Az A-Híd, Vig Mór és a főváros: Gyanús utalások, bizonyíték nélküli vádaskodások

Az elmúlt napokban a kormányzati médiában egyre több szó esik a Lánchíd-ügyként hivatkozott esetről, amelyben felmerül egy Vig Mór nevű exügyvéd és a hidat felújító A-Híd nevű cég is. A NAV egy számlagyár ügyében nyomozott, ebben az ügyben előzetes letartóztatásba került Vig Mór, egy eltiltott ügyvéd. A nyomozók az üggyel összefüggésben 2023 novemberében 33 helyen tartottak razziát, az egyik helyszín, az A-Híd Zrt. székhelye volt. Ez a mélyépítő cég a Vig Mór tulajdonában álló Sunstrike Kft.-vel volt szerződéses kapcsolatban, és sajtóhírek szerint 1,4 milliárd forint értékben utalt pénzt Vig cégének, aki annak nagy részét magánszámlára, illetve ügyvédi letéti számlára helyezte, ahonnan a készpénzt valaki felvette.

Mivel az A-Híd a Lánchíd felújításán is dolgozott, a történet alkalmas lett arra, hogy a fővárosi vezetést is negatív szövegkörnyezetben lehessen emlegetni, egyes kormánypárti sajtótermékek egy gondolati láncra fűzték fel a felújítás, az A-Híd és Vig Mór cége közötti számlás és utalási kapcsolatot. Határozott állítások ezekben a cikkekben nincsenek a fővárosról, de az A-Híd amolyan állandó jelzőként megkapja a jelzőt, hogy a Lánchíd felújításán dolgozó cég. Brenner Koloman, a Jobbik főpolgármester-jelöltje pedig már azzal a felszólítással kezdeményezte egy vizsgálóbizottság felállítását, hogy ne hagyjuk veszni a budapestiek pénzét.

Mi történt eddig? És mi várható? Ennek jártunk utána, miközben természetesen magában az ügyben majd csak nyomozati eszközökkel lehet tisztábban látni.

Rövidfilmek, hidak és milliárdok

Az Opten szerint a Vig Mór 100 százalékos tulajdonában álló Sunstrike 36 fővel dolgozik, fő profilja a filmgyártás. Úgy tűnik, hogy a cég az A-Híd megbízásából rövidfilmeket készített, például amikor bizonyos ATV-s, vagy Hír TV-s műsorokat szponzorált a cég. Vagyis az körvonalazódik, hogy az A-Híd a rövid építészeti spotok előtt és után hirdette magát, és közben lement valami építészeti rövidfilm a világ száz csodájáról.

Egy ilyen spot úgy nézett ki, hogy a filmecske előtt elhangzott, hogy „A jövőt építjük, a maradandó építészeti megoldások támogatója az A-Híd Zrt.” Amikor megnéztük a YouTube-on például ezt a videót, azt addig 12 ember látta, de persze lehet, hogy a tévében sokkal többeket el lehetett érni vele.

A sajtó és Brenner Koloman mindenesetre úgy tudja, hogy a Sunstrike-hoz beérkezett pénzből mintegy 900 millió forintnyi összeget már a beérkezésük napján továbbutalhattak a Vig Mórhoz köthető magán-, illetve ügyvédi letéti számlákra, majd rövid időn belül készpénzben felvehették őket. Állítólag az A-Híd Zrt. számlájáról 2020 novembere és 2022 júliusa között vándorolt át az 1,4 milliárd forint a Sunstrike Hungary Kft. számlájára.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy amennyiben az A-Híd 2022-ben például 21 milliárd forintos árbevételt és 2,7 milliárd forint veszteséget könyvelt el, akkor egy ekkora cég életébe hogy fér bele az, hogy két év alatt 1,4 milliárd forintot költsön ilyen filmek szponzorációjára. Vélhetően kevés néző kap ugyanis a reklám hatására a fejéhez, hogy „akkor építenék én ezzel az A-Híddal egy hidat.” A magyarázat ilyenkor mindig az általános imázsépítés, a reputáció növelése, vagy valami hasonló lehet, mindenesetre elég aránytalan az összeg. Az is megfordulhat a fejünkben, hogy egy cég úgy hálálja meg a politikai bizalmat, hogy a politikai oldalnak fontos tévéadásokat szponzorálja.

Na de mi is ez az A-Híd? A viszonylag fejlett magyar hídépítési ágazat állami kulcsvállalata az 1950-ben alapított Hídépítő Vállalat volt, később a cég francia érdekeltség lett, majd 100 százalékban magyar tulajdonba került. A társaság életét nem kerülték el a botrányok. A csoport egyik cége, a Hídtechnika fele részt tulajdonosa volt annak a Ganz Acél nevű cégnek, amely a Megyeri híd építése közben végzetes adósságspirálba került, és rengeteg kis cég és kétkezi munkás futott a pénze után.

A később Híd Csoport néven ismert, több cégből álló vállalatbirodalom azonban túlélte a balhét. Apáthy Endre tulajdonos és Sal László operatív vezető volt sokáig a cég két legismertebb arca. A csoportban volt egy A-Híd és egy V-Híd nevű cég is.

A mostani kormánypárti hírekben amolyan baloldali társaságként tűnik fel a cég. Ez annyiban helytálló, hogy régen valóban az MSZP-SZDSZ világ támogatójaként lehetett róluk hallani, de azért mindig voltak jobbos lábai is. Már régebben is kapcsolatba kerültek az Axon-Közgép fideszes világgal, majd később a Mészáros Lőrinc-féle építőipari konglomerátummal. A V-Híd cég Apáthytól át is került Mészároshoz. Mivel Mészáros Lőrinc egyik nagy feladata a Budapest–Belgrád-vasútvonal, a V-Híd tudására szükség is van. Jellemző adat, hogy a V-Híd Építő Zrt. forgalma a 2020-as 39 milliárd forintról 2022-re 108 milliárd forintra emelkedett, míg az A-Híd Zrt. fordított utat járt be: 2020-ban 42 milliárd, 2022-ben már csak 21 milliárd forintos forgalmat ért el, amihez 2,7 milliárd forintos veszteség tartozott.

Amikor aztán Apáthy Endre bizalmi embere, Sal László 2023-ban távozott a cég éléről, fel is merült a szakmában egy olyan pletyka, hogy a V-Híd után az A-Hídnál is tulajdonosváltás várható, már csak a lepapírozásra és a GVH-ra kell várni, de ilyen máig nem következett be.

Azt, hogy az A-Híd és a Sunstrike közötti szerződéseknek mi volt a valós tartalma, tényleg a filmecskék, vagy valami más, azt legfeljebb a nyomozók tudják ellenőrizni. Ha esetleg más, akkor sem lesznek az utalások közleményeiben olyan címkék, hogy „tudjátok, ez még a Lánchídhoz kapcsolódik”.

Maga az A-Híd a Telex számára a közleményeire utalt válaszaiban, ezekben itt és itt pedig mindig azt deklarálja, hogy a cég nem gyanúsított vagy tanú, hanem – az A-Híd szóhasználatával – adatszolgáltató. A cég állítása szerint valós tartalma volt a Sunstrike-megbízásoknak, de nagyon azért nem kommunikál, nehogy rásüssék, hogy akadályozta a nyomozást. Az viszont egy másik kérdés, hogy egy olyan cégnél, amely rendszeresen több nagy projekten dolgozik, miért lehet egy konkrét munkát „gyanúsítani”, ha furcsa utalás történik.

Az A-Hídnak ugyanis még ebben az időben is több munkája volt, elsősorban alvállalkozóként, nem pedig fővállalkozóként, de olykor konzorciális partnerként is. Ezek közül kiemelkedett a konfliktus súlya miatt a déli M0-s híd, a Deák Ferenc híd, vagy Hárosi Duna-híd, amelynek saruproblémája ekkor kulminált. A korábban még Simicska Lajosék által elnyert munkát áttervezték, de a szükséges sarukat nem, így azok elrepedtek a használatba vétel után, és komoly vita alakult ki.

A nyomozóhatóságok mindenesetre mennek tovább az ügy kivizsgálásában. Forrásaink pedig arról mesélnek, hogy érdekek és konfliktusok bőven vannak a hazai mélyépítőiparban. A „háborús” infláció miatt van egyfajta olyan pótlólagos elszámolási helyzet, amelyben majd a kormány fogja zsűriztetni azt, hogy a szállítók jogosan kérnek-e több pénzt.

És talán annak a forrásunknak is igaza van, aki szerint az egész elképzelés, hogy balos és jobbos építőipari cégeket különböztessünk meg, ma már teljesen fals.

Akárki is van pozícióban, a magyar hidas szakma amúgy annyira szűk és belterjes, hogy itt nincsenek párhuzamos kapacitások, valójában csak egy hozzáértő közösség van. Márpedig a mélyépítésben mindenki csak NER-es lehet, itt csak közmegrendelések vannak, egy országos cég nem tudna abból megélni, hogy csak pár ellenzéki önkormányzatnak dolgozik.

Főváros: Nincs kapcsolat

A számlagyárügyben természetesen tökéletesen indokolt a nyomozás, és vélhetően nyomozati eszközökkel van esély arra, hogy a Vig Mór tulajdonolta Sunstrike cégről többet megtudjanak a hatóságok. A Brenner Koloman által javasolt vizsgálóbizottság eszközrendszere sokkal szerényebb. A Főpolgármesteri Hivatalt valójában egyelőre csak a sajtó keverte bele az ügybe, de hivatalosan úgy tudjuk, hogy nincsen megszólítva, hozzájuk nem érkezett kérdés, hatósági megkeresés.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes csütörtökön egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy ők olyan megkeresést nem kaptak, hogy állítsanak fel vizsgálóbizottságot a „Lánchíd-ügyben”. A főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy a „látnivaló” itt az a hatmilliárd, amit még mindig nem kapott meg a főváros a hídra a kormánytól. Arról pedig, hogy az A-Hídnál mi történik, állítása szerint ők is csak a médiából tájékozódnak.

A főváros szerint az A-Híd ügyei és a Lánchíd felújítása között semmilyen kapcsolatot nem lát. Megkeresésünkre azt írták, hogy ezt az „állítólagos kapcsolatot maga a propagandasajtó cáfolta meg saját magának”. A főváros azt állítja, hogy a kormányközeli sajtó írta meg, hogy 2020-ban kezdődő kifizetésekről van szó, amelyek egy része például a Hír TV-hez jutott, a Lánchíd szerződését pedig 2021-ben kötötték. „Az érintett cég és anyacége az elmúlt években több tízmilliárd forintnyi állami megbízást kaptak. Ebből is látszik, hogy a kérdéses időszakban nem a főváros, hanem jelentős részben az állam volt a cég megbízója, és az is szembetűnő, hogy a kérdéses időszak egybeesik azzal, amikor az M0-s híd költségeinek elszállása és a híd újbóli lezárása volt napirenden, sok budapesti és Budapestre utazó életét megkeserítve” – írták.

Karácsony Gergelyék szerint tény, hogy a Lánchíd felújítása költségkereten belül maradva, a határidő előtt elkészült, ezt pedig bárki megtekintheti. „A 26,3 milliárd forint beruházási teljes költség helyett nem hogy túllépés nem volt, hanem 1,4 milliárd forinttal kevesebbet fizettünk ki” – tették hozzá. Kiemelték, hogy a közbeszerzés a Transparency International Magyarország értékelése alapján jogszerűen, átláthatóan és tisztességesen zajlott, emellett a projektet nemcsak állami hatóságok, hanem a finanszírozást biztosító Európai Beruházási Bank is folyamatosan ellenőrizte.

Felidézték, hogy a Fidesz alatt kiírt tender eredményét saját maguk sem fogadták el. A korábbi szerződés – opciók nélkül – 34,4 milliárd forint lett volna. A főváros jelenlegi vezetése új tendert írt ki, ezt a tendert ugyanaz a cég nyerte meg, mint 2019-ben. A nyertes ajánlat nettó 18,8 milliárd forint volt. Részletesen kifejtették, hogy ez áfával, tartalékkerettel együtt bruttó 26,3 milliárd forintot jelent. Ebből a tartalékkereten tudtak spórolni, így tavaly év végéig 24,9 milliárd forintot költöttek el. „Tény, hogy volt egy szerződés 2019-ben, amely 34,4 milliárd forint összegű volt, és volt egy 2021. januárban, amely 26,3 milliárd forint összegű volt” – írták.

Azt hallottuk, hogy a Városháza minden dokumentumot kitett a BKK honlapjára. Egyik forrásunk is úgy fogalmazott, nem is érti, hogy miért nem tűnik fel senkinek, hogy az A-Híd és a Sunstrike kapcsolata megelőzi az első, Lánchíddal kapcsolatos kifizetéseket, illetve magát a szerződéskötést is. Ez így van, de azért az is tény, hogy a végül sikeres pályázat benyújtásának határideje 2020. október 28. volt, és az ATV szerint 2020 novemberétől mentek az A-Híd utalásai Vig Mór cége felé.

Befeketítő módszertan

Az ügy kormánypárti sajtóban való feldolgozásáról meglepő kifejezéseket (amalgámozás, cherry picking, mantrázás) hallottunk a Telexszel legalább háttérben szóba állóktól. Ezeket azért is érdemes kicsit részletesebben bemutatni, mert ezek a módszerek más ügyek feldolgozásánál is előkerültek már.

A fogászatban és a fényképészetben alkalmazott amalgám egy higanytartalmú ötvözet, az amalgámozás viszont itthon leginkább az ÁVH gyakorlatáról ismert, ez egy olyan nyomozói, bűnüldözői vagy „befeketítő” módszer, amely valós elemekre épít, de azokra ráterít egy kitalált koncepciót.

A Kommunizmus Bűnei Alapítvány honlapján olvasható, hogy a fogalmat még Antoine Quentin Fouquier-Tinville, a jakobinus terror hírhedt államügyésze találta ki azzal, hogy a vádlottakat különböző bűnözőkkel hozta valamilyen kapcsolatba.

Jelen esetben biztosan vannak valós elemek, így például az, hogy az A-Hídnál volt razzia, az A-Híd dolgozott a Lánchíd-projekten, illetve szerződéses kapcsolatban volt Vig Mór Sunstrike nevű cégével, de mindezek a sajtóban már összekapcsolva tűnnek fel.

A cherry picking pedig egyfajta önkéntes válogatás, „mazsolázás”, vagyis egy célzott szelekció. A NAV 33 helyszínen tartott razziát, amiből már az is egyfajta szelekció, hogy egy helyszínen, az A-Hídnál tartott házkutatás emelődött ki az ügyről szóló kormánypárti sajtófeldolgozásokban. Ez persze annyiban teljesen érthető, hogy nagy és fontos cégről van szó, sok közmegrendeléssel.

De a célzott sajtómegjelenéseknek van egy másik szelekciója, vagyis az, hogy amennyiben a házkutatásszerű intézkedés és az A-Híd munkái között van összefüggés, akkor abból a cikkek csak egyet emelnek ki, a „baloldalit”, nem pedig az egyéb munkákat, ahol például az A-Híd állami megrendelőknek dolgozott, vagy például Mészáros Lőrinc csoportjával kooperált.

Ennek a szelekciónak klasszikus példája volt, amikor a győri adónyomozók munkájának eredményeképpen egy hatalmas számlagyár lebukott, komoly kormányközeli cégeknél is volt házkutatás (például a 4iG-nél), de a jobboldali sajtó felé Horváth Csaba zuglói polgármesterrel kapcsolatos információk szivárogtak ki, kifejezetten róla szóltak a cikkek, vagyis úgy tűnt, mintha egy baloldali botrányról lenne szó. De ez korábban is jellemző volt, vagyis ha van egy átfogó botrány (például a 2010 előtti fővárosi visszaélések vagy a Schadl-ügy), akkor mindig orvosi szikével kell úgy körbevágni az ügyet, hogy az ne sértsen bizonyos köröket.

A harmadik módszer pedig a feltételezés, majd sejtetés, végül az unalomig mantrázás technikája nagyon jól ismert a propagandában. Azzal, hogy sokszor leírjuk, hogy valami kinek lehetett az érdeke, mihez kapcsolódhatott, tényállítás nélkül is lehet rögzíteni az olvasók fejében, hogy volt valami zűr, hogy „belekeveredett” valaki valamibe.

Ha a sajtóban nagyon sok sejtelmes cikk jelenik meg az A-Híd és a Sunstrike közötti utalásokról, mellette pedig az állandóan rögzített információval, hogy az A-Híd dolgozott a Lánchídon, biztosan ehhez kapcsolódott valami fekete kasszafelszabadítás – sejtetik sikerrel a cikkek. Hozzá kell tenni, hogy az ilyen kampányok olykor úgy ígérnek sokat, hogy a háttérben még van muníció (Simon Gábor ügye ilyen adagolt kampány volt, valódi tartalommal), néha úgy, hogy nincs bennük semmilyen tartalom (Bajnai Gordon megtámadása a Városháza-ügyben).