Gazdatüntetést tartottak Záhonynál, traktorok tucatjai zárják el az Ukrajnába vezető utat

Traktorok tucatjai zárják el az Ukrajnába vezető utat Záhonynál, a szon.hu helyszíni tudósítása szerint több száz méter hosszan sorakoznak a traktorok és a mezőgazdasági erőgépek a 4-es főút mentén.

A gazdatüntetést egy héttel korábban jelentette be a Magyar Gazdakörök és és Gazdaszervezetek Szövetsége (Magosz). A tüntetést azután szervezték meg, hogy pár nappal korábban, január végén megjelent az Európai Bizottság előterjesztése, amely szerint újabb egy évvel meghosszabbítanák az ukrán élelmiszerek korlátozás nélküli behozatalát az unióba. A Magosz szerint ez rossz helyzetbe hozza a magyar gazdákat, mert olyan termékekkel kell versenyezniük, amelyeknek előállításakor semmilyen uniós elvárást nem kell teljesíteni.

A Magosz, amelynek elnöki posztját Jakab István fideszes országgyűlési képviselő tölti be, már tavaly ősszel is szervezett traktoros demonstrációt Záhonyba, akkor az ukrán gabona behozatali tilalmát eltörlő brüsszeli döntés ellen tiltakoztak.

„Az ellenőrizetlen minőségű, tiltott vegyszerekkel kezelt, GMO-s termékek nem csak a fogyasztókra nézve jelenthetnek veszélyt, hanem az uniós mezőgazdaságra is. Ez ellen minden létező eszközzel, a leghatározottabban fellépnek a magyar gazdák” – mondta a záhonyi tüntetést megnyitó beszédében Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke.

A tüntetésen Dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője is felszólalt. „Ha nincs gazdálkodó, nincs élelem, és nincs jövő. Az ultraliberális brüsszeli döntéshozók a magyar gazdákat tették meg bűnösnek, ezzel párhuzamosan tonnaszámra engedik be az ukrán gabonát Európába. Nekünk, a magyar kormánynak a magyar gazdák a legfontosabbak” – mondta.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke beszédében azt mondta, „Brüsszelben nem az ukrán kistermelők érdekeit képviselik, hanem az Ukrajnában működő multinacionális cégekét”, a hazai gazdálkodókat pedig egy hegymászóhoz hasonlította, „akinek a hátizsákjába bizonyos időközönként egy-egy követ, néha sziklát tesznek a bele a brüsszeli döntéshozók”.

Az ukrán gabonaimport már egy ideje komoly gazdasági problémákat okoz a magyar gazdáknak, a kormány pedig uniós szintű politikai vitává bővítette a kérdést. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelője, a háború előtti évben napraforgóból 46, árpából 17, kukoricából 12, búzából 9 százalékot hasított ki a globális exportpiacból. Ez a gabona viszont elsősorban nem az európai piacra jutott el, hanem a Fekete-tengeren keresztül főleg afrikai és közel-keleti országokba szállították.

A háború kezdetén viszont Oroszország lényegében elvágta az ukrán tengeri gabonaexportot, ezzel komoly éhínségekkel fenyegetve sok szegény országot. És bár az ENSZ és Törökország közvetítésével sikerült egy időre sikerült elérni, hogy Oroszország újra engedje az ukrán tengeri kivitelt, a gabonaegyezményt az orosz fél aztán egyoldalúan felmondta.

A tengeri út kiesésével és instabilitásával Ukrajna lényegében egy útvonalon tudta eljuttatni a gabonáját a világpiacra, nyugat felé, Magyarországon és Lengyelországon keresztül. Ezt segítette az is, hogy az EU vámmentességet adott az ukrán gabonának.

Ez viszont ahhoz vezetett, hogy a termény jelentős része a szegény országok helyett az európai piacon kötött ki. A magyar gazdák azzal szembesültek tavaly tavasszal, hogy feleannyiért tudják eladni a gabonájukat, mint egy évvel korábban: 130-140 ezer forintos tonnánkénti ár helyett 70-80 ezer forintért.

A lengyel gazdák is hasonló esést tapasztaltak, ezért a lengyel, majd később a magyar kormány is ideiglenes importtilalmat vezetett be az ukrán mezőgazdasági termékekre. Ezt a kormány 2024 nyaráig meg is hosszabbította.

A magyar és lengyel döntés komoly vitát okozott az Európai Bizottsággal, mert a kereskedelem uniós hatáskörbe tartozik, a tagállamok nem hozhatnak egyoldalú intézkedéseket. Ráadásul a magyar és lengyel importtilalom nem is zárja ki igazán az olcsóbb ukrán gabonát a magyar piacról, mert miután az ukrán búza vámkezelt áruként bekerül az unión belülre, már olyan, mintha EU-s termék lenne, vagyis más uniós tagállamokból is bejuthat az országba. A tilalom tehát leginkább a kormány politikai és kommunikációs érdekeit szolgálja, mert elmondhatja, hogy megvédi a magyar gazdák érdekeit, piaci szereplők szerint komoly gazdasági hatása nincs.

Az ukrán gabona kérdése szerepelt a legutóbbi nemzeti konzultációban is, ahol nem elsősorban az import árleszorító hatását emelték ki, hanem azt, hogy az ukrán gabona génmódosított. Ezzel az üzenettel tele is plakátolták az országot az elmúlt héten, a konzultáció többi üzenetével együtt.