Lila gőzük sincs a boltoknak, hogy fogja őket kötelező akciókra kényszeríteni a kormány
2023. április 20. – 18:42
„Meglepetésként ért minket az intézkedés bejelentése, nem volt erről előzetes információnk vagy egyeztetés” – reagált Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Telexnek a kormány legújabb szabályozására, ami kötelező akciókat ír elő a nagyobb élelmiszerboltoknak. Vámos szerint ha a kereskedők önként vagy utasításra lemondanak árbevételük egy részéről, akkor vannak, akik ezt a kiesést vagy a beruházások elhalasztásával, vagy más termékek árának emelésével próbálják meg visszahozni, még ha utóbbi módszer a mostani inflációs környezetben nem is mindig működik. A Lidl, az Aldi és a Spar a részletes szabályokra vár.
„Lila gőzünk sincs, hogy fog kinézni ez a dolog” – mondta a Telex érdeklődésére Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, miután a kormány csütörtökön bejelentette, hogy élelmiszerakciókra kötelezik a nagyobb üzleteket. Részletekről még alig beszéltek, egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy
- a boltoknak hetente kell meghirdetniük az akciókat.
- Az alapvető élelmiszereket húsz kategóriába kell majd sorolni (például baromfihús, sajt, zöldség-gyümölcs, kenyér stb.).
- Minden kategóriában ki kell választani egy terméket, ami akciós lesz, és azt az akciót megelőző 30 nap átlagos áránál legalább 10 százalékkal olcsóbban kell majd árulni. Ezeknek a termékeknek hetente változniuk kell.
- Az akciót nem lehet árstopos termékekre ráhúzni, szóval a csirke far-hát így tuti nem lesz még pluszban akciós.
- Az új előírás főképp a nagyobb árbevétellel rendelkező üzletekre fog vonatkozni, a kisebb boltokra nem.
- Legkésőbb július 1-jével indul el ez az új rendszer.
A kormány tehát – amellett, hogy még további hónapokig fenntartja az élelmiszer-árstopokat – újabb piacszabályozással próbálja csökkenteni a még mindig nagyon magas hazai inflációt.
„Beadtuk az inflációcsökkentő vakcinát, most várjuk a gyógyulást” – mondta alig pár napja Orbán Viktor, bár közben ő is elismerte, hogy „biztató, de sajnos nagyon kevés” az a csökkenés, amit elértek. Míg januárban 25,7 százalék volt Magyarországon az infláció, februárban 25,4, márciusban pedig még mindig 25,2 százalék.
A miniszterelnök ugyanitt azt is megemlítette, hogy jó, hogy van néhány olyan élelmiszer, aminek lecsökkent az ára, a boltosok meg azon versengenek, ki tudja azokat a legolcsóbban adni, „de sajnos ennek a spektruma, mezője még szűk”, szóval ez még kevés terméknél van így. A kormány legújabb kötelező akciózós rendeletével viszont most bővülni fog ezeknek a termékeknek a köre.
A cél ugyanaz, a technika más
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az új intézkedés ugyanolyan irányú, mint az árstopos, hiszen mindkét esetben egy jogszabályi rendelet alapján kell majd árengedményeket adni a cégeknek, de míg „a cél ugyanaz, a technika teljesen más”.
Vámos szerint „amikor a kereskedő akciót vagy árengedményt hirdet, mindegy, hogy utasításra vagy önként, akkor lemond az árbevételének egy részéről”. Vannak persze, akik ezt a kiesést megpróbálják valahogy ellensúlyozni: ezt lehet akár úgy, hogy az adott kereskedő elhalaszt egy beruházást, hogy lefaragjon valamit a költségeiből, vagy mondjuk egy másik terméken próbálja meg valahogy visszahozni a keletkezett pénzkiesést.
Bár Vámos szerint az utóbbi is „észszerű piaci magatartás, de teljes egészében ilyen inflációs környezetben ez lehetetlen”. Szerinte ugyanis ennek az okosban megoldásnak erős korlátai vannak, főleg hogy az élelmiszereknél egyébként is árérzékeny a vásárló, mert „ha én valaminek az árát megemelem kettő forinttal, és kevesebb fogy belőle, akkor potyára emelem meg”.
Már az árstopokról is megoszlanak a vélemények
A kormány tehát „az infláció elleni harcot” akarja segíteni az újabb intézkedésével, de már arról is megoszlanak a vélemények, hogy a már több mint egy éve érvényben lévő élelmiszerárstopok összességében növelték vagy csökkentették az inflációt.
A kormány szerint azok 2-3 százalékkal mérsékelték a drágulást, míg az MNB, valamint kritikus közgazdászok szerint legalább ugyanannyival növelték azt. Bárhogy is volt, az árstopok bevezetése után kevesebb mint egy évvel, decemberben Magyarországon messze uniós rekord, közel 50 százalék volt az élelmiszer-infláció.
Ráadásul a kormány az élelmiszerek kiskereskedelmi árának korlátozásával nem korlátozta az előállítói és a nagykereskedelmi árakat, ami miatt a boltoknak olcsóbban kellett továbbadniuk ezeket a termékeket, mint amennyiért vették azokat. Ők értelemszerűen nem akarták lenyelni ezt a veszteséget, azt a többi terméken igyekeztek visszahozni, ami miatt viszont minden más drágult meg hirtelen.
Az ilyen jellegű áremelkedést a Gazdasági Versenyhivatal a boltokban tartott helyszíni vizsgálatokkal próbálta meg megfékezni, valójában azonban a cégek profitkulcsát nem lehet államilag szabályozni. Az MNB mindenesetre azt írta legutóbbi inflációs jelentésében, hogy a tavaly őszi drágulás egyötödét a cégek profitnövelése okozhatta.
A boltok még semmit nem tudnak
A részletszabályok nélkül ugyanakkor még nehéz következtetéseket levonni a kormány friss, kötelező érvényű akciós szabályozásáról, mondta Vámos, hiszen egyelőre nem tudni, pontosan milyen termékekre lesz ez érvényes, egyáltalán hány héten keresztül kell ezt csinálniuk a kereskedőknek, ráadásul minden cég a saját áraival fog dolgozni.
Ennek megfelelően még a boltok sem tudják, hogy fognak reagálni a kormány legfrissebb döntésére.
Az Aldi a Telex megkeresésére azt írta: ők is csak a sajtóból értesültek az árstopok meghosszabbításáról és a kötelező akciós tervezetről, de a részletek pontos megismeréséig erről nem akarnak nyilatkozni.
A Lidl szintén úgy válaszolt, érdemben nem tudnak reagálni, míg nem látják a részletes szabályozást, de „vállalatunk a működése során a magyar kormány törekvéseivel összhangban eddig is nagy hangsúlyt fektetett a magyar családok támogatására”. Például azzal, hogy több száz termék árát mérsékelték január óta.
A Spar pedig azt írta, ők már most is kedvezményekkel és akciókkal „segítik a vásárlókat abban, hogy minél kevesebbet költsenek”.
A külföldi példálózás
A kormány a friss, kötelező érvényű akciós szabályozás bejelentésénél Görögországra és Franciaországra mutogatott, miszerint ebben a két országban „ez az eszköz már működik”.
A Portfolio összesítése szerint Franciaországban a kormány – a februári 14,5 százalékos élelmiszer-inflációnál – megállapodást kötött a nagyobb üzletekkel, hogy azok önkéntes alapon több élelmiszer árát korlátozzák. Azt a boltokra bízták, hogy ezt milyen termékeknél teszik meg. A francia kormány közben azt is megígérte, hogy szúrópróbaszerűen ellenőrzik majd az árazást. A lap szerint viszont a nagyobb kereskedelmi láncok a legtöbb beszállítóval nehezen tudnak tárgyalni az átvételi árakról, amiket alacsonyan kéne tartani, hogy hatásos csökkenést érjenek el az élelmiszereknél.
A francia kormány szerint ugyanakkor ez a megoldás működik, mert a boltok valóban tartanak akciós termékeket, jellemzően a sajátmárkás termékeiket. A miniszterelnök szerint pedig átlagosan 5 százalékkal csökkentek az árak az érintett termékeknél az előző hónaphoz viszonyítva.
A görög kormány tavaly ősszel vezette be azt a rendszert, hogy minden kiskereskedelmi láncnak 51 alapvető termékből (kenyér, liszt, tészta, hús, hal, tejtermékek, tisztítószerek, állateledelek stb.) álló úgynevezett háztartási kosarat kell kínálnia, olcsóbban. Ezek az akciós árak hetente változnak, azt viszont nem írták elő, hogy ezeknek mennyivel kell olcsóbbnak lenniük az egyes termékekhez viszonyítva. A boltok külön jelzik a termékeknél, hogy melyek tartoznak ebbe a háztartási kosárba.
A G7 azt írja, hogy a kosárba direkt az alacsonyabb jövedelműek által nagyobb arányban fogyasztott termékek kerültek, így az intézkedés kifejezetten az ebben a körben tapasztalt infláció csökkentését célozta. Egy görög fogyasztói szervezet szerint pont ezért a lakosság jelentős részének nem segített a program. Az adatok szerint márciusban még mindig 14,3 százalékon állt az élelmiszer-infláció.
