Csányi Sándor „hazatért” Üzbegisztánba, az Erste pedig átvette a Commerzbank ügyfeleit

A magyar bankpiacon nagyon sokáig az alacsony kamatkörnyezet mellett nehéz volt keresni olyan klasszikus banki tevékenységekkel, mint a folyószámlavezetés, vagy a betétgyűjtés. Még leginkább az keresett jól, aki kreatív volt, tranzakciókat csinált, aki jól ki tudta helyezni a forrásait, vagyis aki ügyesen, akár a határait feszegetve hitelezett.

Aztán úgy elszállt az infláció, és úgy az égbe emelkedtek a kamatok, hogy az a bank, aki nem iparkodott korábban, vagyis nem helyezte ki a forrásait, az hirtelen nagyon jól járt, mert rengeteget nyert azon, hogy a nála levő pénzeket akár 18 százalékos kamattal is betehette a Magyar Nemzeti Bankba (MNB). Vagyis ami ügyféloldalról nem dolgozó pénz és veszteség, például egy kamatmentes folyószámlaegyenleg, vagy egy gyengén fizető betét, az banki oldalról egy csapásra a magas kamatok miatt szupernyereség lett.

Azért pofonok is jöttek

Igen ám, de a bankrendszerben óriásiak lettek az állami elvonások is, a különadók, illetve a további, nyereséget rontó beavatkozások (haladékok, kamatstopok), ezekből annyi van, hogy már alig lehet őket számon tartani. Ha pedig majd tényleg megérkezik a válság, akkor megállhat a hitelvolumenek növekedése, sőt apadhat is az állomány – az emberek és a cégek a magas kamatok mellett joggal félnek az eladósodástól. Sőt, előbb-utóbb talán jönnek majd a csődök is, vagyis banki oldalról nőhet az NPL, a nemteljesítő állomány.

Ha pedig egy piacon több a kihívás, mindig adott a válasz: tranzakció kell, méretgazdaságosság, terjeszkedés, szinergia. 2022-ben még a nagy adóterhek ellenére is lesznek olyan magyar bankok, amelyek szép eredményeket érnek el, de a jövő év erősen kétséges. Ugyanakkor a bankok nem tétlenkednek, több egymással amúgy nem igazán összefüggő reakciót szedtünk össze.

Elsőként megérkezni Üzbegisztánba

Mint arról a Telex is számot adott, az OTP december 12-én jelentette be, hogy megvásárolta Üzbegisztánban, a helyi piac ötödik legnagyobb szereplőjének, az Ipoteka Banknak a többségét. A hosszú, közel két éves folyamat végén Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és Timur Ishmetov üzbég pénzügyminiszter szignózták azt a megállapodást, amely több lépcsőben, de szinte a teljes Ipoteka Bank megvételéről szól. Csányi Sándor elmondta, hogy

nagy lehetőségnek tartja, hogy az OTP elsőként, sokakat megelőzve indult el az üzbég bankrendszer privatizációjában,

de természetesen a miniszter is lelkesen köszöntötte az első fecskét. Úgy tudjuk, hogy a 36 milliós piacon továbbra is nézelődik majd a bank, de a megjelenés akár ugródeszka is lehet a térségbeli további bővüléshez.

Csányi Sándor: Egy kicsit hazatértem

Azt hallottuk, hogy Csányi Sándor, aki az utóbbi időben rendszeresen megfordult Taskentben, Üzbegisztán fővárosában, nagyon jó személyes kapcsolatokat alakított ki. Több politikusnak, de még a helyi újságíróknak is elmondta, hogy ő egy kicsit „hazatért” Üzbegisztánba, „arcberendezése nem lenne idegen akár üzbégnek sem” – mesélte egy forrásunk.

A sztori alapja az, hogy a hazai jászok (Csányi Sándor Jászárokszálláson született) valaha e térségből, a Szir-Darja, illetve az Amu-Darja folyók völgyéből indultak el, a népcsoport eredeti ászik, vagy jászik elnevezései is ebből erednek.

Mint hallottuk, az OTP első Európán kívüli befektetésével egy mérsékelten iszlám országban vetette meg a lábát. Mit jelent ez? A helyiek sertést nem esznek, lovat, borjút annál inkább, a nőknek itt csak ötöde-hatoda takarja el a haját, de azért nemrég épült el egy 6000 fő befogadására alkalmas hatalmas mecset és müezzinszó is hallható. Ugyanakkor – mesélte egy banki munkatárs – a bankos kollégák a munkát nem szakítják meg az imák miatt.

Fiatal és mérsékelten autokrata

A szovjet utódállam egyelőre nagyon szegény, rendkívül fiatal, gyorsan növekvő népességgel, az országban egyszerre van jelen az elmaradottság és a viszonylag minőségi digitális megoldások.

Olyan az OTP-nek ez a piac, mint amikor egy észak-amerikai üzletember a nyolcvanas években Magyarországra érkezett

– hallottunk egy hasonlatot.

Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök hat éve regnál, igyekszik mindent piacosítani, és mint térségbeli ország választania kell Kína, Oroszország és a Nyugat befolyása között, de az mindenképpen pozitívum, hogy ő eddig nem tette le határozottan a voksát az előbbi despotikusabb modellek mellett, mint a térségben mások, vagyis Taskentben van némi médiapluralizmus.

Az országban mindenki beszél oroszul, de a törökhöz hasonlító üzbéget is felfedezik, az embereket, így az OTP új munkatársait nagyon kedvesnek, ugyanakkor a hatékonyságot is rombolóan is tekintélytisztelőnek írták le számunkra. Vagyis az mindent felülír, hogy mit mond a főnök. Az nagyon érződik az OTP első nem-európai bankvásárlásán, hogy egy kicsit úgy tekint rá mindenki, hogy

„bizakodóak vagyunk, mert ha bejön, akkor nagyon nagy dobás is lehet”.

Az Erste, az örök vevő

Vicces egybeesés, hogy ugyanezen a napon, vagyis december 12-én az Erste Bank is bejelentette, hogy sikeresen integrálta a Commerzbank magyarországi leányvállalatának ügyfeleit. A már korábban is ismert felvásárlás zárásával az Erste Bank a magyar piac ötödik legnagyobb vállalati hitelezőjévé vált, piaci részesedése meghaladja a 10 százalékot. Az eddig inkább lakossági bank életében ezzel most kiegyenlítődött a lakossági és a vállalati ág mérete.

Az Erste a magyar piac leglelkesebb vevőjének számít. Mint azt Jelasity Radován vezérigazgató felidézte, a bankcsoport az elmúlt évtizedekben 10 intézményt vett meg, olykor tokkal-vonóval, máskor pedig, ha nem cégvásárlásról szólt a deal, akkor ennyi helyről akvirált ügyfeleket.

A teljesség igénye nélkül, ilyen volt a Mezőbank, a Postabank, az ING privátbankja, a Citi lakossági üzletága, a Random brókercég, az Aegon lakás-takarékpénztárja, vagy a BNP Paribas kiemelt állománya. Szinte hihetetlen, de az időszakban a magyar tranzakciók felénél az Erste volt a vevő.

Eddig bejött

Ez a „mindenevő kisgömböc” stratégia eddig bevált, az Erste finanszírozással bírta, és az évek során úgy duzzadt kétszer akkorára, hogy az integrálások mindig segítették a szinergiát, a költséghatékonyságot.

Ami a hírekben egyetlen mondat, vagyis az, hogy „az Erste integrálta a Commerzbankot”, az az életben kissé bonyolultabb. A bank munkatársai elmesélték, hogy közel 20 hónapja indult a projekt, a végső ügyfélmigrálásnál 692 lépésből állt az egymásra épülő feladatsor, a nagy akción 250 ember dolgozott, volt kolléga, aki 40 órán keresztül nem aludt, de a bank még azt is összesítette, hogy ezalatt hány csésze kávé fogyott.

Mindenesetre végül a legjobb történt, ami egy banki összeolvadásnál történhet, vagyis nem történt semmi, minden sima volt.

Azt még nem tudja a vezérigazgató, hogy mi lesz a Commerzbank emblematikus belvárosi székhelyével (az Erste a hazai bankok között határozottan a home office fő apostola), de azt hallottuk, hogy az átvett ügyfelek a következő egy évben, vagyis a legközelebbi szokásosnak mondható felülvizsgálatig a korábbi feltételrendszerüknek megfelelően bankolhatnak.

Globális átalakulás

Na de innen merre tovább nemzetközi és hazai bankrendszer? A McKinsey amerikai tanácsadócég frissen publikált globális tanulmánya arról ír, hogy a jövőben a tranzakciók egyre fontosabb szerepet fognak játszani a bankok életében. A környezet ugyanis korántsem rózsás, vannak

• Makrogazdasági sokkok: szárnyaló infláció és közelgő recesszió.
• Értékelési sokkok. A globális eszközök között sokakat ért megrázkódtatás: kínai ingatlancégeket, kriptovalutákat, fintecheket, orosz kötődésű cégeket.
• Energia- és élelmiszerellátási sokkok. Ukrajna és Oroszország kiesésével milliók élelmezése és Európa energiaellátása került veszélybe.
• Ellátóláncok sokkjai. lezárások, járvány, akadozások a szállítmányozásban.
• Munkaerőpiaci sokkok. Home office, tartós távol maradás, kilépés a munkaerőpiacról, hiányjelenségek.

Magyar szempontból érdekesség, hogy a McKinsey öt olyan intézményi esettanulmányt emelt ki, ahol egy bank vásárlásokkal, digitalizációval, költségcsökkentésékkel jól alkalmazkodott, és ebben a szingapúri DBS Bank, a kanadai Bank of Canada, a kazah Kaspi és a perui Yape mellett Európából éppen a magyar OTP-t nevezte meg a tanácsadócég.

Vaszari Péter, az EY partnere (tranzakciós terület) szerint továbbra is a felvásárlás az egyik leghatékonyabb eszköz a vállalatok számára ahhoz, hogy igazodjanak a megváltozott makrogazdasági környezethez, illetve megszerezzék a szükséges képességeiket. Ám a szakember a magyar bankpiac jelentősebb szereplői között most inkább organikus növekedésre és az ügyfelekért folytatott éles küzdelemre számít, nem pedig további akvizíciókra.

Meglátása szerint

Magyarországon kialakult egy stabil bankpiaci struktúra, amelyben egyszerre vannak jelen az eredményességre pozitívan és negatívan ható tényezők, ugyanakkor az emelkedő kamatpálya a nagyobb diszkontrátákon keresztül rontja az értékeléseket.

Folytatás?

Török Lajos, az Equilor Zrt. vezető elemzője a történtekről úgy fogalmazott, hogy a két december 12-i bejelentésben nagyon nagy meglepetés nem volt a piac számára,

az OTP globálisan keresi a jó megtérülési lehetőségeket, itthon pedig egyre jobban szűkül a mezőny, mindenki igyekszik kihasználni az utolsó szinergiákat.

Valójában bank még akad a piacon, de már nincs közöttük túl sok olyan bank, amely felé bővíteni lehetne a folyamatot. A maradék bankok közül ugyanis még a kisebbek is azt mondják, hogy ők már inkább maradnának, bár – ahogy az elemző megjegyzi – ebben a mondatban nem feltétlenül csak az eltökéltség kaphat szerepet, hanem a taktika is. Jobb ár kapható, ha valakit a vevőjelöltek keresnek meg, és nem arról van szó, hogy a piac már tudja, hogy a bankcsoport kint hagyta az ajtórésen a lábát, mert menne már.

A magyar piaccal továbbra is az a fő baj, hogy óriási a szabályozási kockázat, nem lehet tudni, hogy mit kap a szektor a nyakába.

Ugyanakkor a mezőny tényleg szűkül, és ebben a legfontosabb szerepet a Magyar Bankholding kialakítása játssza. Amikor ugyanis erre a nagy konglomerátumra ránézünk, akkor az MBH ernyője alatt négy (három plusz egy) bank korábbi ügyfeleit láthatjuk integrálódni. A valóban egyesülő MKB, Takarékbank és Budapest Bank mellett a Sberbank egykori ügyfelei is éppen itt egységsülnek.

Így összességében a hét vezető hazai bank között van

• két osztrák (Erste, Raiffeisen),
• két olasz (a CIB, amely az Intesa-csoportba tartozik, illetve az UniCredit),
• két magyar (az OTP és az MBH),
• valamint egy belga (KBC) csoport,

amely bankcsoportok kifejezetten fókuszálnak a magyar, illetve a kelet-közép-európai piacra, távozni aligha szeretnének, sőt felkészültek arra, hogy tartósan versenyezzenek egymással.