Nyeli a fejlesztési forrásokat Debrecen: újabb 112 milliárdot kap a város beruházásokra
2023. július 20. – 19:28
Egy júliusi kormánydöntés értelmében újabb, ezúttal több mint 112 milliárd forintnyi fejlesztési forrást kap Debrecen – írja az MTI Papp László polgármesterre hivatkozva.
A fideszes városvezető arról beszélt, a beruházási programba több olyan projekt is visszakerült, amit tavaly ősszel központi költségvetési megfontolásokból függesztettek fel.
Debrecenbe és környékére az utóbbi időben rengeteg beruházás és azokat lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztés irányul. Egy korábbi kormánydöntés értelmében gazdaságfejlesztésre 175,5 milliárd forintot kapott a város, amelyet víziközmű, illetve vasúti infrastruktúra fejlesztésére fordíthatnak. A mostani, 112,198 milliárdos csomag forrásait elsősorban közúti közlekedésfejlesztésre fordítják, de megvalósulnak belőle a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a biztonság szempontjából is fontos beruházások – közölte Papp.
Ebben a körben jöhet létre a több mint negyven hektáros területen megvalósuló két napelempark, amely a helyi közösségi közlekedés energiaellátását biztosítja majd. 600 millió forintból pedig monitoringrendszert alakítanak ki a gazdasági övezetek körül, ahol „véderdősítésre” is sor kerül. Papp László azt mondta, nemcsak a gazdaságot, hanem egyidejűleg a város különböző területeit is fejlesztik, hogy élhetőbbé tegyék Debrecent. Közlekedési csomópont átalakítása mellett elindul a város legrégebbi felüljárója, a Vágóhíd utcai, vasút feletti híd fejlesztésének előkészítése, valamint a debreceni keleti elkerülőút környezetvédelmi engedélyének megszerzése.
A BMW-autógyárat is magába foglaló észak-nyugati gazdasági övezetben 250 kamion egyidejű fogadására alkalmas logisztikai központ épül egy új NAV-irodaházzal, így a kamionoknak nem kell átmenniük a város keleti részén lévő vámudvarba, ami jelentősen csökkenti az átmenő forgalmat.
A Debrecen mellett kiépülőben lévő gazdasági övezetekben több ezer milliárd forintnyi ipari beruházás épül meg a következő években, a BMW autógyárán kívül idetelepül a CATL akkumulátorgyár (melynek épületét Garancsi István cége húzhatja fel) és az akkumulátor-értéklánc több más szereplője is. Az üzemek infrastrukturális igényeinek kiszolgálására több százmilliárd forintot fordít a magyar állam, fejlesztik például a víziközművet és az átviteli hálózatot is. A debreceni akkumulátoripari fejlesztésekkel kapcsolatban komoly, de hatástalan helyi szintű tiltakozás érzékelhető. Csütörtökön pedig az is eldőlt, hogy nem lehet országos szintű népszavazást tartani a hazai akkumulátorgyár-beruházásokról.
