India, Brazília, Törökország, Fülöp-szigetek: a sokféle háború tőkepiaci győztesei

Három nagyon erős folyamat határozza meg jelenleg a világgazdaságot és így a tőkepiacokat is.

• Az egyik a katonai lépésekben is megnyilvánuló geopolitikai feszültségek (jelenleg főként az orosz-ukrán háború, illetve az egyre inkább szétterjedő közel-keleti konfliktus),
• a másik a kereskedelemben, félvezetőgyártásban, illetve deglobalizációban is megnyilvánuló amerikai-kínai meccs,
• míg a harmadik a mesterséges intelligencia térnyerése.

Az Amundi által Budapesten szervezett májusi beszélgetésen hazai és nemzetközi elemzők vitatkoztak órákon át ezekről a nagyon érdekes kérdésekről, mi elsősorban a két gondolatébresztő bevezető előadás gondolataiból idézünk.

A cég előrejelzése szerint a világgazdasági növekedés az előttünk álló 2 évben a 2023-as 3,2 százalékról 2,8 százalékra csökken, ezen belül a fejlett országok növekedése 1,6-ról 1,3 százalékra mérséklődik a feltörekvőké pedig 4,3-ról 3,7 százalékra esik vissza. (Az IMF szerint az egész évtized kilátásai elég borúsak.) Határozottan látszik az is, hogy Kína szerepét egyre jobban átveszi India, amely nemcsak a népességben előzte meg a vetélytársát, de a következő években mintegy 150-200 bázisponttal gyorsabb is lehet a gazdasági bővülése is. A geopolitikai feszültségek és a mesterséges intelligencia (AI) pedig erőteljes átrendeződést hoznak a globális piacokon.

Új nyertesek

A kazah származású Yerlan Syzdykov, az Amundi Asset Management globális feltörekvő piaci befektetési vezetője szerint a jelenlegi töredezett kockázatok (klasszikus-, hideg-, proxi-, vám- és technológiai háborúk) még nem egyesültek egy nagy válsággá, inkább szigetszerű, lehatárolt jelenségekről beszélhetünk, de látszanak a jelei annak, hogy ez a konfliktus-integráció a közeljövőben akár be is következhet.

Egy ilyen folyamatban új nyertesek és vesztesek emelkednek ki. A szakember egyébként kifejezetten megengedő volt azzal a sokat kritizált magyar gazdaság-stratégiával, ami az ország kereskedelmi kapcsolatait több irány felé (ebből Oroszország és Kína a kritikus) is nyitva tartja, de kitalálhatjuk, hogy mindemellett az időszak nyertesei elsősorban nem a kelet-közép-európai régióból fognak kikerülni. A potenciális nyertes országokat három szempont alapján fő csoportba sorolta.

• Az elsőbe tartoznak azok, amelyek népességüknél, a konfliktusokban játszott (vagy éppen nem játszott) szerepük miatt növekvő világpolitikai súlyra tehetnek szert, ilyen India, Brazília és Törökország, talán kevésbé pozitív szereppel, de ilyen lehet Irán és Szaúd-Arábia is.
• A másodikba azok tartoznak, ahol a gazdasági súly az általuk birtokolt erőforrások és nyersanyagok, vagy az ellátási láncokban betöltött szerepük miatt felértékelődnek: Katar, Angola, Közép-Ázsia és Latin-Amerika, de Marokkó, Vietnám és Thaiföld is emiatt vonzó.
• Végül a harmadik országcsoportba tartozókat a védelmi megállapodások, illetve az abból eredő támogatások és befektetések értékelik fel, erre a Fülöp-szigetek a legjobb példa. Ugyanakkor a NATO-hoz frissen csatlakozó Svédország és Finnország, valamint a kínai konfliktusokhoz közeli, de nyugati szövetséges Japán és Dél-Korea is nyerő lehet.

A történelem legnagyobb választási éve

Mivel a szakember kötvénypiaci befektető, aszerint is megkülönböztette az országokat, hogy melyiknek van érdekes kötvénypiaca. Ha egy ország aktívan részt vesz egy gyors átalakulásban, akkor a befektetőknek ott van keresnivalója (akár pozitív, akár negatív fogadással), ugyanakkor Oroszország, Fehéroroszország, Irán és Izrael kötvénypiaca jelenleg nincs fent a befektetői térképen.

2024-ben az is meghatározza majd a piacokat, hogy rekord számú országban tartanak fontos választásokat: a világ népességének 41 százaléka vesz részt idén parlamenti- vagy elnökválasztáson. A teljesség igénye nélkül ilyen választási év volt, vagy lesz az Egyesült Államokban, az EU-ban, Indiában, Indonéziában, az Egyesült Királyságban, Oroszországban, Mexikóban, Dél-Afrikában, illetve Pakisztánban, és ha hozzátesszük, hogy van olyan népes állam (Kína), ahol nem is várhatunk egyelőre szabad választásokat, tényleg szinte elértük az elméleti maximumát annak, hogy egy adott évben a világ mekkora része vehet részt választásokon.

A nagy kereskedelmi csata

Guillaume Uettwiller, a CPR portfólió-menedzsere a kereskedelmi, technológiai versenyfutásról is részletesen beszélt, ebben a világban ugyanis olyan lokális konfliktusoknak vagyunk tanúi, amelyeknek messzemenő következményei vannak.

Ez elsősorban az állami támogatásokban és vámokban, illetve az arra adott kínai válaszokban nyilvánul meg. Az Egyesült Államok exporttilalmat vetett ki Kínával szemben a legfejlettebb processzorokra és meghajtókra, aminek következtében például az Nvidia kínai értékesítései megfeleződtek.

Az USA emellett 250 milliárd dolláros támogatási programot indított a csúcsminőségű chipek hazai gyártásának felfuttatására, amitől azt remélik, hogy pár év múlva a globális kereslet 20 százalékát képesek lesznek kielégíteni (a jelenlegi nullával szemben). A program keretében március 20. és április 25. között négyen is gigantikus támogatást nyertek el, az amerikai Intel 8,5 milliárd dollárt, a tajvani TSMC 6,6 milliárd dollárt, a koreai Samsung 6,4 milliárd dollárt és a szintén amerikai Micron 6,1 milliárd dollárt nyert el, valamennyien amerikai ipartelepítésbe foghatnak.

Ugyanakkor Kína sem késett a válaszlépésekkel, ő is hajlandó nagy összeget áldozni arra, hogy a számára jelenleg függőséget jelentő licensz-kiszolgáltatottságát csökkentse.

Miközben hadakoznak, valójában mindkét fél számára kockázatot jelent, hogy az ezekben az eszközökben felhasznált félvezetők gyártásának 60 százalékát, a legfejlettebb és az MI-használatához leginkább szükséges GPU-kban (videókártyákban) alkalmazott félvezetők gyártásának pedig 90 százalékát Tajvan birtokolja.

Mesterséges intelligencia

És, így a technológiai oldalról meg is érkeztünk a mesterséges intelligenciához. Az AI a párhuzamos számítások végzésére alkalmas chipekkel kiegészülve – Guillaume Uettwiller szerint – a következő években 2600-4400 milliárd dollár hozzáadott értéket termel majd, miközben ugyancsak jelentős átrendeződést hoznak a nyertesek és a vesztesek között a világban, legalábbis a nagy cégek körében.

Ezt a folyamatot globálisan a változásoktól való félelem kíséri. Ez lehet a munkahelyek elvesztése, vagy a gépek lázadása jellegű félelem, de akár tőkepiaci is. Tény, hogy egy időben az AI-cégek úgy drágultak, mintha nem lenne holnap, de a szakemberek szerint azért az a félelem túlzás, amely az ezredforduló idején jelentkező internetes lufi kipukkanásához hasonlítja az AI-boomot.

A klasszikus dotkomlufi előtt a maitól egészen eltérő árazási szinten forogtak a technológiai részvények. Az akkori 60-80-as P/E mutatókkal (ez a részvény árából és az egy részvényre jutó nyereségből kijövő arányszám – ha nagyon magas, akkor gyanús, hogy a részvény túlárazott) szemben a Nasdaq 100 ma 30-as P/E alatt forog, és nincsen annyi új tőzsdére lépés sem.

Tényleg mindent átalakít

Az AI a gazdasági növekedés mindhárom tényezőjére, a tőkére, a munkára és a termelékenységre is erőteljes hatást gyakorol, hiszen már rövid távon is rengeteg tőkét vonz, munkahelyet teremt és szüntet meg és növeli a hatékonyságot – vélte Yerlan Syzdykov.

Mint minden innovációs forradalom, kezdetben ez is a létező világrend töredezéséhez vezet, ahogy új vállalatokat, szektorokat és országokat emel fel, hosszú távon azonban ezek a változások egy új egyensúly kialakulása felé mutatnak.

A technológiai fejlődés másik, de kevesebbet emlegetett átrendező hatása a hozzá kapcsolódó hatalmas energiaigény. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) számításai szerint

az adatközpontok, az AI és a kriptodevizák együttes villamosenergia igénye a 2019-es 300 terrawattról 2026-ra 1000 terrawatt fölé emelkedik.

Ez felértékeli a villamosenergiát és azon belül a megújuló energiaforrásokat, minden ennek előállításához és tárolásához kapcsolódó megoldást, illetve az ezekhez kapcsolódó alapanyagokat, tudást vagy beruházási helyszíneket – vélte Guillaume Uettwiller. És ne legyenek kétségeink, ebben a kérdésben (klímaváltozás, emisszió, felmelegedés) még biztosan nem jutottunk el a megnyugtató megoldásig.