Mibe érdemes tenni azt a rengeteg pénzt, ami az állampapírok kamata után jár?
2024. január 25. – 14:44
frissítve
Pont akkor jut elég sok frissen befektethető pénzhez a magyar lakosság, amikor nem világítanak a jó befektetési lehetőségek. A kötvénypiaci hozamok már lejöttek, a részvénypiacok pedig annyit emelkedtek, hogy már felmerül a túlértékeltség gyanúja. Maradnak megint a lakossági állampapírok?
Különös éve lesz a hazai megtakarítóknak 2024-ban. A történet megértéséhez vissza kell mennünk a múltba, 2023 ugyanis kiemelkedő év volt a befektetési piacokon: remekeltek a részvények, ahogy Elek Péter független tőkepiaci elemző mondja, nagyon sok részvény és index „all time high”-on, vagyis történelmi csúcsértéken áll. És ahogy tavaly mindenfelé csökkent az infláció, a legjobban nem is a részvényekkel, hanem a kötvényekkel lehetett keresni.
Ha például a Baha portál indexértékeit és azok éves változását megnézzük, jól látható, hogy dollárban mérve is kétszámjegyű hozamot hoztak a japán, indiai, amerikai tőzsdék, de az európai piacok sem teljesítettek rosszul. A görög, az olasz börze remekelt, a német, a spanyol 10 százalékos hozam körül végzett, a francia már vérszegényebb volt, de pozitív, egyedül a brit piac nyögte még mindig a brexit-átkot, és veszített értékéből. Illetve világszinten volt egy nagy alulteljesítő, a kínai tőkepiac, kifejezetten sokat esett a sanghaji és a hongkongi börze.
Mi az a kötvénypiaci hossz?
A nagy hazai és nemzetközi hozamesés során (a kötvénypiacon ezt nevezik hossznak) viszont mesés kötvénypiaci hozamokat lehetett elérni. Nem könnyű elmagyarázni, hogy a kötvénypiaci hozamesés miért jelent drágulást, de a lényeg az, hogy akinek már megvannak a papírjai, az mindig abban érdekelt, hogy csökkenjenek a piacon a hozamok.
Képzeljük el azt, hogy van egy ígéretünk, ami alapján egy állam vagy egy cég 10 év múlva visszafizet nekünk 1000 forintot. Ha 10 százalék az infláció és 10 százalékos a hozamszint, akkor a 10 év múlva esedékes 1000 forint ma 385 forintot ér. Ugyanis ha betesszük a pénzünket egy 10 százalékos befektetésbe, az 10 év alatt 385 forintról 1000 forintig hízik. Ám ha a piaci hozamszint lemegy 10 százalékról 0 százalékra, akkor a 10 év múlva esedékes 1000 forint már ma is 1000 forintot ér, nem fog ugyanis elértéktelenedni. Vagyis ahogy leesnek a hozamok, nagyon megnőnek az értékek (az árfolyam) a kötvénypiacon. Ez történt tavaly.
A speciális év
De miért kezdtük azzal a cikkünket, hogy most különleges év jön? Azért, mert 2024 két szempontból is egészen speciális lesz a hazai befektetések piacán. A magyar gazdaság a pocsék tavalyi év után végre elkezdhet megint növekedni,
de a világ többi részén pont fordítva van, vagyis egy jó év után jön egy rosszabb.
A magyar piac azért is érdekes lesz 2024-ben, mert az első negyedévben az inflációkövető magyar állampapírok (PMÁP-sorozat) nagyon magas, összesítve mintegy ezermilliárd forintnyi kamatot fizetnek ki a lakosságnak. Ez a kamat még a 2022-es 14,5 százalékos átlagos infláció „követéséből” jön ki, vagyis az infláció és a kamatprémium összege, amelynél aztán 2025-ben majd még nagyobb kamat jár, akkor már a 2023-as, 17,6 százalékos infláció és a kamatprémium összege lesz az összeg, amit megkapnak a befektetők.
Biztosan sokan kénytelenek lesznek felélni, folyó kiadásokra elkölteni ezt a rengeteg pénzt, de lesz olyan is, aki újra be tudja fektetni. Vagyis a magyaroknak úgy lesz egy csomó új forrása (a PMÁP kamata nem fektetődik be automatikusan), hogy a befektetési lehetőségek már nem lesznek annyira rózsásak.
- Részben azért, mert a lakossági állampapírok már kisebb, igaz, így is vonzó kamatot fizetnek.
- Részben azért, mert a forint kilátásai sem olyan jók. Ha kisebb a forintkamat, kevesebb befektető jön és vált forintot, viszont így a befektetők elgondolkodhatnak a devizaválasztáson.
- Részben pedig azért, mert a nemzetközi befektetési lehetőségek sem olyan jók, a részvények már sokat drágultak, így akár túlértékeltté is válhattak, ha pedig már a kötvénypiaci hozamok is így lejöttek, az sem ígér olyan jókat a következő évre.
Az újabb magyar papírok
Ettől függetlenül azért a hazai lakossági állampapírok mindenképpen felmerülhetnek, mint befektetési alternatíva. A lakossági állampapírokról gyakran írunk, a jó hír az, hogy a 6-7 százalékos hozamkörnyezetben is van olyan hibrid kamatozású (előbb fix, utána változó) kamatozású PMÁP, amely 9,9 százalékkal ketyeg a megvásárlása után, aztán majd megint az inflációt követi. Ne legyenek kétségeink, ez egy nagyon kedvező ajánlat, aki nem mer ennél többet kockáztatni, jól jár vele.
Kockázat inkább csak az lehet, hogy amennyiben viszont a forint érdemben gyengül, akkor ez a hozam már nem is akkora buli.
A forint jövőbeli árfolyamát természetesen nehéz előre megtippelni, de az Equilor előrejelzése alapján
a 2023 végén 382,78 forintos euró 2024 végére 395 forintos euróig változhat, míg 2025 végére 400 forintos euró szerepel az előrejelzésben.
A várható gyengülés részben a forintot üzemszerűen gyengítő magyar gazdaságpolitika visszatérése miatt következhet be. Részben pedig azért, mert a forintnak már kisebb a kamatelőnye a dollárhoz és az euróhoz képest, erre nem jön annyi külföldi befektető. De az esetleges magyar makrogazdasági problémák (költségvetés nem úgy alakul, ahogy tervezték, nem jönnek az uniós források, nem tér vissza a kívánt ütemben a magyar fogyasztás) is gyengülést okozhatnak.
Kockázat mindenhol
Ha félünk a forinttól, akkor felmerülhetnek persze mindenféle nemzetközi kötvény- és részvénybefektetések. Az Equilor szerint a globális piacokon is dominálnak majd a kockázatok, nagyon sok ebből a nemzetközi (orosz-ukrán, gázai, tajvani, jemeni, mindenféle választások, szélsőségek potenciális erősödése), emiatt érdemes egy kicsi puskaport szárazon tartani. Vagyis olyan készpénzben, készpénz-helyettesítőben tárolni forrást, ami jó esetben hoz is azért valami hozamot, de be is fektethető, ha egy áresés után beszállási pont kínálkozna.
Elek Péter is úgy érzi, hogy a kamatok kiutalása után nem érdemes azonnal kivont karddal előre rohanni és vásárolni, annál most bizonytalanabb a piac. Ha ugyanis a befektetők például szinte mindent megvesznek, aminek köze van a mesterséges intelligenciához, az olyan helyzetet is eredményezhet, mint anno a dotcomlufi, vagyis túlértékeltséghez vezethet – miközben lehet, hogy még így is évek vannak hátra a „vak boomból”. A mágikus hetesnek nevezett részvénycsoport (Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft, Nvidia és Tesla) erre példa: van, ahol még kitart a lendület (Microsoft, Nvidia), de a Tesla például már korrigált lefelé.
Inkább a kötvények
Kalapos Csaba, az SPB Befektetési Zrt. privátbanki igazgatója szerint is indokolt az óvatosság, és ennek jegyében azt javasolja, hogy
akár 80-20 százalékos arányban is érdemes felülsúlyozni a biztonságosabb kötvényeket a részvényekkel szemben.
A nemzetközi gazdaságban ugyanis a recessziós félelmek 2024-ben is meghatározóak maradhatnak, ami a konzervatívabb kötvényportfóliót azért is segítheti, mert amennyiben az államok alacsonyabb kamattal dinamizálnának, az felértékeli ezeket a papírokat.
Sokféle befektetési lehetőség jön szóba ezen a piacon is, ráadásul az év első felében nagy mennyiségű állampapír-kibocsátás várható Európában (például Németországban, Ausztriában és Romániában), amiből a befektetőknek sem érdemes majd kimaradniuk. A cég szerint
nem is annyira a helyi devizás, inkább az eurós és a dolláros kötvények lehetnek a nyerők, hiszen amikor nehezebb éve jön a világgazdaságnak, akkor a feltörekvő devizák gyakran gyengülnek.
Konkrét befektetési lehetőségként említhető a magyar állampapírok között a 2033-as eurós állampapír, mely 5 százalék feletti hozamú, vagy a 7 százalék feletti hozamot kínáló, 2041-ben lejáró dolláros hazai állampapír. A nemzetközi kínálatból pedig a 2060-ban lejáró francia állampapír, amely a jelenlegi árfolyamszint komoly potenciált kínál a nyugat-európai kötvényeket keresők számára. De Románia kötvénypiaca is kifejezetten jó célpont.
A cég szerint a vállalati kötvények közül például az acélipari Arcelormittal S.A. papírja lehet jó választás, amely 2032-ben jár le, és 6,8 százalékos kamatot fizet. De ott van a ma már nem a mobiltelefonjairól ismert, hanem távközlési infrastruktúrában és felhőalapú megoldásokban utazó Nokia 6,625 százalékos kamatozással elérhető kötvénye, ami 2039-es lejárata miatt jobban felértékelődhet, ha folytatódik a hozamesés.
Érdemes mixelni
Természetesen amikor összességében a kötvénypiacot felülsúlyozásra javasoljuk, az soha nem azt jelenti, hogy ne lennének jó egyedi befektetések a részvénypiacokon, vagy az árupiacon – év eleji befektetési tippjeinkben több ilyen lehetőséget is összeszedtünk. A hazai blue chipek (OTP, Mol, Magyar Telekom, Richter Gedeon) például mind jó formában vannak, de az Equilor kiemeli, hogy a Netflix a tavalyi negyedik negyedévben előfizetői rekordot ért el, a vállalat jelentése szerint legutóbbi negyedévben 13,1 millió előfizetővel bővült, ezzel az előfizetők száma 260 millióra nőtt, korábban a piac kisebb számot várt.
A tőkepiac kiszámíthatatlanságára jellemző, hogy amikor az eBay ezer munkavállaló elbocsátását jelentette be, az is gyors áremelkedéshez vezetett, vélhetően a befektetők azt jutalmazták, hogy a cég időben reagált és mert fájdalmasat lépni. Emellett egy kockázatosabb év előtt kihagyhatatlan az arany is, mert a nemesfém mindig jó menekülő befektetés, de csakis egy portfólió részeként, nem kizárólagosan javasolt a megvásárlása.
Azt, hogy a magyar befektetők milyen jó befektetési lehetőségek között választhatnak majd éppen abban a pillanatban, amikor hozzájutnak a befektethető kamatbevételhez, előre nem lehet megmondani, hiszen sok minden változhat még addig.
Ám mindenkinek érdemes egy kicsit már most elgondolkodnia azon, hogy mit is szeretne kezdeni a pénzével.
Sajnos a legtöbb háztartás előtt a dilemma úgy merül fel, hogy be lehet-e újra befektetni a pénzt, vagy meg kell adni belőle korábbi tartozásokat, esetleg elmaradt, de szükséges költéseket lehet végre bepótolni.
