Tovább csökkent, 12,2 százalék volt az infláció szeptemberben

Szeptemberben 12,2 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az üzemanyagok ára jelentősen emelkedett, az élelmiszereké csökkent augusztushoz viszonyítva – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, ezen belül az élelmiszerek 0,2 százalékkal olcsóbbak lettek.

Előző év szeptemberhez képest viszonyítva az élelmiszerek ára 15,2 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré 61,3 százalékkal, a csokoládéé és kakaóé 26,1 százalékkal, a büféáruké 26,0 százalékkal és az alkoholmentes üdítőitaloké 24,0 százalékkal. A termékcsoporton belül a liszt ára 13,9, a margariné 1,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia 14,6 százalékkal került kevesebbe, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 18,7, a palackos gázért 9,7 százalékkal többet kellett fizetni.

Az üzemanyagok ára egy év alatt 35,4 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 13,6 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, a gépkocsikölcsönzés, a parkolás 22,2, az üdülési szolgáltatás 20,2, a sport- és múzeumi belépők 17,5, a járműjavítás és -karbantartás 16,9 százalékkal többe, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került. Nőtt a szeszes italok ára és a dohányáruké is (15,5 és 10,1 százalékkal).

Az előző hónaphoz, augusztushoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal mérséklődött, ezen belül a liszt 3,4, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,0, a cukor és a száraztészta 2,6-2,6, a tojás 2,0, a margarin 1,8, a tejtermékek 1,7, a tej 1,5 százalékkal kevesebbe kerül.

Többe kerültek az alkoholmentes üdítőitalok (2,4 százalékkal), a gyümölcs- és zöldséglé (0,9 százalékkal), a sertéshús (0,8 százalékkal). Az üzemanyagok ára 3,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkekért 1,8, a háztartási energiáért 1,0 százalékkal többet kellett fizetni, ez utóbbin belül a tűzifa 7,7 százalékkal drágult, míg a vezetékes gáz ára nem változott

Meglesz Orbán kitűzött célja?

Az év vége felé közeledve jelenleg nagy kérdés, hogy megvalósul-e Orbán kitűzött célja a 10 százalék alatti decemberi inflációs adattal. Ezt még februárban, az évértékelő beszédében fogalmazta meg célként, mondván, hogy 2023 az infláció letöréséről fog szólni.

A mostani adatok azt mutatják, hogy simán elképzelhető decemberre a 10 százalék alatti infláció, de ha kicsit utánamegyünk a dolognak, akkor a magyarországi árak alakulása már nem fest ilyen jó képet. Tavaly 14,5 százalék volt az éves infláció, ez idén 17,9 százalék körül fog alakulni, ami két év alatt pontosan 35 százalékos drágulást jelent. Ilyen utoljára a rendszerváltás utáni években történt, abban pedig nem volt köszönet.

Arról, hogy a drágulás kinek a hibája, megoszlanak a vélemények. Matolcsy György jegybankelnök nemrég a Közgazdász Vándorgyűlésen azt mondta: „Önmagában az ársapkák alkalmazása 3-4 százalékkal emelte az inflációt. Ez kalandor gazdaságpolitika volt.” Szerinte csak a Magyar Nemzeti Bank vészhelyzeti programján múlott, hogy nem volt még ennél is magasabb az infláció, ez tette lehetővé, hogy most év végére reális a drágulás egy számjegyű üteme.

A kormány ezt persze nem így gondolja, és az ő irányvonalukat követő Parragh László iparkamarai elnök szerint pedig az MNB inflációkezelése volt rossz. A végeredmény szempontjából pedig szerinte „csekély vigasz, hogy nem értenek hozzá”.

Orbán még ennél is tovább ment, amikor nemrég azt mondta a parlamentben, hogy a jegybank nem képes megbirkózni az inflációval, így ezt a feladatot a kormány átvállalja tőlük. A fiskális és a monetáris politika már egy ideje egymás ellen tart, amiről itt írtunk hosszabban. Az MNB szerint amúgy jövőre 5, 2025-ben pedig 3 százalék lesz az infláció.

Imádni az ütődötteket

Az elmúlt két évben Magyarországon a rezsi mellett az élelmiszerek ára nőtt a leginkább, ami miatt egyre többen gondolkodnak spórolási megoldásokon. Jövő januártól Magyarországon is szelektíven kell majd gyűjteni a háztartási élelmiszer-hulladékot, ami egy jó alkalom jobban odafigyelni arra, hogy kevesebb romlott kaját dobjunk a szemetesbe. Főleg, hogy Magyarországon évente fejenként kb. 65 kiló élelmiszer-hulladékot termelünk.

Nemrég egy kollégánk kipróbálta a szakértők összes trükkjét (kevesebb impulzusvásárlás, maradékok szigorú elfogyasztása, bevásárlólista írása, ütődött, olcsóbb gyümölcsök vásárlása), és így 27 ezer forinttal csökkent, amit egy hónap alatt kajára költött. Az erről szóló élménybeszámolója itt olvasható el, az élelmiszer-pazarlásról pedig nemrég a Telex fenntarthatósági podcastjában is beszélgettünk, ami itt nézhető meg: