Az „orosz kémbanknak” 15 milliárd forintot kellene fizetnie szeptemberben a magyar befektetőinek

Izgalmas dátum közeledik sok magyar befektető életében. Az említett befektetők vigyázó tekintete az IIB-re, a cikkekben rendre „orosz kémbanknak” emlegetett, valóban orosz kezdeményezésre létrehozott Nemzetközi Beruházási Bankra vetül. A banknak ugyanis szeptember 28-ig 15 milliárd forint értékben kell visszafizetnie kötvényeket magyar befektetőknek. A kérdés az, hogy ez hogyan lehetséges a szankciók miatt.

A banknak egy ideig Budapesten volt a központja is. Miután a bank és egyes vezetői idén április 12-én amerikai szankciós listára kerültek, másnap több más uniós állam után Magyarország is jelezte, hogy kilép a bankból. Az akkor történtekről a Direkt36 is részletesen írt.

Igen ám, de egyrészt a kilépés nem is olyan egyszerű, másrészt a korábbi nagy barátkozás közben a banknak bőven lettek magyar befektetői is. Felmerülhet persze a kérdés, hogy aki korábban befektetett ennek a banknak az értékpapírjaiba, nem vállalt-e túlzott kockázatot. Utólag könnyű okosnak lenni, illetve mondhatjuk azt, hogy 2014, vagyis a Krím elfoglalása után már minden orosz befektetésnek fokozott kockázata volt, de azért a 2019-es vagy a 2020-as kondíciók alapján mégis azt mondhatjuk: racionális is lehetett a befektetés.

Hiszen a magyar kormány Budapestre invitálta a bankot, több más uniós tagállam is részvényes volt, ráadásul a bank jobb kamatot fizetett, mint a magyar állam, pedig a hitelminősítése (ratingje) ekkor magasabb volt, mint Magyarországé.

A konkrét értékpapír

Az XS2237392027 / 223739202 elnevezésű, 3 éves IIB-kötvényből ezért 2020 szeptemberében hazai bankok, befektetési alapkezelők és további befektetők összesen 15 milliárd forint értékben jegyeztek, a sorozatot az IIB ma is feltünteti az oldalán.

Igen ám, de szeptember 28-án ez a sorozat kifut, és miután az Egyesült Államok szankció alá vonta a bankot, annak uniós számlái is be vannak fagyasztva, így kérdésessé vált, hogy a magyar befektetők visszakapják-e a pénzüket.

A banknak van pénze, a banknak van szándéka helytállni a kötelezettségei után, így ez most leginkább a Nyugat döntése. Egy kicsit annyiban nehéz a helyzet, hogy Magyarország mostanában sokat ostorozza az EU-t, a svédeket, az amerikaiakat, nem biztos, hogy egy kényes ügyben feltétlenül erős az érdekérvényesítő képessége – legalábbis ettől tartanak egyes befektetők.

Kicsit ugyanis olyan a helyzet, mint amikor Oroszország belekezdett a pusztító és egyben önsorsrontó agressziójába Ukrajna ellen, ugyanakkor a megemelkedett szénhidrogénárak miatt nemcsak a devizatartalékai voltak óriásiak, de a folyó devizabevételei is. A sajtó mégis arról cikkezett, hogy az éppen napi egymilliárd dollárt kereső Oroszország államcsődben lehet-e, ugyanis az oroszok egy pár tízmilliós kamatfizetése éppen nem teljesült. A magyarázat az volt, hogy az oroszok a szankciók miatt technikailag nem tudtak fizetni, a nyugati bankok ugyanis nem fogadták az utalásokat.

A cseheknek sikerült

Ugyanakkor abban azért lehet bizakodni, hogy a szankcióknak tényleg nem az a céljuk, hogy az oroszok ne adják meg az uniós entitások felé a tartozásaikat, vagyis az illetékes amerikai hivatal, az OFAC (Office of Foreign Assets Control, vagyis az Idegen Vagyonokat Ellenőrző Hivatal) akár adhat erre egyedi engedélyt is.

Ez a hivatal most elsősorban orosz, iráni, észak-koreai, kubai és venezuelai szankciók betartását figyeli, de itt látható, hogy döbbenetes mennyiségű szankció van érvényben. Ezek ugyan elsősorban afrikai és ázsiai konfliktuszónára érvényesek, de belarusz vagy a délszláv háborúból itt ragadva balkáni szankciók is vannak a listán.

Mint azt az IIB maga is részletesen dokumentálta, a bankban van szándék a kifizetésre.

Legalábbis egy hasonló cseh esetben, ahol maga a kötvény még nem járt le, de esedékes volt egy kamatfizetés, a cseh külügyminisztérium kibulizta, hogy az amerikai kormányhivatal egyedileg engedje meg, hogy ezt az összeget fel lehessen szabadítani, és az úgynevezett kifizetési ügynök (paying agent), vagyis a Citibank az engedély birtokában ki is fizette cseh koronában az esedékes kamatot.

A kifizető ügynök az az intézmény (jellemzően egy nagy bank), amely némi díj ellenében egy értékpapír kibocsátójától, jelen esetben az IIB-től fogadja az esedékes kifizetéseket, majd szétosztja a pénzeszközöket az értékpapírok tulajdonosai között. Kötvényeknél, de részvényeknél is van ilyen szereplő, aki nyilvántartja, hogy kinél vannak a kötvények/részvények, kinek jár a kamatot, a végső visszafizetés, vagy részvények esetében az osztalék.

A magyar pozíció

Az IIB ma már sokkal kevésbé kötődik Magyarországhoz. Ugyan a Lánchíd-palotát megtartotta, de már több ízben jelezte, hogy az irányítását átvitte Moszkvába.

Azt is lehet tudni, hogy a bejelentett kilépések még jogilag húzódnak, és a kilépők nem kapták vissza a törzstőke-befizetéseiket. Magyarországgal kapcsolatosan például a bank az alábbi egyszerre megnyugtató és egyszerre fenyegető tónusú állítást tette:

„Az IIB betartja kötelezettségei teljesítésének politikáját, és minden rendelkezésre álló erőforrást felhasznál jogos érdekeinek védelmére.”

De vajon a befektetők ez alapján mire számíthatnak? Szeptember 19-én megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), valamint a magyarországi számlavezető bankot, az MBH-t, amely a gyorsan távozó OTP helyett átvette az IIB számlavezetését, illetve a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot (GFM) is, hiszen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterként az IIB kormányzótanácsának is tagja volt. Választ még nem kaptunk, természetesen a fejleményekről igyekszünk tájékoztatni az olvasókat.

Pénz van, de szankciós kockázat is

Az IIB-nek tehát biztosan van elég pénze, talán hajlandó is lenne fizetni, de fontos, hogy az amerikai vagy uniós szereplők is úgy érezzék, hogy ebben közreműködhetnek, és nem kell másodkörös szankcióktól (secondary sanctions) tartaniuk.

A Telex is bemutatta korábban, hogy amikor egy amerikai vagy európai bank akárcsak áttételesen is „dolgozott” egy iráni, kubai, szudáni tranzakción, azzal az amerikai piacról való kizárását, vagy ezt kivásárolva, nem ritkán dollármilliárdos „egyezséget” kockáztatott. Az Egyesült Államokban pedig nagyon képzett szakemberek vadásznak ezekre a nyomokra. Természetesen egész más a helyzet, ha van engedély.

A cseh esetben idézzük ismét az IIB-t: „az OFAC 2023. május 31-én kiadott 69. számú engedélye értelmében az egyik uniós pénzügyi intézmény forrás-felszabadítása és átutalása a Citibank, NA, London Branch részére, lehetővé tette az IIB számára, hogy teljesítse a 2023. június 27-i értéknappal rendelkező, cseh koronás kötvény kupon kifizetését”.

Az IIB-nek amúgy a legtöbb zárolt pénzeszköze és értékpapírja a belga Euroclear, a luxemburgi European Investment Fund, a magyar MBH Bank Nyrt., a román Banca Transilvania és a bolgár Bulgarian Development Banknál van. A magyar befektetők úgy érzik, a magyar kormánynak ebben a helyzetben nem kellene áldozatot hoznia, hiszen az oroszok nem sértődnek meg, ha felmentvényt kapnak, a magyar befektetők pedig megnyugodhatnak. Ettől természetesen még nem biztos, hogy a magyar kormány hatékonyan tud lépni, amikor az Egyesült Államoktól kérni kell.