Állami vétójog a nagyobb építkezésekre: a színházi revolverek általában később el is sülnek

Bele lehet-e a jövőben úgy vágni egy nagyobb lakóház, iroda, pláza vagy éppen logisztikai létesítmény tervezésébe, előkészítésébe, ha az állam bármikor azt mondhatja, hogy az nem épülhet meg? Nagyjából ez a kérdés foglalkoztatja a szakmát azután, hogy a kormány 315/2022. (VIII. 16.) rendelete módosított egyes építésügyi szabályokat.

Természetesen a biztonságos építőiparban sokféle engedélyre van szükség, de most belépett egy olyan központi zsűrizés, ami aggasztja a piacot. Mint a Hvg.hu írta, a Magyar Közlönyben megjelent új szabályok alapján vétójogot kap a nagyobb építkezésekre az állami főépítész vezette Országos Építészeti Tervtanács. A jövőben az építési hatóság el fog utasítani minden engedélykérelmet, amit a tervtanács nem ajánl megvalósításra.

Az intézkedés érinti az 5000 négyzetméternél nagyobb épületek, valamint az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépületet, ezeknek kell az építészeti-műszaki dokumentációját véleményeztetni.

Mitől tart a szakma?

Ha nagyon leegyszerűsítjük a félelmeket: korrupciótól, szelekciótól, lassúságtól. Természetesen abban lehet bízni, hogy a teljhatalmú zsűri tagjai majd tisztességesen és gyorsan dolgoznak, de ha milliárdos építkezéseket lehet egy tollvonással tovább engedni, vagy megállítani, az a korrupció melegágya – véli egy szakember.

Hiszen természetesen mindenfélét bele lehet írni az eljárási rendbe, a vizsgálatok paramétereibe, de az, hogy mi illik a városképbe, minek milyen az esztétikája, vagy a térgeometriája, valójában teljesen szubjektív marad

– hallottuk.

Ha az államnak köze van egy építőipari szegmenshez, mint például a mélyépítéshez (utak, infrastruktúra, csatornák), láthattuk, hogy ott időről időre felkap cégeket (Közgép, majd Duna Aszfalt) és odasűríti a feladatokat.

A következő félelem abból adódik, hogy amennyiben a magas építőiparban (vagyis aminek magassága van, irodák, lakások, csarnokok) is erősebb lesz az állam szabályozási szerepe, azt nem használja-e ki szelekcióra. Vagyis a baráti cégek mint kés a vajban jutnak át a zsűrin, a nem barátiak pedig elhasalnak.

Végül még a legjóindulatúbb feltételezés a jóváhagyás időigényére vonatkozik.

Évente sok száz ilyen projektet kell majd elbírálni a tervtanácsnak. Lesz erre kapacitása?

A mai hitelkamatok, a változó bérek, illetve a volatilis alapanyag- és energiaköltségek mellett csak gyors reakciókkal lehet dönteni, tervezni, építeni. Azaz – véli egy szakember, a valakinek heteket, hónapokat kell várnia, az teljesen felborítja a terveket.

A szakma egyes képviselői attól tartanak, hogy a 2021-ben nagyon erős évet zárt építőipar eleve gyorsan le fog lassulni.

10 százalék feletti hitelkamatoknál nagyobb kockázat a céges beruházás, 10 százalék feletti lakáshitelkamatoknál nehezebben kigazdálkodható a lakáshitel. Ha ebben a helyzetben megjelenik még egy olyan kockázat, hogy bárki, aki vesz, tervez, az még a sok költség után is kockázatot fut, teljesen megölheti a piacot.

Márpedig a zsűriztetés mindenfélét, irodát, lakóházat, logisztikát, kereskedelmi célú ingatlant is érinthet.

De vajon tényleg erre készül az állam? Természetesen nem tudhatjuk. De van az az ismert színházi bölcsesség, hogy amikor a színpadon a kellékek között felbukkan egy revolver is, akkor annak biztosan lesz szerepe. Vélhetően elsül majd, a darab elején a nézőben inkább már csak az a kérdés, hogy kinek a kezében és mit okoz majd a lövés.

Magyarországon, amikor a kormányzat egyre nagyobb jogosítványokat határoz meg magának, például a veszélyhelyzetre hivatkozva, általában van egy olyan jóindulatú megközelítés, hogy,

valójában nem készülnek semmi rosszra a cégek körében, vagy az energiapiacon, biztos csak akkor használnák a pótlólagos jogosítványokat, ha az már nagyon indokolt.

Aztán persze jönnek a fájó kijózanodások. A Covid alatt plusz vétójogosítványokat határozott meg a kormány az akkori technológiai tárcának (korábbi nevén az ITM-nek), illetve a nemzetbiztonsági aggályokat vizsgáló belügynek (BM-nek) a tőkebefektetések, a külföldi cégvásárlások ellenőrzése terén.

Miért kergetnénk el a működőtőkét, hiszen annyit csalogatjuk a befektetőket? Ezt kérdeztük jóhiszeműen, de aztán hopp, a BM nem engedte meg az osztrák VIG-nek, hogy megvegye a holland Aegon hazai biztosítóját. Uniós vevő, uniós eladó, uniós célpiac. Meglepő volt a piros lámpa. A VIG egyedül nem vásárolhatott, de amikor az állam is beszállhatott mellé a buliba, akkor már igen.

Vagy emlékeznek a Kartonpack debreceni dobozgyárra? A veszélyhelyzetben az állam magához vonhatott cégeket. Vajon a gyógyszeres dobozokat gyártó és hajtogató cég volt a leginkább meghatározó a védekezésben? Nem valószínű, de a Magyar Közlöny 2020. 78. számában mégis megjelent a 128/2020-as kormányrendelet arról, hogy az állam a felügyelete alá vonja a Kartonpack Nyrt. debreceni dobozgyártó céget.

Ismételjük meg a hivatkozást: a veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából, gazdálkodó szervezet működése egy rendeletben a Magyar Állam felügyelete alá vonható.

Azt már mindenki döntse el, hogy segített a járvány ellen a Kartonpack államosítása. Ha ilyen faramuci esetek megtörténtek, miért feltételezné azt egy magánpiaci fejlesztő, hogy ő majd nem kap a jövőben olyan piros lámpát, ahol nem azért hajtották el, mert a rózsaszín-zöld toronyháza nem illeszkedett igazán a Hősök tere látképébe?