„Ne kérdezd meg a harmadiknál is, mert ugyanazé” – miről beszél Magyar Péter, amikor Tiborcz szállodáiról beszél?

„Kialakulhat normálisan egy országban, hogy pár családé az ország fele? Szerintem nem. [...] Most jelent meg a Válasz Online-on egy cikk, ahol tételesen fel van sorolva az az irdatlan tulajdonlista, ami egy emberhez vagy egy körhöz köthető. És ha megyek Budapesten, és megkérdezi az egyik gyerekem az autóban, hogy ez a szálloda kié, akkor megmondom, hogy kié. Majd elmegyek a következő szálloda előtt, megkérdezi, hogy kié, mondom, hogy ne kérdezd meg a harmadiknál is, mert ugyanazé. És ezek csak szállodák. Ezek nem a balkáni irodaházak, nem az alapkezelők, ez nem a bank, nem a Waberer’s nem a nem tudom, milyen cég. Szerintem ez nincs rendben. És mondom ezt tősgyökeres, meggyőződéses jobboldali emberként”

– mondta Magyar Péter, Varga Judit volt férje, egykori kormánytisztviselő vasárnap este a Partizánnak adott interjújában. Az interjúban akkor voltak ennél keményebb állítások, így a sajtó is elsősorban azokkal foglalkozott, de kedden Magyar egy Facebook-posztban ismét beleszállt Tiborczba, akivel saját bevallása szerint korábban többször is volt szerencséje együtt reggelizni.

Magyar nyilatkozataira Tiborcz azt válaszolta: „Ahogy korábban, a jelenben sem szeretnék politikai csatározások résztvevője lenni. Vannak olyan emberek, akik a gazdasági életből kikerülve, politikai hatalmat akarnak szerezni, és vannak azok, akik a gazdasági életben igyekeznek értéket teremteni az építészeti örökségünk megmentésével és munkahelyek teremtésével. Nem vagyunk egyformák.”

Az, hogy Magyar kétszer is betámadta Tiborczot, felvet kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy tényleg akar valamit Orbán Viktor vejétől, vagy legalábbis minél nagyobb nyilvánosságban kérné számon őt. És itt merül fel, hogy vajon igaza van-e akkor, amikor azt mondja gyerekeinek (akik egyben az Orbán-kormány egykori miniszterének a gyerekei is), hogy minden szálloda ugyanazé.

Magyar az interjúban a Válasz Online néhány nappal ezelőtti cikkéről beszélt. Ez minden bizonnyal Bódis András írására vonatkozik, amelynek címe: Már a látszatra sem adnak: Tiborcz István teljesen összeépült a magyar állammal.

A cikk szerzője arról ír, hogy Tiborcz néhány évvel ezelőtt még megpróbált úgy tenni, mintha teljes mértékben az államtól függetlenül gazdagodna. A közpénzt szerző cégeit eladta, és olyan közvetett módon szerzett tulajdonrészt vállalatokban, hogy előre nem látszott, ki van azok mögött. Mostanra viszont már egyáltalán nem ilyen szégyenlős, a cikk szerint rengeteg ingatlant és cégek részesedéseit vette nevére, amelyekhez kormányzati hiteleket és állami támogatásokat vesz fel.

Magyar azonban valószínűleg igazából egy másik cikkre gondolt, amelyben Bódis a Válasz Online-on még tavaly sorolta fel Tiborcz Istvánhoz és köréhez köthető több mint harminc luxusingatlan-projektet. Ebben – ahogy Magyar mondja – számos budapesti szálloda van:

• Gellért Szálló (XI. Szent Gellért tér 2.) – tulajdonosa a BDPST Group;
• Grand Hotel Svábhegyi Nagyszálló (XII. Eötvös út 2.) – tulajdonosa a Central European Ingatlanalap;
• Hotel Dorothea (V. Dorottya utca 2.) – tulajdonosa a BDPST Group;
• Sofitel Budapest Chain Bridge (V. Széchenyi István tér 2.) – az Equilor Alapkezelő egyik alapjának tulajdonában;
• D8 Hotel (V. Dorottya utca 8.) – tulajdonosa a BDPST Group;
• Verno House (V. Október 6. utca 26.) – tulajdonosa a BDPST Group;

A hat szálloda elhelyezkedését a következő térképen lehet nézegetni. Ahogy innen is látszik, egyáltalán nem Magyar Péter fantáziája, hogy az autóban ülve egymás után három szálloda is ugyanahhoz az üzletemberhez vagy a köréhez kötődjön:

De ha esetleg megsajnálta Tiborczot és körét, amiért csak ennyi budapesti szállodájuk vagy szállodaépületük van, ne tegye! Ezeken kívül a BDPST újította fel és üzemelteti a Botaniq Turai Kastélyt (amiben A Nagy Őt forgatták), de a BDPST 2021-ben egy spanyol hotel üzemeltetését is átvette.

Ezenkívül Tiborcz Istvánhoz vagy köréhez kötik a budapesti irodaházprojektek egy jelentős részét az Infopark bővítésétől kezdve a Kopaszi-gátnál épülő Budapart irodakomplexumig. Ez utóbbinak egyébként Garancsi István, a Market Zrt. tulajdonosa, és Hernádi Zsolt MOL-vezér is résztulajdonosai, és korábban éppen mi írtuk meg, hogy minden jel szerint az irodaházban állami szervek fognak irodát bérelni.

Tiborcz és cégei egyébként ismétlődően úgy jutnak ingatlanokhoz, hogy azokat először Jellinek Dániel vásárolja meg, majd ő adja tovább őket. Így történt legutóbb egy hatalmas belgrádi ingatlanportfólióval is, amelyet január végén vásárolt meg Tiborcz cége, a Diófa Alapkezelő Zrt. Ezzel a tranzakcióval egyszerre szerzett tizenegy irodaházat, azokban összesen 122 ezer négyzetméternyi irodával.

A NER-közeli üzletemberek bevett módszere, hogy vagyonuk egy részét nem veszik közvetlenül nevükre, hanem magántőkealapokba rakják, amelyeknél nem nyilvános, ki a tulajdonos. A G7 számítása szerint tavaly 2600 milliárd forint lehetett magántőkealapokban, aminek 95 százaléka NER-es kötődésű üzletemberekhez tartozhat.

A 2600 milliárdos vagyon háromnegyede szerintük négy ember kezében összpontosul, Mészáros Lőrinchez 716 milliárd, Jellinek Dánielhez 589 milliárd, Száraz Istvánhoz 323 milliárd, Tiborcz Istvánhoz pedig 207 milliárd forint tartozhat. Mészáros Lőrinc becsült vagyona 660 milliárd forint, ezért is meglepő, hogy a közvetlenül hozzá köthető magántőkealapok 716 milliárd forintot kezeltek tavaly év végén. Jellinek Dániel esetében is hasonló a helyzet, 276 milliárd forintos becsült vagyona jóval alacsonyabb a hozzá köthető, tőkealapokba fektetett 590 milliárd forintnyi vagyonhoz képest.

A Forbes tavalyi listája szerint egyébként Tiborcz István tavaly a 27. leggazdagabb magyar volt 75,3 milliárd forintos becsült vagyonnal – ebben azonban esetleges titkolt vagyontárgyai nincsenek benne.