Döntött az MNB: nem csökkentik a 13 százalékos alapkamatot

2023. január 24. – 14:02

Másolás

Vágólapra másolva

Nem változtatott a jegybanki alapkamat szintjén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén – írja az MTI. Az alapkamat szeptember vége óta 13 százalék.

Magyarországon az infláció a 2010-es évek második felében végig nagyon alacsony szinten volt, az MNB pedig az alapkamat alacsonyan tartásával igyekezett felpörgetni a gazdaság növekedését. 2021-ben aztán a koronavírus-járvány miatt bevezetett lezárások gyors feloldása után hirtelen beindult az infláció, ezt pedig elsősorban kamatemeléssel próbálták meg megoldani.

Kamatemeléssel az infláció ellen

Az MNB 2021 közepén kezdett kamatemelésbe, és 2022 végéig 0,6 százalékról 13 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot. Ez az EU-ban kiemelkedően magas érték, jellemzően a válságban lévő fejlődő országok fizetnek ilyen sokat a betétek után. A magas kamat ugyanakkor – elvileg – az infláció elleni legjobb fegyver, arról, hogy ez most mégis miért nem működik, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.

Az infláció mellett ugyanakkor van egy másik tényező, amit figyelembe szoktak venni, amikor a kamat szintjéről döntenek. Ez pedig a forint-euró, illetve a forint-dollár árfolyam. Amikor a forint egy sor ok miatt hirtelen rengeteget veszített az értékéből a nagy valutákkal szemben, a Magyar Nemzeti Banknak kellett beavatkoznia, hogy helyrebillentse az árfolyamot.

A több mint egy évig tartó kamatemelési ciklusra végül tavaly szeptember végén tett pontot az MNB, amikor 1,25 százalékpontos emeléssel 13 százalékra vitték fel az alapkamat szintjét. Akkor Matolcsy György megígérte: ez volt az utolsó emelés, lezárják a ciklust, innentől már csak csökkenteni fogják a kamat szintjét.

Az elhatározás kicsit több mint két hétig tartott ki, október közepén ugyanis már azt jelentették be: az alapkamat ugyan marad 13 százalék, de az irányadó kamat rendszerét megváltoztatják, és az onnantól 18 százalék lesz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy október közepe óta az MNB egy napra köti le a kereskedelmi bankok pénzét, a betétek után pedig 18/365 százalék kamatot fizet.

Nincs már tökéletes egyetértés a kormánnyal

A kormány és az MNB viszonyát bonyolítja, hogy az MNB nagyrészt a forint értékvesztése miatt volt kénytelen kamatot emelni, a forint értékvesztésének okai között pedig elég sok a kormány döntéseire vezethető vissza. Nem véletlen, hogy december elején Matolcsy György elég éles hangvételben kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, amikor azt mondta:

„Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre kétharmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik”

Orbán Viktor viszont nem ért egyet volt miniszterével, szerinte a drágulás kezelése az MNB feladata, a túl magasra felkúszó magyar infláció pedig az MNB kudarcát mutatja meg. Arról, hogy hogyan ügyeskedett a Magyar Nemzeti Bank az alapkamattal és az irányadó kamattal 2022-ben, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!