Lázár János kigyomlálja a közbeszerzésekből a külsős tanácsadókat

2023. január 24. – 17:00

Lázár János kigyomlálja a közbeszerzésekből a külsős tanácsadókat
Lázár János egy elkészült út átadásakor, Jászberény környékén, 2022 augusztusában – Fotó: Lázár János / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (faksz) – ez egy, a közbeszerzéseknél eddig nélkülözhetetlen szakértői elitklub volt. Csak éppen nagyon drágák voltak a közbeszerzési tanácsadó cégek, az ügyvédi irodák. A kormány most beszippanthatja ezt az egész csapatot.

Készül egy törvény az állami építési beruházások rendjéről. A vonatkozó anyagok néhány napja már elérhetők a kormány honlapján is, de a Telex négy hónappal ezelőtt ismertette a tartalmát, a koncepciót. De azóta is foglalkoztunk vele több cikkben is: írtunk a nagyobb építkezésekre alkalmazható állami vétójogról, illetve arról, milyen transzparens lista készülne az állami beruházásokról.

Cikkünk most nem a törvény általános céljaival – erőteljes központosítás, egységesítés, fokozott kontroll, egyszersmind több transzparencia, protekcionizmus – foglalkozik, hanem egy konkrétabb, közbeszerzést érintő részével.

Annyi megjegyezhető, hogy az eredeti tervekhez képest mintha lelassult volna a szabályozás elfogadtatása, amit az is indokolhat, hogy Magyarország az RRF-tárgyalások idején nem akart új frontot nyitni azon passzusok miatt, amelyek a magyar cégeket hozhatják előnyösebb pozícióba.

A 77-es paragrafus

A törvénytervezetnek van egy látszólag nem különösebben hangsúlyos, hátrasorolt eleme, a 77-es paragrafus, amely alapvetően a közbeszerzési törvényt pofozgatja. A törvénytervezet alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormány most tényleg bevégzi azt, aminek 2021-ben már egyszer nekifutott, vagyis kigyomlálja a piacról a független közbeszerzési tanácsadókat.

A kormányzati forrásunk ugyanakkor természetesen nem így fogalmaz, inkább olyanokat hallottunk, hogy „betereli őket az állami intézményrendszerbe”, vagy „a szaktudásukra továbbra is szükség lesz, de a szabályozás már nem használja majd ezt a fogalmat”.

Emlékeztetőül: korábban az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) írt ki egy 45 milliárd forintos keretösszegű gigapályázatot, ami a következő négy évben legfeljebb háromszereplősre szűkítette volna a hazai állami közbeszerzési piacot. Erről a hirdetményről volt szó. Ám miután óriási ellenlobbi indult, végül a pályázatot lefújták.

Szerencsére elbukott

Az biztosan rossz megoldás lett volna, ha az állam 3 fősre szűkíti a piacot. Hiszen azzal aligha spórolt volna, ha a töredezett piac helyett kiépít egy ugyanúgy magánszereplőkből álló, de kevesebb szereplőset. Végül nem is ez történt. Ugyanakkor, mint hallottuk, a közbeszerzési tanácsadók (és a projektmenedzserek) továbbra is szúrták egyes kormányzati szereplők, így Lázár János építési és közlekedési miniszter szemét, mert túl sok pénzt vittek el az uniós támogatásokból, ezért egyrészt a kormány limitálta a nekik kifizethető összegeket, másrészt a kontrollt is erősítette.

Na de mi van az építési törvényben? Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) törvényjavaslatának lényege az építési beruházások teljes újraszabása, a feladatok központosítása, nagyjából minden építési közbeszerzést központilag az ÉKM fog lefolytatni a kormányzati alrendszerekben, a nagy centralizáción belül pozitívum, hogy nagyobb transzparenciával, több megkövetelt pályázati indulóval.

Két csoport

Ugyanakkor a törvénybe belecsempészték a közbeszerzési törvény említett módosítását is, amellyel nemes egyszerűséggel megszüntetik a felelős akkreditált szaktanácsadók szerepét. A jövőben két közbeszerzési kategória lesz.

  • A kormányzati irányítás alatt lévő költségvetési szervek (minisztériumok, azok háttérintézményei, rendőrség, iskolák, kórházak) számára bevezetik az állami közbeszerzési szaktanácsadó fogalmat; ők csak állami alkalmazottak, kormánytisztviselők lehetnek. A jövőben tehát a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók gyakorlatilag vagy állami alkalmazottak lehetnek, vagy becsukhatják a boltot.
  • A nem kormányzati ajánlatkérők (önkormányzatok, egyházak, uniós támogatást elnyerő szervezetek), illetve az állami tulajdonú cégek esetében pedig nem lesz kötelező ugyan saját alkalmazottat foglalkoztatni, de itt is megszűnik a faksz-követelmény. Ennél azért összetettebb a szabályrendszer, például a többségében uniós finanszírozású projekteknél kell állami szakember. De amúgy ebben a körben gyakorlatilag bárki lefolytathat közbeszerzést, akár egy egyszerű ügyintéző is.

Szakszerűbb aligha lesz, de olcsóbb talán igen

Ez a változás értelemszerűen nem abba az irányba hat, hogy szakszerűbbek legyenek a közbeszerzések, ám az tagadhatatlan, hogy biztosan olcsóbbak lesznek. A szakmabeliek ugyanis legendákat mesélnek arról, hogy amennyiben valahol adott volt egy bizalmi közbeszerzési tanácsadó, akkor ő olykor mennyire pofátlanul magas díjakat kért el.

„Minden közbeszerzés más és más, egy építési az nehezebb, mint egy papírbeszerzési, de tapasztalatom szerint ötven óra, húszezer forintos óradíj és így egy közbeszerzésre vetítve egymillió forintos díjazás a reális”

– mondta egy forrásunk. Ehhez képest egyesek simán elkértek 50-150 ezer forintos óradíjakat, akár 5-10 milliós tanácsadói díjat egyetlen közbeszerzésre, és sokan annyi órát számoltak el egyetlen dokumentum elkészítéséért, mint más az egész folyamat levezényléséért.

A korrupció és az irányítottság kérdése

Kérdés, ha a jövőben független szereplők helyett állami alkalmazottak irányítják a közbeszerzést, az csökkenti, vagy növeli a közbeszerzési korrupciót. Meglepő, de mindkét következmény mellett hallottunk érveket. Az első válasz talán az lehet, hogy növeli a korrupciót, az irányítottságot, hiszen adott egy minisztériumban egy alkalmazott, rajta a főnöke könnyen keresztülveri az elképzeléseit, tombol a state capture.

Az egyik közbeszerzési szakember tapasztalatai szerint a gyakorlatban sokszor könnyebb volt a politikailag megbízható, baráti külsős közbeszerzési tanácsadókkal egyeztetni azokat a feltételeket, amelyekkel rászabhatják egy-egy cégre a közbeszerzéseket, illetve ők szervezeten kívüliként könnyebben tartották a kapcsolatot a favorizált cégekkel. Még olyanról is hallani, hogy egy-egy projekthez a kiszemelt cég vitte a közbeszerzési tanácsadót, akivel egyeztették a sikeres receptet ahhoz, hogy nyerjenek.

Ha nem lehet hozni a bizalmi közbeszerzési tanácsadót egy-egy „bulihoz”, mert az állami intézménynél állandó alkalmazott van a feladatra, akkor ez a lehetőség korlátozottabb, és aki ismer állami szervezeteket belülről, az tudja, hogy senki sem beszél nyíltan a korrupciós elvárásokról.

Búcsú

Jelenlegi formájában mindenesetre nem lesz értelme a független szakemberekből álló csoportnak. A 800-1000 felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (a lista itt elérhető nyilvánosan is) találhat állást a piacon. Más számokat is hallottunk, volt, aki arra utalt nekünk, hogy ez a kör 3000 ember, de a fele már ma is állami intézményeknél dolgozik. A jövőben a szakma másik fele is betagozódhat ilyen intézményekbe. Mindenesetre egy elnagyolt példával, ha az államnak bruttó egymillió forintba kerül majd egy ilyen munkatárs havonta, aki 20-30 közbeszerzést lebonyolít egy évben, akkor a korábbinak akár az ötödéből, tizedéből kijöhet.

Forrásunk szerint korábban volt már ilyen hirtelen váltás a közigazgatásban. Lázár János alatt a közbeszerzések ellenőrzését szervezték ki egy ügyvédi irodának, majd amikor az EU-nak ez nem tetszett, a kormány maga vette át a munkát végző cégtől és alvállalkozóitól a szakmai stábokat.

Talán a szakemberek egy részének is vegyes érzelmei lesznek a változás kapcsán. A kisebb jövedelemnek aligha örül bárki is, a stabilitás, a bejelentett állami munkahely azonban előnyös is. A kata kinyírása előtt ugyanis erre a szakmára is jellemző volt, hogy a tanácsadók katásként számláztak az őket olykor alkalmazó szakcégnek, vagy ügyvédi irodának.

Gyereket a kád vízzel

Ugyanakkor olyan érvet is hallottunk, hogy bár könnyeket nem kell hullatni egyes akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókért, de azért a kormány most kiönti a gyereket is a fürdővízzel együtt, mert aki normális áron, de jó minőségben dolgozott, az is megy a levesbe.

Az is talány a szakma előtt, hogy ki lesz az állami közbeszerzési tanácsadó. Igen, azok, akik az államnak dolgoznak, és vélhetően azok, akik eddig fakszként működtek, de kérdés például, hogy nekik is lesz-e névjegyzékük, kötelező képzésük, értékelésük, vagy sem.

Azt nem igazán érti a szakma, hogy ahol nem előírás az állami közbeszerzési tanácsadó alkalmazása, ott miért nem lehetett meghagyni a fakszok szerepét. Hiszen, ha semmilyen szakmai követelmény sincs, akkor romolhat a minőség.

Az pedig, aki pedig amellett érvel, hogy a fakszokra szükség van, megemlíti, hogy mi lesz ezek után az elrontott folyamatokkal. Ez ugyanis nagyon komoly kockázatokkal járó szakma. Egy faksznak több tízmilliós felelősségbiztosítása volt, mert ha az EU egy elrontott aláírási címpéldány miatt nem folyósított egy támogatást, az ügyfelek akár a megbízási díj százszorosára is beperelhették a vétkes tanácsadót. Az ugyanis nem tűnik reálisnak, hogy az állam, vagy egy önkormányzat egy elbukott összeget az alkalmazottján kérjen számon.

Uniós források

Végül még egy fontos szempont. Az önkormányzatok, az állami cégek és a közérdekűvagyon-kezelő alapítványok esetében nemcsak a saját költségvetésből finanszírozott közbeszerzéseknél nem kell majd faksz a lebonyolításhoz, hanem az uniós forrásból megvalósuló projektek esetében sem. Az EU kifogásainak nagy része mindig közbeszerzési jellegű, és az egyébként magas szakmai színvonalon dolgozó fakszok is féltek néha az uniós támogatáshoz kapcsolódó közbeszerzésektől, mert rendkívül bonyolult volt a követelményrendszer, és aránytalanul magas volt a felelősségi kockázat.

Két szempont is felmerül ezzel kapcsolatban:

a) Ha eddig a fakszok is nehezen tudtak az EU számára értékelhető közbeszerzéseket lefolytatni, akkor miért az a megoldás, hogy megszüntetjük a fakszrendszert, és innentől kezdve boldog-boldogtalan bonyolíthat le eljárást?

b) Ugyanakkor lehet, hogy a fakszokat terhelő aránytalan kockázatvállalás miatt szüntetik meg az egész rendszert. A faksz ugyanis perelhető volt a közbeszerzési műhiba miatt, de miközben megkapta a projekt 1 százalékát lebonyolítási díjként, azért vállal felelősséget, hogy a teljes támogatás visszafizettetése miatt akár a 100 százalékot is követelhetik tőle. Lehet, hogy azzal, hogy megszűnik a faksz minősítés, a közbeszerzések külsős lebonyolítójának a felelőssége is másként alakul majd, és vállalhatóbb feltételeket teremt. Az elmúlt időszakban ugyanis sok szakember már egyáltalán nem vállalt EU-s közbeszerzést.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!