Bankholding: 2024-től már a külföldi terjeszkedés, 2025-től pedig a tőzsde is realitás

Hosszú hónapok óta megfeszített munka zajlott a Bankholding háza táján, aztán pár napja felszállt a fehér füst, a három egyesülő bank (BB, MKB, MTB – Takarékbank) bejelentette, hogy milyen sorrendben integrálódnak.

Miután kiszakadt, az addigi nyilatkozatstoppal lefojtott információs zsák, rögtön sok új részlet is kiderült, amikor a Bankholding kulcsvezetői Barna Zsolt elnök, Puskás András és Egerszegi Ádám vezérigazgató-helyettesek, illetve Vinnai Balázs elnöki főtanácsadó háttérbeszélgetésre hívták a sajtó képviselőit.

A top-menedzsmentből így szinte csak Vida József vezérigazgató és Mészáros Beatrix vezérigazgatóhelyettesek hiányoztak.

Természetesen a részletes tájékoztatás után is bőven maradtak még fehér foltok, vagy azért, mert a bank nem szeretne ezekben üzenni ügyfeleknek, munkavállalóknak, versenytársaknak, vagy azért, mert még maga az elképzelés is formálódik.

Sok új elem

Mivel mi is írtunk már az elmúlt napokban több várható változásról, például itt és itt, igyekszünk az új elemekre és nem az ismétlésekre hangsúlyt fektetni.

Mint ismeretes, a tervek szerint 2022. március 31-én először a Budapest Bank beleolvad az MKB-ba, az egyesült bank átmenetileg MKB Bank néven működik tovább, a Takarékbank pedig legkésőbb 2023-ban szintén integrálódik, és egy új, valamennyi tagbank értékeit bemutató néven működik majd a végleges pénzintézet.

Ez a név még nem hangzott el, de Barna Zsolt szerint, ha mindez 2023-ra meglesz, 2024-ben akár már a nemzetközi terjeszkedés is elindulható (elsőként a Kárpát-medencében). Ha pedig itthon folytatódik a konszolidációs folyamat, a Bankholding már 2024 előtt is nyitott szemmel fog járkálni.

Tőzsde?

Az MKB ugyan (évszakokon átnyúló „téli álom” üzemmódban) már most is ott van a Budapesti Értéktőzsdén, de az egyesült bank (Magyarország leendő második számú pénzintézete) már biztosan érdekesebb lesz a befektetőknek.

A közös bank megjelenésének (esetleges IPO-jának) pontos technológiája még kérdéses, de Barna Zsolt szerint 2025 második negyedévében (egy teljes üzleti év, a 2024-es számainak bemutatása után) ez már realitás.

Puskás András beszélt a rebranding addig várható lépéseiről. Amikor az első lépés megtörténik, a Budapest Bank rögtön felveszi az MKB nevét, de az ügyfelek számára azzal teszik érthetőbbé az átmenetet a banknál, hogy még az MKB és a Budapest Bank márkanevekre utaló jelölések egy ideig párhuzamosan együtt élnek, aztán majd jöhet a közös név.

Na de mi lesz a közös név?

Ezt még nem lehet tudni. Ahogy Barna Zsolt is utalt rá, a három banknak eltérőek az örökölt előnyei (MKB- erős vállalati üzletág, BB – nemzetközi múlt, kkv-s fókusz, Takarékbank – a vidék mély ismerete). Állítólag ezek az erősségek benne lesznek a közös névben, ez persze egy rövid frappáns névben nem lenne igazán reális. A ma még nem ismert név vélhetően inkább majd valami jól csengő, jól bejáratható, egyszerűbb, pozitív elnevezés lesz, valami olyasmi, mint a nemzeti bajnok, a giga-, vagy a szuper-, esetleg az „első magyar” fogalomkörből.

De ez még tényleg a jövő zenéje, ahogyan az is, hogy hol lesz a közös központ. Sokszor elhangzott a beszélgetésen, hogy a három bank nem pusztán egymásba olvad, hanem a három bankból lesz egy negyedik, például az informatika területén is, de a székháznál is ez tűnik a legvalószínűbbnek.

Addig ahogyan az egyik vezető önironikusan fogalmazott,

„a napi ingázásainkkal eltartunk egy-két taxitársaságot”,

hiszen a mai központi épületek Dél-Budától, Észak-Pestig gyakorlatilag Budapest igen távoli pontjait is összekötik.

A digitális előzés

Az egész sztori legizgalmasabb, és talán a legnagyobb kétkedéssel fogadott üzenete a „digitális előzés”, vagyis az, hogy a bank a modern digitális megoldásaival nemcsak a hazai kereskedelmi bankokat szeretné lehagyni, de a londoni neobankoknak is versenyt támasztana.

Vinnai Balázs, az egyik legismertebb hazai banki informatikusként beszélt a tervekről, de már jelen volt Pecsenye Roland is, aki Németországból költözött haza a nagy feladatra, vagyis a New World, illetve a Foundation nevekkel illetett új digitális csapat vezetésére.

Többször szóba került egy új technológiai platform jövőképe, ami, ha jól értjük, nem egy vadonatúj core banking rendszer (már csak azért sem, mert a hazai bankrendszerben az MKB-nak van éppen a legújabb ilyenje), hanem egy digitális platform.

Hogy a legtrendibb nemzetközi banki informatikai konferenciák egy szlogenjét ellopjuk:

„the digital is the new core”.

Ez mit jelent? Ha a nagybankok 10-20-30 éves rendszerek illesztgetéseivel, foltozgatásával vannak elfoglalva, egy vadonatúj, sokkal rugalmasabb új rendszer valóban versenyelőny lehet.

Lízing

A három banknak vannak olyan kifejezetten erős területei, ahol az összesített banki súlyukhoz képest ma is jobbak a tagbankok, ilyen a kkv, az agrárfinanszírozás, a private banking, de mindenekelőtt a lízing.

A három tagbank lízingszervezete, vagyis az MKB-Euroleasing, a Budapest Lízing és a Takarék Lízing egyaránt kiemelt szereplője volt a piacnak, még ha nem is ugyanabban a szegmensben, van, aki a személyautó-, más a nagyhaszonjármű- és végül van, aki a mezőgép-szegmensnek volt az erős játékosa.

A lízing mindenesetre gyorsabban, már januártól integrálódik, és az Euroleasing nevét egyesítve, illetve annak vezetőjével kezd el integráltan dolgozni, amelyhez, ha meglesz a bank közös neve is, hozzácsapják majd azt is. Egy hangsúlyozottan fiktív példával, ha Pannon Párduc Bank lesz a végső név (úgy tudjuk nem ez lesz), akkor a lízing üzletág Pannon Párduc Euroleasing néven képzelné el a végleges működést.

A racionalizáció nehéz kérdései

Fontos újdonság, hogy a Bankholdingból a tagbankokba is lementek, azaz operatív vezetőként is megjelentek a kiválasztott központi vezetők. Ez, ahogyan a későbbi fiók- és létszám-racionalizáció nem a legkönnyebb kommunikációs üzenet.

Ki szeretné azt kommunikálni, hogy a versenyben alulmaradt vezetők egy része távozni kényszerül, vagy azt a nyilvánvaló tényt sem jó harsogni, hogy az integrációnak az ad költségcsökkentő racionalitást, ha majd a folyamat végén nem lesz már ennyi munkatárs.

És az sem lenne észszerű, ha egy közepes méretű kisváros gyönyörű, díszköves főterén ott állna egymás mellett a Gigabank, a Gigabank és a Gigabank három szép fiókja (megint jelezzük, hogy fiktív az elnevezés). Szóval, itt számokat nem hallottunk, de Barna Zsolt azért nem próbált meg úgy csinálni, mintha ez nem lenne a folyamat lényegi része.

Reális időtáv

Barna Zsolt azt mondta, hogy érzékeli, hogy sokan szkeptikusak az integrációs menetrenddel kapcsolatban, de az ő OTP-nál szerzett (horvát, montenegrói és szerb) tapasztalatai szerint nem ördögtől való ez a menetrend, ez a sebesség. Elmesélte azt is, hogy ebben a folyamatban kik segítik, így

• a McKinsey a stratégia-alkotásban,
• a BCG a személyi döntésekben,
• a Rothschild a nemzetközi minták és trendek felmérésében,
• míg a Deloitte egyéb szervezeti kérdésekben kulcspartner.

A bank jelezte, hogy innentől már nyitott a sajtó megkeresései felé, és az első mérföldkő elérése után kifejezetten is szeretne egy jobban látható bankká válni.