A csokkal és a babaváróval is spórol a kormány – előbb emelkedhetnek, majd zuhanhatnak a lakásárak

A magyar közéletben az utóbbi hetek arról szólnak, hogy a kormány a nagyon nehéz költségvetési helyzet menedzselésével foglalkozik. Minden héten vannak olyan intézkedések, amelyek a büdzsét igyekeznek korrigálni, olykor hetente többször is. És még nem tudjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagy vesztesége után a jegybank feltőkésítését hogyan fogja megoldani a kormány.

Nem kérdés, hogy a kihívás nagy, a feladat nehéz, de az is biztos, hogy a gazdaság szabályozása mostanában túl nagy frekvenciával történik: adók, díjak, szabályok változnak állandóan, vagyis nemcsak pénzből, hanem szabályozási stabilitásból is súlyos hiány van. Ebbe a sorba illeszkednek a csütörtöki kormányinfón bejelentett intézkedések a csokról, a babaváró hitelről vagy az élelmiszerárstop megszüntetéséről.

Az árstopoknak menniük kellett

Az árstop augusztusi kivezetése tiszta sor, ezt egyszer meg kellett szüntetni.

Soha nem fogja elismerni a kormány, de valójában ez az egész rendszer nagyon kellemetlen gazdasági hatásokkal járó, piactorzító intézkedés volt.

A bevezetése is inflációt okozhatott, hiszen a kiskereskedelemben más termékeknél olyan általános áremelés indult meg kompenzálásképpen, amivel a magyar élelmiszer-infláció sokkal nagyobb lett, mint bárhol a környéken. Közvetlenül az árstop kivezetése is okoz majd egy inflációs löketet, ugyanakkor ezt már nem lehetett nagyon halogatni.

Az árstop ugyanis nagy problémákat okozott a magyar tejiparban, húsiparban, a láncok felmondták a régi partnerségeket, utálták a rájuk nyomott veszteségeket, ezért már akkor külföldi partnert kerestek, ha csak kicsit olcsóbban szerezhettek lengyel, német, szlovák tejet, sajtot, juhtúrót. A külföldiek meg szívesen adták nekünk a felesleget, ne a saját piacukon üssék szét az áraikat.

A kormány azért még egy hónapra meghosszabbítja az árstopot, de úgy véli, hogy augusztusban 15 százalékra csökken az infláció, az év végén pedig egy számjegyű lesz. Ezt nemcsak a kormány, de a Magyar Nemzeti Bank elemzői is így látják.

Nő ugyanakkor a kötelező akciózás mértéke 10-ről 15 százalékra. Ez az intézkedés valamelyest segítheti a rászorulókat, de természetesen itt is megvan az a veszély, hogy a láncok a kényszerű kellemetlenségek veszteségét más termékek áremelésével hozzák be. Ilyenkor persze mindenféle hatóság vizsgálódhat, de amúgy van egy jobb módszer is az árak mérséklésére: a torzítatlan versenyt segítő piac.

Lófütty a babaváró hitel 11 millióra emelése

Összetettebb kérdés, hogy mi történik a babaváró hitel és a csok átalakításával. Ennek hatása elsősorban a lakáspiacon lesz izgalmas. Ugyan a babaváró hitel szabadon felhasználható, jelentős része ennek is az építkezésekre megy. A babaváró összegét a kormány megnöveli 10-ről 11 millióra, de már csak a 30 évnél fiatalabb anyák lesznek rá jogosultak.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a hitel 2019. júliusi bevezetése óta bekövetkezett nagyjából 50 százalékos inflációt ez az emelés közel sem kompenzálja, és emiatt nem várható az sem, hogy meglódulnak az igénylések, de az tény, hogy

a 10 millió forintot megette a lakáspiaci áremelkedés.

Vagyis az összeg emelése fontos, ez egyfajta inflációkövetés, ami még akkor is indokolt lehetett, amikor a költségvetésnek ekkora bajai vannak.

Bár a fogyasztói árindexnek természetesen nincs köze a lakásárakhoz, azokra lakásárindexek vonatkoznak, azt azért kijelenthetjük, hogy a 10-ről 11 millióra emelés a brutális infláció idején csak lófütty.

Ugyanakkor az költségvetési szempontból fontos szigorítás, hogy nem 40 év, hanem 30 lesz a határ. Ez többeket ki fog zárni, összességében viszont az államnak így talán kisebb lesz a babaváró miatti kiadása (darabszámban biztosan), bár most már olyan mértékű kamattámogatás van ezeken, hogy az adófizetőknek így is nagyon sokba kerülnek.

Annak hatásait biztosan elemezte a kormány, hogy a jövőben csak a 30 alatti édesanyáknak szól ez a kedvezmény. Köztudott, hogy nagyon kitolódott a gyermekvállalási életkor, így a kormány biztosan pontosan ismeri a statisztikákat, tudhatja, hogy az összegemelésnek és a jogosultságszűkítésnek mi az eredője, vagyis az utóbbi időben mennyi volt a 30 alatti, illetve mennyi a 30 feletti hiteligénylő anya.

Ebben némi bizonytalanságot kelt azért, hogy Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón egy kérdésre válaszolva azt mondta: jelenleg nem jelezhető előre a babaváró hitel és a csok szabályváltozásainak költségvetési hatása.

Csak falun marad a csok

A babaváró módosítását nézzük együtt a másik fontos családtámogatási változással, vagyis azzal, hogy a csok csak falun marad meg, a városi csok (5000 főnél nagyobb településeken) viszont megszűnik, itt a jövőben nem lehet majd igényelni. Ez 2024. január 1-től lesz érvényes.

Azt csak találgatni lehet, hogy miért hagyják ki a városokat. A kormány szereti a politikai családot nagyon támogató kistelepüléseket segíteni, ez talán inkább magyarázat lehet, mint az, hogy úgy megemelkedtek a városi lakásárak, hogy ott már nem sokat ér ez a segítség. Hiszen az olyan lenne, mintha azt mondaná a kormány, hogy a gyerekek egészséges táplálkozását segítendő minden kiló almából 100 forintot ő fizet. A vidéki piacon, ahol 300 forint az alma, ez számít, ott segít, a városban viszont, ahol 1000 forint az alma, nem is segít, mert a segítséggel együtt is drága az alma.

A valós magyarázat persze vélhetően az, hogy irdatlan drágák ezek a támogatások, és ez most nem fér bele.

Falun mindenesetre emelkedik a csok összege: egy gyerek esetén már 1 millió jár, két gyerek esetén 4 millió, három gyerek esetén pedig 15 millió lesz. Az 5000 feletti településekre új rendszert dolgoznak ki, ennek részletei még nem ismertek.

Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító-vezetője szerint ez a változás a lakáspiacon előbb előrehozott keresletet fog jelenteni azok között, akiknek ez a változás érdemi visszaesés lenne az önerőképzésben. A második félévben tehát erősödhet is a lakáspiac, lehetnek előrehozott tranzakciók, akár áremelkedés is, de 2024 elejétől ennek meglesz a böjtje, a negatív oldala.

Hogyan használták?

A probléma ugyanis az, hogy ma egy fiatal családnak elég reménytelen Magyarországon a lakásvásárlás. A kormány programjai ebben segítettek, még a szükséges önerőt is támogatásból érte el a legtöbb fiatal lakásvásárló. Ám ha a jövőben a babaváró és a csok szigorodik vagy eltűnik, akkor sokan kiesnek a lakáspiacon a keresleti oldalról.

Gergely Péter szerint annak viszont érdemes szaladnia, aki jogosult, hiszen még az is megéri, hogy a pénzt valaki felvegye, aztán betegye valamilyen állampapírba. Jól lehet keresni az olcsó forrással, ami 5 évig kamatmentesen törleszthető, de utána is csak egészen kedvező, 3 százalékos kamattal ketyeg.

Az új babaváró szabályainál fontos, hogy bár 2024. január 1-től csak azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatt van, lesz egy átmeneti időszak 2025. január 1-ig, amikor még a 30-40 év közti gyereket váró nők is jogosultak lesznek erre. Vagyis az említett lakáspiaci hullámzást itt is tompíthatja az átmeneti időszak, az intézkedések ezen ütemezése tehát nincsen rosszul kitalálva.

Gergely Péter is úgy látja, hogy rövid távon a változások adhatnak egy kisebb lökést a lakáspiacnak, mert sokan még ki akarják használni a 10 milliós támogatást és a maximum 15 milliós, 3 százalékos kamattámogatott lakáshitelt. Az ugyanakkor kérdéses, hogy mi jön ehelyett, mert az tisztán látszik, hogy a babaváró és a csok két kritikus pillére a lakáshitelpiacnak, ezek nélkül még a mostaninál is nagyobb visszaesés lenne.

A nagy kérdés az új támogatások sorsa lesz, és az, hogy a közeljövőben a magyar lakáspiac keresleti oldalán milyen finanszírozási mixet tud összerakni az, aki nem milliárdos.