Cudar idők jönnek a világgazdaságra
2024. április 21. – 15:56
Borús képet mutat a világgazdaság és a globális kapitalizmus közeljövőjéről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Világgazdasági kilátások című friss kiadványa, ami a következő öt évre ad nagyon részletes előrejelzéseket. Ezekben világszintű és egyes országokra vonatkozó folyamatokat is vizsgálnak, valamint megbecsülik, melyik országnak milyen mértékben és milyen irányba változik majd a gazdasági teljesítménye.
Az IMF a nemzetközi pénzügyi rendszer központi intézménye, ami elvileg a nemzetközi pénzügyi együttműködésen és az árfolyamstabilitás elérésén dolgozik, plusz néha ad hitelt olyan nehéz helyzetben lévő országoknak, mint amilyen Magyarország volt 2008-ban. (Ezt azóta visszafizettük.)
Az IMF jelentésének lényegét röviden már a héten megírtuk, eszerint a világgazdaság idén és jövőre is 3,2 százalékkal fog nőni. Ezt – nem meglepő módon – a szegény országok gyors növekedése húzza fel, és a gazdag országok lassuló növekedése húzza le. De mit jelent ez?
Nem sok jót. A kicsivel három százalék fölötti globális növekedés ugyanis messze elmarad az elmúlt évtizedek átlagától.
Az IMF szerint hiába vagyunk túl egy covidos-inflációs-energiaáras válságon, a kilátásaink a következő években nem fognak javulni. Sőt, szerintük a globális növekedés akkor is 2,8 százalékra csökkenhet az évtized végére, ha ebben az évtizedben nem jön már semmilyen válság. Ez a 2,8 százalékos adat 1945 óta a legrosszabb előrejelzésük.
De miért?
A globális növekedés lelassulásának az IMF szerint egy sor negatív hatása lesz. Az egyik, hogy lelassul a szegényebb és a gazdagabb országok közötti jövedelemkülönbség csökkenése, ami értelemszerűen feszültséget okozhat majd a szegényebb országokban. A másik, hogy lelassul a globális szegénység felszámolása és sokak életszínvonala nem fog olyan ütemben nőni, mint az elmúlt évtizedekben.
A globális növekedés lelassulása ezen kívül az IMF szerint a zöld átállás, és úgy általában a környezetvédelmi törekvések meggyengülését hozhatja magával.
Ezen kívül az életszínvonal-növekedés lelassulása, vagy egyes csoportok életszínvonalának csökkenése a társadalmi feszültségeket is felerősítheti. Vagyis könnyebben kialakulhatnak majd újabb konfliktusok.
De miért ilyen rosszak a kilátások? Az IMF szerint:
- egyre kevesebb a kapitalista termelésbe bevonható új munkaerő. A fejlett országok társadalmai egyre inkább elöregednek, így a gazdasági növekedéshez a fejletlen országokból érkező dolgozókra van szükségük. De egyrészt náluk is egyre többen dolgoznak, másrészt a fejlett országok egyre inkább korlátozzák a bevándorlást és a vendégmunkások alkalmazását.
- Az orosz-ukrán háború és a közel-keleti konfliktus rontják a nemzetközi kereskedelmi lehetőségeket és növelik a bizonytalanságot. Ezen kívül a nagy gazdaságok egyre kevésbé az együttműködés, és egyre inkább a bezárkózás felé mozdulnak el, nő a feszültség például az Egyesült Államok és Kína között.
- Az IMF szerint az utóbbi időben folyamatosan romlott a világgazdaság termelékenység-növekedése, részben mert a tőkebefektetések nem a megfelelő ágazatokba érkeztek, részben mert a rendelkezésre álló munkaerőt sem azokban az ágazatokban és pozíciókban használják, amelyekben az a legtermelékenyebb tudna lenni.
- A gazdasági növekedés másik mozgatórugója az üzleti beruházás. A beruházások értéke az IMF szerint a 2008-as válság után visszaesett, és azóta sem szedte össze magát. 2021-ben például a 2008 előtti szintnél 40 százalékkal volt alacsonyabb szinten.
- Ez utóbbit az IMF azzal magyaráz, hogy a cégek profitvárakozásai 2008 óta 10-30 százalékkal csökkentek. Vagyis azért nem fektetnek be, mert egyszerűen azzal számolnak, hogy a befektetések nem fognak úgy megtérülni, mint korábban.
Az IMF arra figyelmeztet, hogy a 2021-ben kezdődött inflációs válság miatt megemelt jegybanki kamatráták a következő években szintén lassíthatják a gazdasági növekedést. Magasabb kamatok mellett ugyanis az államok kevésbé tudnak hitelt felvenni, és hitelből beruházásokat végrehajtani, amivel így kevesebb megrendeléshez jutnak a cégek. Az alacsonyabb növekedési várakozások pedig egyfajta önbeteljesítő jóslatként arra sarkallhatják a cégeket, hogy kevesebbet fektessenek be, ami még kisebb növekedéshez vezethet.
Az IMF szerint a növekedést olyan eszközökkel lehet elősegíteni, mint a nők munkába állítása, a piaci verseny elősegítése, a kereskedelmi nyitottság, a hitelekhez való hozzáférés megkönnyítése és a munkaerő-piaci rugalmasság (ami virágnyelven általában a munkajogok lefaragására utal). Ezek azonban olyan eszközök, amelyeknek rendszeresen vesztesei is vannak, így a döntéshozók és az emberek nem mindig támogatják őket.