Van olyan európai nagyváros, ahol 268 százalékkal drágult a földgáz egy év alatt

Egyre jobban látszik, milyen hatásai vannak az orosz–ukrán háborúval párhuzamosan felpörgő energiaválságnak Európa országaira. Számos országban duplájára emelkedtek a lakossági gázárak 2022 első felére, de uniós szinten is átlagosan 30 százalék körül alakul a drágulás. Van olyan európai főváros, ahol a háztartások több mint két és félszeres árat fizetnek a gázért, és közben az elszálló árak miatt sok helyütt próbálják visszafogni a fogyasztást. A statisztikákból az is kiolvasható, mely országok vannak leginkább kitéve az energiaválság negatív hatásainak, hol okoz gondot a lakosságnak a fűtés és a lakhatás megfizetése.

Nagyot drágult az amúgy sem olcsó gáz Bécsben

A drágulásban Tallinn az Európa-bajnok: az észt fővárosban drágult leginkább egész Európában a földgáz lakossági átlagára tavalyhoz képest az idei szeptember–novemberi adatok szerint. Ez a háztartások energiaárait vizsgáló mutatószám (Household Energy Price Index) szerint konkrétan 268 százalékos növekedést jelent az előző év ugyanezen időszakához képest. Akkor 0,058 euró/kWh-ba került a gáz a tallini háztartásoknak, idén őszre ez 0,21 euró/kWh-ra nőtt.

Bécsben, Prágában, Berlinben és Lisszabonban drágult még nagyot a gáz egy év alatt. A Household Energy Price Index (HEPI) 33 európai fővárosban mért energiaárak összehasonlítását teszi lehetővé, kiszámításánál figyelembe veszik az adott országra jellemző tarifákat, a háztartások számát és az átlagfogyasztás mértékét is.

Észtországban nőtt leginkább a lakossági gázár 2021 első fele és 2022 első fele között is Európában. Ez 158 százalékos áremelkedés jelent, amitől alig maradt el Észak-Macedónia a maga 148 százalékos drágulásával. Belgiumban, Bulgáriában, Luxemburgban, Litvániában és Görögországban is gyakorlatilag megduplázódott az energiahordozó ára egy év alatt, de például Svédországban és Dániában is körülbelül 80 százalékos drágulás volt tapasztalható. Magyarországon viszont 5 százalékkal, Törökországban 10 százalékkal csökkentek az árak.

Ugyanakkor mégsem Tallinnban fizetnek a legtöbbet a gázért. Ebben az összevetésben Amszterdam áll az élen, a holland főváros Koppenhágát, Bécset és Rómát előzi meg. A tavaly szeptemberi–novemberi árak alapján még 0,14 euróba került 1 kWh-nak megfelelő gáz, ami akkor árfolyamon számolva 50,4 forint volt. Idén viszont már 0,38 eurót fizettek ugyanekkora mennyiségért az amszterdamiak. Ez is jelentős, 169 százalékos drágulás. Az adatokból látszik, hogy Bécsben nemcsak az egyik legnagyobb mértékű drágulást szenvedték el a háztartások (184 százalék), hanem a novemberi adatok szerint az osztrák fővárosban fizetik a harmadik legtöbbet Európában a gázért (0,3 euró/kWh).

Két európai fővárosban csökkent egyedül egy év alatt a földgáz lakossági átlagára: Bukarest és Budapest esetében. Ez persze annyiban csalóka, hogy a magyar fővárosban feljegyzett 12 százalékos árcsökkenés alapvetően a forint gyengülésének tudható be. A tavaly szeptemberi–novemberi átlagár 0,029 euró/kWh volt (akkori árfolyamon 10,4 forint/kWh), ami mostanra 0,025 euró/kWh-ra csökkent. Ezzel

magasan Budapesten volt a legolcsóbb a gáz az európai fővárosok között.

Ez már tavaly, tehát jóval a háború kitörése előtt is így volt, ami a rezsicsökkentés fényében nem meglepő. Kérdés, hogy az új rezsiszabályokkal is így marad-e, mivel lesznek olyan háztartások, amelyek piaci árat fizetnek majd a gázért. Ez ugyanakkor csak a december–januári adatokban jelenhet meg először.

Belgrádban volt még hasonlóan olcsó a földgáz, és a szerb fővárosban is csak 8 százalékos áremelkedést tapasztalhatott a lakosság. A román fővárosban ugyan 10 százalékkal csökkent a földgáz átlagára, de még így is többet fizetnek, mint például Belgrádban, Zágrábban vagy Pozsonyban.

Stockholmban viszont november végén is nagyjából ugyanannyit fizetnek a háztartások a gázért, mint tavaly, 023 euró/kWh-t (mostani árfolyamon körülbelül 93 forint), ami egyébként az ötödik legmagasabb átlagár az európai fővárosok között. A stockholmiak eleve sokat fizettek a gázért, ehhez drágult hozzá közben az országos átlagár.

Magyar szempontból az a legfontosabb tanulságuk ezeknek az adatoknak, hogy a tehetősebb és piacbarátabb nyugati államok jobban ráengedik a lakossága az elmúlt időszakban látott brutális energiaáremelkedést. Így még akkor is jobban drágult az energia ezekben az országokban, ha eleve magasabb értékről indultak.

Egész Európa spórolni próbál

A földgáz drágulása miatt létfontosságúvá vált, hogy ki hogyan tud spórolni. Sok helyen letekerték a fűtést a középületekben, és korlátozták a meleg víz használatát. A különböző adatgyűjtések alapján Európában folyamatosan csökken a gázfogyasztás. A november végi adatok alapján messze Finnország spórolta a legtöbbet az európai országok közül, 52 százalékkal kevesebb gázt fogyasztottak a 2019–2021-es időszak átlagához képest. Igaz, a finneknél elenyésző a lakossági gázfogyasztás. A finnek után következnek a lettek 30,4 százalékos és a litvánok 27 százalékos fogyasztáscsökkenéssel.

Magyarország 10 százalékkal fogyasztott kevesebb gázt a korábbi évek átlagához képest, amivel tíz országot előzünk meg az összevetésben szereplő 25 európai állam közül.

Volt is min spórolni, mivel az Eurostat szerint Magyarország az élmezőnyben volt a fűtésre fordított egy főre jutó éves gázfogyasztást tekintve (3019 kWh) 2021-ben: csak Hollandia előz meg minket (3155 kWh) a 27 uniós tagország közül. Az EU-s átlag 1515 kWh.

A G7 összesítése is azt mutatja, hogy idehaza is csökken a gázfogyasztás. Az európai átlagnál hónapokkal később, de a rezsiemelés környékén végül Magyarországon is megindult az alkalmazkodás az új energiapiaci helyzethez: az elmúlt három hónapban, a fűtési szezon kezdete óta több mint 600 millió köbméter gázt takarítottunk meg. A korábbi trendek alapján a csökkenés független az időjárástól, az elmúlt hónapokban naponta átlagosan 7 millió köbméterrel fogyott kevesebb gáz, mint ami várható lett volna. Így jön ki a 600 millió köbméteres spórolás, amit egyébként nem egyedül a lakosság ért el, beleszámít ebbe az ipari felhasználás is, ami szintén csökkent.

Magyarországon ugyanakkor még rosszabb lenne a helyzet energiamegtakarítás terén, ha nem történt volna meg a nyár végén a részleges rezsinövelés, ami abból is látszik, hogy a rezsiszabályok változása előtt voltak olyan hónapok, amikor még nőtt is a fogyasztásunk.

A legnagyobb európai gázfogyasztók közül Hollandia közel 24 százalékkal, Luxemburg 21 százalékkal, Belgium 16,2 százalékkal, Németország pedig 14,5 százalékkal csökkentette gázfogyasztását. Egyedüliként Szlovákiában nőtt ez az adat, ott 5 százalékkal több gáz fogyott, mint korábban.

Tömegeknek okoz gondot a fűtés kifizetése

Van pár fontos mutató, ami megmutatja, melyek azok az országok, ahol már az energiaválság előtt is gondot okozott a lakhatási költségek – rezsi, albérlet, lakáshitel – finanszírozása a lakosság egy részének. Az Európai Unió lakosságának 8,3 százaléka költi jövedelmének több mint 40 százalékát lakhatásra (bérleti díj, lakáshitel törlesztése), és 6,9 százalék azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem tudják rendesen felfűteni az otthonukat. Utóbbi probléma elsősorban egyedül élő időseket és az egyedülálló szülőket érinti.

Érthető módon számos európai ország rendkívüli rezsitámogatással próbálja enyhíteni az energiaválság hatásait. A korábban már említett Bécsben egyszeri, 200 eurós támogatást kaphatnak a helyi lakosok. Magyarországon is van példa hasonlóra: a fővárosi önkormányzat megemelt összegű rezsitámogatást ad a rászoruló családoknak, de az önkormányzat dolgozói is kapnak pluszpénzt. Arra is van példa, hogy a cégek adnak rezsitámogatást: a Rossmann magyar leánycége például negyedmilliárd forintot különített el erre a célra.

Az Eurostat 2021-es adatai szerint Görögországban volt a legmagasabb azok aránya, akik jövedelmük több mint 40 százalékát lakhatásra költik. Azt gondolnánk, hogy csak a szegényebb országokat érinti ez a jelenség, pedig az Egyesült Királyságban, Németországban, Svájcban és Dániában is sokan (10-15 százalék) voltak hasonló helyzetben a magas ingatlanárak és albérleti díjak miatt. Magyarországon ez a lakosság 2,5 százalékára volt igaz, míg a környező országokban jellemzően magasabb volt ez az arány: Ausztriában például 6,1 százalék, Romániában 7,5 százalék, Szlovákiában 3,2 százalék.

A 2,5 százalék talán nem tűnik soknak, viszont az is igaz, hogy Magyarországon továbbra is tömegeket érint a lakhatási és energiaszegénység.

Fűtés szempontjából Albániában a legrosszabb a helyzet az európai országok közül. Az albán lakosság 35,8 százaléka nem engedheti meg magának, hogy rendesen felfűtse az otthonát: az idősek több mint fele, az egyedülálló szülők 42 százaléka küzd ezzel a problémával. Bulgáriában, Észak-Macedóniában, Litvániában és Törökországban is 20 százalék felett volt ez az arány az adatfelvételkor.

Magyarországon a lakosság 5,4 százalékára igaz az, hogy gondot okoz a fűtés kifizetése. Nálunk az egyedül élő idősek 9,1 százaléka és az egyedülálló szülők 6,9 százaléka volt ilyen helyzetben a 2021-es statisztikák szerint. Eközben Svájcban gyakorlatilag nem is létezik a probléma, csupán a lakosság 0,2 százalékának gondot okoz a fűtésszámla kifizetése, de Norvégiában, Izlandon, Svédországban, Ausztriában és Finnországban is jó a helyzet ezen a téren.