lett, volt, hogy cégcsoportja egymaga adta a horvát GDP 15 százalékát. 2016-ban viszont csődközelbe jutott a mamutvállalat, ekkor évi 2000 milliárd forintos forgalma lehetett, de ugyanekkora adóssága is volt.

A fáma szerint a túl sok hitel mellett Horvátország 2013-as uniós csatlakozása sem segített, mert megroggyantotta a cég addigi domináns belföldi pozícióit. Az Agrokor főleg a hitelezőké lett, ráadásul elsősorban orosz bankoké, így a Sberbank és a VTB Bank lettek a tulajdonosok, mellettük horvát bankok, kötvénytulajdonosok és beszállítók is részesedést kaptak. Az azóta bekövetkezett politikai változások és távolodások miatt ez az orosz kapcsolat sem segített. Mindenesetre az egykori Agrokort át kellett alakítani, amiben az állam is segített.

A cégcsoport egy sok nyelven beszélő, világlátott, volt mckinsey-s topmenedzsert kapott Fabris Peruško személyében. A restrukturálás során jött létre a Fortenova, amely úgy próbált hiteleket törleszteni, hogy mindenfélét eladott, de még ezután is közel száz cégből és száz neves márkából állt, viszont az adósságszint sem apadt le kellő mértékben.

Amikor az orosz bankok voltak többségben (51,5 százalékkal), már megjelent mellettük tulajdonosként Pavao Vujnovac, aki azóta a cég legnagyobb tulajdonosává vált. Aztán beszállt egy Saif Alketbi nevű üzletember az Egyesült Arab Emírségekből. Bárki érkezett is, a szomszédos és oroszbarát Szerbiával ellentétben nagyon Nyugat-barát és oroszellenes Horvátországban a legtöbb tulajdonos vagy potenciális tulajdonos körül mindig megjelent a gyanú, hogy valamiképpen az oroszok pozícióját próbálja javítani vagy fenntartani.

Magyar és horvát vevők

A Fortenova még mindig eléggé el van adósodva, ezért most a cég mezőgazdasági ágához tartozó vállalkozásokat adná tovább. A szlavón nagybirtokokkal is bíró cégcsoport (Belje, PIK Vinkovci, Vupik és Vinka), mintegy 32 ezer hektár állami tulajdonú földön is gazdálkodik.

Megkerestük a Fortenovát, hogy az eladás részleteiről érdeklődjünk. A cég válaszában a nyilvános közleményére utalt, amely szerint a Fortenova Group számos, nem kötelező erejű ajánlatot kapott mezőgazdasági részlegének megvásárlására. A cég úgy döntött, hogy továbblép az értékesítési folyamat következő szakaszába, és felkér néhány kiválasztott helyi és regionális vevőt, hogy vegyenek részt egy átvilágítási szakaszban, amely után a potenciális vevők végleges, kötelező érvényű ajánlatot tesznek.

A stratégiai partner kiválasztásakor a cég azokra fog koncentrálni, akik a tisztességes ár megfizetése mellett a legjobban tudják segíteni a csoport mezőgazdasági termelésének további fejlődését, valamint a foglalkoztatás és a hagyományok megőrzését – olvasható a közleményben. A cég ugyanakkor konkrét vevőket nem említett.

A márciusi horvát cikkek szerint az eladásért két magyar is bejelentkezett, rögtön a két leggazdagabb üzletember, Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc.

Ám, ha jól értesültek a cikkek, akkor Csányi Sándor már nincs versenyben, Mészáros Lőrinc viszont még igen. A Mészáros-birodalom mellett még két horvát cégcsoport is esélyes, a kaproncai Podravka, illetve egy konzorcium, az eszéki Žito és a viškoci Osatina Grupa.

Mint a balkáni térséggel foglalkozó BALK magazin írja, ebből a körből a Podravka erősen támogatottnak tűnik, a részvénytársaság elnöke, Martina Dalić a horvát miniszterelnök, Andrej Plenković barátja. A Žito és Osatina Group konzorciuma pedig a regionális politikai erők közbenjárására számíthat, így a lap szerint a Mészáros-csoportnak csak akkor van esélye, ha érdemben magasabb ajánlattal lép fel. Márpedig úgy tudjuk, hogy Mészáros többet ajánlana, mint más érdeklődők.

A cég és a horvát sajtó szerint viszont a vételár nem egyedüli szempont. A Fortenova ugyanis ma egy integrált cég, amelynek különféle cégei használják a saját mezőgazdasági alapanyagokat, és az eladó dönthet úgy, hogy olyan vevőt választ, aki ugyan nem fizet annyit, mint más, jobban el tudja képzelni vele a jövőbeli együttműködést.

Mészáros Horvátországban

A helyi sajtó beszámolóiból úgy tűnik, hogy a Mészáros-csoport ajánlatára Horvátországban több szempont miatt is fújnak, és általában magyar nacionalista földszerzési törekvések kiterjesztéseként írják le a horvát területek potenciális használatát. Találtunk olyan cikket is, amely idézi Mészáros Lőrinc sikerfaktorait, vagyis azt, hogy a gyors gyarapodását az Isten, a szerencse, és Orbán Viktor hármasának tudja be.

A magyarellenességnek, de általában a külföldi-ellenességnek vannak hagyományai az országban, a horvát politikusok a külföldi befektetőket sokszor igyekeznek távol tartani, nehogy hazaárulással, a javak kiárusításával vádolják őket ellenfeleik. Az idegenkedés nem új keletű, Horvátország első elnöke, Franjo Tudjman fogalmazott úgy anno, hogy az olaszoknak nem szabad odaadni a tengerpartot, míg az ország belsejét a németektől és a magyaroktól kell óvni.

A Mészáros-csoport viszont állítólag tényleg többet kínálna a cégekért, mint mások, ezzel pedig kihívás elé állította a horvát államot, de a helyi érdeklődőket is. Kerestük kéréseinkkel a Mészáros-csoportot is, amennyiben új információkat kapunk, beszámolunk róla.

Mészáros Lőrinc külhoni érdeklődésén belül Horvátország kiemelt helyet foglal el, az NK Osijek, vagyis Eszék focicsapatának megszerzése után Mészáros megvette a hercegszőlősi Rabo almatermesztőt, de vannak szállodaérdekeltségei is (az abbáziai Miramar és a Riva’s Hotels & Resorts luxusszálloda Ičićiben).

Ám hiába az oligarcha elkötelezettsége a horvát befektetések iránt, a horvát érdeklődők biztosan lobbiznak majd a fontosabb politikusoknál a „magyar befektető” ellen.

A legutóbbi választásokon Szlavóniában (itt és Baranyában van a legtöbb termőföld) kiemelten jól szerepelt a kormányzó HDZ, igaz, a Fortenova többségi tulajdonosa, Pavao Vujnovac inkább a Domovinski Pokret (Mozgalom a Hazáért) nevű nacionalista, szélsőjobbos párttal van kapcsolatban, ami a legutóbbi választások után szintén a kormánykoalíció része lett.

A horvát gázkirály

Mészároséknak, ha meg akarják szerezni a Fortenova érdekeltségeit, Pavao Vujnovaccal kell megállapodniuk.

Vujnovac Horvátország egyik leggazdagabb embere és tavaly óta a Fortenova vezető tulajdonosa, akinek a keze alatt körülbelül egymilliárd eurónyi cégtulajdon van. Igazi self-made man, aki nemcsak nagyon gazdag és befolyásos, de termetében is hatalmas ember. (Volt, aki elmesélte, hogy egy tárgyalásukon ebédet nem kért, de egy tálca francia krémest bevágott.) A sajtót nagyon nem kedveli, inkább a radar alatt szeret dolgozni. Nagyjából 2010-ben robbant be a horvát üzleti életbe, a Horvátországban ma már gázkirálynak nevezett üzletember ekkor vette meg a PPD (Prvo Plinarsko Društvo) regionális energiacéget, amit aztán hatalmasra duzzasztott. A Fortenovában 2023 decemberében került többségbe Open Pass nevű cégén keresztül.

Övé Ploče város kikötője, vannak idegenforgalmi érdekeltségei, nagy befektetése volt a kutinai műtrágyagyár, a Petrokemija, amelyben a magyar irányítású INA is a partnere volt, de mint a BALK portál írja, azóta már törökök szálltak be.

Pavao Vujnovac nagyon jól ismeri Magyarországot. Az MVM-mel hol jobb, hol rosszabb volt a viszonya, volt már olyan helyzet, amelyet magasabb szinten kellett elsimítani. Korábban a PPD inkább a jó orosz, pontosabban gazpromos kapcsolatairól volt ismert, de újabban a felek elhidegültek egymástól, és a PPD tulajdonosa inkább Nyugat-barát befektetőként mutatja magát.

Az energiaszektorban járatos forrásaink úgy tudják, hogy Vujnovac cége Magyarországon is kiterjedt tevékenységet folytatott, a klasszikus locational swap volt a fő terepe. Nagyon leegyszerűsítve ez egy földrajzi alapon, üzleti racionalitással meghozott csere, például Magyarország Horvátországon keresztül vesz tengeren érkező nem orosz gázt, de azt elcseréli. A PPD a krki terminálnál átveszi a gázt, amit a horvát piacon elad, helyette valamelyik magyar határponton Magyarország kap orosz gázt, amit a PPD vásárolt meg. Ezek összetett ügyletek, amelyek minimalizálják a szállítási feladatokat, de azért segítenek is diverzifikálni a magyar gázbeszerzéseket.

Vujnovac tavaly átrendezte cégbirodalmát. Fő cégeinek operatív vezetéséről lemondott, miközben a tulajdonát megtartotta, ez az Energia Naturalis (ENNA). 2023. július 1-jétől kinevezte Boštjan Napast szlovén mérnököt új vezérigazgatónak, a menedzser korábban a koperi kikötő vezére volt. Vujnovac emellett a holdingjai között is átrendezett, a PPD-t betette a vukovári BlueHorizon nevű holdingjába.

Miért gondoljuk azt, hogy már nem is olyan jó a magyar kapcsolatrendszere, nem lesz könnyű vele megállapodnia Mészárosnak? Erről természetesen nem sokat tudunk, de az biztos, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egy szokatlanul nagy bírságot rótt ki a PPD-re tavaly. Az ügy előzménye még az orosz–ukrán háború kirobbanása előtti időszakra és egy magyar–osztrák határkeresztező kapacitáson megkötött üzletsorozatra nyúlik vissza, ahol valamilyen ármanipulációt sejtet az energiahivatal.