Az Erste viheti a Commerzbankot, a Budapest Bank pedig az MKB-ba olvadhat

Azt nem lehet mondani, hogy unalmas lenne a hazai bankpiac tranzakciós szempontból. Amikor visszajöttünk a nyári szabadságról, és a koronavírus számai – sajnos csak átmenetileg – kedvezőbbek lettek, végre lehetett személyesen is találkozni, eseményekre járni, nagyon beindultak a banki integrációs tárgyalások is.

Az hírlett, hogy nem kevesebb mint fél tucat banki adásvétel állt már igencsak előrehaladott állapotban. Ebből kettőt közben be is jelentettek.

• A hosszú évek óta eladósorban levő Sberbankot már megvette egy vajdasági milliárdos.
• A nagyon kicsi Sopron Bankot pedig a kicsi mérete végképp kiárazta a piacról, őt a magyar MagNet Bank vásárolta meg.

További dealek a véghajrában: Commerzbank

A szakma szerint pillanatokon belül megvalósul további két tranzakció is.

A Commerzbankért vívott ismert versenyfutást állítólag már valójában megnyerte az Erste Bank,

igaz, Hernádi Judittal szólva: „sohase mondd, hogy vége, sohase mond, hogy túl vagy már mindenen!”

Vagyis, amíg a papírokat nem írják alá a felek, addig persze minden borulhat.

Mindenesetre a piacon eleinte állítólag egész sokan megcsócsálták a német bankot, de végül csak négy szándék maradt komoly, vagy legalábbis valamennyire komoly.

Az Erste és a Raiffeisen volt a leginkább komoly, az OTP kevés szinergiát látott, de azért adott be egy ajánlatot, ha olcsón meg lehet venni a bankot, akkor miért ne felkiáltással, végül a Gránit Bank is elindult, de ő tényleg alacsony áron adott be ajánlatot.

Indul a Bankholding is

És végre a Bankholding-sztoriban is újabb látványos lépés következhet. Hiszen itt annyi mindenre vár a piac:

• Mi lesz a Bankholding végső neve?
• Hol lesz a bank székhelye?
• Ki szállítja a közös informatikát?
• Milyen sorrendben olvadnak egymásba a tagbankok?

Mint arról az Mfor.hu már korábban is beszámolt, a Telex.hu is úgy tudja, hogy első lépcsőben a Budapest Bank és az MKB Bank integrálódhat, mi azt valószínűsítjük, hogy pillanatokon belül felszáll a fehér füst, és a lépést még egy idei közgyűlés tárgyalhatja.

A javaslat az lesz állítólag, hogy a BB fog az MKB-ba olvadni. Mindez logikus, három bankot mission impossible lenne egyszerre összegyúrni, de kettőt, ráadásul kettő olyat, amelyik kulturálisan közelebb van egymáshoz, könnyebb.

No comment

Ahogy az már ilyenkor lenni szokott, a felek természetesen folyamatban levő ügyeket (ahogy ilyenkor a bankok fogalmaznak, pletykákat) nem tudnak a sajtónak kommentálni. De azért abban a beszélgetőpartnereink egyetértenek, hogy ahogy mindig is, úgy a magyar bankpiac jelen helyzetében különösen is igaz az alaptézis:

vagyis a méret a lényeg.

Azaz a minél kedvezőbb méretgazdaságosság igénye felerősödött. Ennek több oka van, de a sok informatikai és szabályozási feladatnak, illetve a neobankok kihívásainak csak erős és jövedelmező bankok tudnak megfelelni, erre a koncentráció lehet a gyógyír.

A nyugati oldal

Ha már Hernádi Juditot ideemeltük, Ganxsta Zolee és a Kartell ismert száma a „Keleti oldal – nyugati oldal” is eszünkbe juthat. Van ugyanis itt egy olyan tranzakciós vonal, ahol nyugati bankok üzletelnek egymással, és van egy olyan, ahol magyar tulajdonú bankok.

A Commerzbankért előre lehetett tudni, hogy éles versenyfutás alakul ki, és ahogyan korábbi cikkünkben mi is prognosztizáltunk, a piac nagyon reálisan mérte fel, hogy kinek érdemes jobban rámennie a német bank ügyfeleire.

A jó német ügyfelekkel rendelkező, igaz, kicsi vállalati bankért azok szállhattak volna eséllyel versenybe, így a KBC, a Raiffeisen, az UniCredit, a CIB vagy az Erste, illetve egyetlen „magyarként” az OTP, amelyek a régió több országában vannak jelen, itthon már értelmezhető méretűek, és reális az, hogy az ügyfelek nem fognak az új tulajdonos érkezésére elszállingózni.

Nagy bank, kicsi filiálé

A Commerzbank globálisan óriási bank, 50 ezer alkalmazottja van, a Deutsche Bank mögött a második számú német bank, de itthon kicsi, és Magyarországon nem is végez túl bonyolult tevékenységet, hazai német vállalati ügyfeleit elkíséri Magyarországra, és itt is a megszokott minőségben kiszolgálja őket.

Azt azért a bank ismerői hozzáteszik, ezek az ügyfelek nagyon értékesek, főleg annak, aki a vállalati bankolásban szeretne erősíteni, és az üzlet igazi volumenét nehéz megbecsülni, mert arra nem lehet rálátásunk, hogy ez a bank hány magyar ügyfelet szolgál ki a német központból.

Némi mozgás volt azért a Commerzbank munkavállalói körében, de a németek elég ügyesen megtartották a jó embereket, úgynevezett retention bónuszt dolgoztak ki, vagyis egy olyan ösztönzőt, hogy érdemes legyen maradni, kitartani a cégnél. Az ügyletet ismerők szerint a következő 7 hónapban még nem várható nagy változás a stábban, az üzletmenetben.

Mindenesetre, ha már a Commerzbank sem lesz itt, akkor újabb német banknak mondhatunk búcsút. Korábban már elég fájdalmasan kivonult az MKB-val megégett bajor Bayerische Landesbank (BLB), illetve a Takarékbankkal sokáig bajlódó DZ (Deutsche Zentral-Genossenschaftsbank AG).

A Budapest Bank sztorija

Bár a banki tranzakciók egyik fő jellemzője, hogy eléggé lassú folyamat az, amikor már az ügyfelek is látnak belőle valamit, de álljon itt pár szó a Budapest Bankról is!

A magyar bank egy időben amerikai kézben volt, a GE-csoport tagjaként pedig sztenderdizált folyamataival és termékeivel bizonyos területeken, ilyen volt a kkv-k kiszolgálása vagy a lízing, nagyon erős szereplője volt a hazai bankszektornak.

Aztán a magyar állam meglepően drágán (700 millió dollárért) megvásárolta, majd a bank kicsit elszürkült, de azért fenntartotta „konzervatív”, megbízható jellegét, örökölt pozícióját, még akkor is, ha az ügyfelek között megjelentek azok, akiket egy magyar állami bank örömmel fogad.

Zajlik a munka

Az elmúlt hónapokban kívülről ugyan sok minden nem látszott, de azért a Bankholdingban kismillió munkacsoportban bőszen zajlik a projekt, ráadásul neves szakemberek is bekapcsolódtak a munkába, így Vinnai Balázs és régi kollégája, Pecsenye Roland a banki informatika területére, míg Kutas István (igaz, ő csak január 1-től) a kommunikáció területére érkezett.

A menedzsment mellett továbbra is nagy rakás tanácsadó is sürög-forog a projekt körül, mi elsősorban a McKinsey, a BCG, a Deloitte, a Rothschild és a DLA Piper közreműködését szoktuk emlegetni, de ha kifelejtettünk valakit, nyugodtan jelezze számunkra!

Aki pedig a Bankholding-sztori előzményeire is kíváncsi, itt olvashat a projekt rajtjáról, itt az értékelési nehézségekről, itt pedig a menedzsment változásairól.