Lázár János: Jövőre 12 éves transzparens lista készül az állami beruházásokról

A Telex is többször írt már arról a nagy tervről, amely hamarosan újraírná az építőipar, közvetlenül a legalább 50 százalékban állami finanszírozású projektek szabályozását, itt és itt olvashat erről.

Egy nappal azelőtt, hogy a kormány tárgyalja, majd a remények szerint októberben a parlament is elfogadja a kerettörvényt, a témában szakmai konferenciát tartott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). Az ágazatot alaposan kiértékelő eseményről alaposabb elemzést is fogunk készíteni, de egy eddig általunk nem ismert, korábbi tematikus cikkeinkben nem kezelt újdonságról álljon itt pár gondolat.

Lázár János építési és beruházási miniszter a konferencián részletesen is ismertette a tervezett kerettörvény célját, de szólt az új szakmai érdekegyeztető tanács (Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa) működéséről, és azt is elmondta, hogy a kormány a jövőben egy sokkal kiszámíthatóbb folyamatban fogja össze a tervezett beruházásait.

• 2023. március 31-ig minden érintett tárcavezetőnek szakpolitikai ágazati koncepciót kell leadnia.
• 2023. szeptember 30-ig az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) bevonásával ágazati beruházási terv készül, immáron pontos számításokkal, hatástanulmányokkal, költségelemzésekkel. Vagyis lesznek listák, hogy az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, illetve a kultúra területén 2035-ig milyen fejlesztésekre van szükség, mi az ágazati koncepció, milyen konkrét projektek várhatók.
• 2023. december 31-ig áll össze az állami beruházások listája. Ebben világos lesz, hogy mi a megrendelő elképzelése, ezt ugyan évente felülvizsgálják, de nagyon fontos társadalompolitikai, hatástanulmányok kellenek.

Az új szabályoknak megfelelően meg fog változni a költségvetési törvény rendje is, minden, amit a magyar költségvetés legalább 50 százalékban finanszíroz, ezentúl az ÉBM költségvetésbe kerül, kormányülés dönt a projektekről, de a technikai, tárgyi megvalósítás, a projektek létrehozása az ÉBM költségvetési és jogi felelőssége lesz a jövőben.

Koji László ÉVOSZ-elnök szerint 2022-ben még erős éve lehet az ágazatnak. A termelési érték nemcsak nominálisan nőhet 20 százalékos mértékben, amivel 6000 milliárd forint fölé kerülhet a teljesítmény, de ez még reálértéken (vagyis volumenben) is 5 százalékos bővülés lehet.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt taglalta, hogy 2023 és 2024 érdemi visszaesést jelenthet majd, amikor is az ágazat létszáma, de állami, sőt magánmegrendelései is csökkenhetnek.

A miniszter szerint az új lakások építése is drasztikusan visszaeshet, a támogatások minden szinten csakis energetikai célokhoz kötődhetnek, és bár a kormány szívesen segít a magyar vállalkozásoknak, ahhoz, hogy a BMW, a Mercedes, a CATL és más nagyberuházások ne kínai, török, indiai, vagy pakisztáni munkásokkal dolgozzanak, a legjobb magyar cégeknek is rengeteget kell fejlődniük árban és minőségben.

Az állam a sok negatívum mellett azért annyit megígért, hogy a Paks II.-ből, a Budapest–Belgrád-vasútvonalból, illetve bizonyos ipari parkokból, valamint a „félig” állami autópálya-koncesszióból adódó feladatok jelentenek majd némi munkát az ágazatnak.